A Kfv.II.37.620/2022/5. számú eseti döntés tényállása szerint a felperes örökbefogadásra való alkalmasság megállapítása iránti kérelmet terjesztett elő a gyermekvédelmi szakszolgálatnál. A kérelemben kifejtette, hogy egyedülállóként kíván örökbefogadni, viszont egy azonos nemű személlyel élettársi kapcsolatban él, akivel közösen szeretnék nevelni a gyermeket. A gyermekvédelmi szakszolgálat megállapította, hogy a felperes alkalmas örökbefogadónak.
Ezt követően a gyámhatóság a szakszolgálat megkeresése alapján eljárást indított, majd határozatában megállapította, hogy a felperes alkalmatlan gyermek örökbefogadására, mivel a rendelkezésre álló adatok alapján nem tekinthető egyedülálló személynek.
A felperes keresettel támadta a határozatot. A keresetlevél benyújtását követően az alperes, mint felügyeleti szerv akként változtatta meg a határozatot, hogy annak formáját végzésre módosította, és az eljárást megszüntette. Végzésének indokolásában kifejtette, hogy a felperes nem egyedülálló, azonban kérelme alapján jogilag egyedül kíván örökbe fogadni. Ez a tény önmagában akadályát képezi az eljárás megindításának, annak jogszabályban meghatározott feltétele ugyanis hiányzik. Erre figyelemmel nem a kérelem érdemi elutasításának, hanem az Ákr. 46. § (1) bekezdés a) pontja alapján a kérelem visszautasításának, illetve az Ákr. 47. § (1) bekezdés a) pontja alapján az eljárás megszüntetésének volt helye. A per során az alperes védiratában már azzal érvelt, hogy a felperesi kérelem tartalma ellentmondásos, mivel a felperes tényleges örökbefogadási szándéka nem egyezik a kérelemben foglaltakkal. A kérelem így értelmezhetetlenség folytán érdemi elbírálásra alkalmatlan, amely az eljárás megindításához szükséges feltétel hiányát jelenti.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletében az alperesi végzést megsemmisítette, és az elsőfokú gyámhatóságot az eljárás lefolytatására kötelezte. Egyfelől kifejtette, hogy a felperesi kérelem és annak tartalma, és így az elbírálandó jogkérdés – élettársi kapcsolatban élő személy örökbefogadásra való alkalmassága – is teljesen egyértelmű volt, amelyben a hatóságnak érdemben kellett volna állást foglalnia. Erre figyelemmel alaptalanul hivatkozott az alperes a kérelem ellentmondásosságára és értelmezhetetlenségére. Másfelől utalt arra is, hogy az eljárás megindulásakor hatályos Ptk. nem zárta ki, hogy élettársi kapcsolatban álló személy örökbefogadó legyen, így önmagában e körülmény nem alapozza meg a kérelem (érdemi) elutasítását sem. Harmadrészt rögzítette, hogy az alperesi végzés indokolása hiányos, mivel abban nem szerepel, hogy az eljárás megindításának pontosan mely feltétele hiányzott. Az alperes explicit módon csak védiratában hivatkozott a kérelem ellentmondásosságára, a védiratban azonban a döntés hiányosságai már nem pótolhatóak.
A jogerős ítélettel szemben az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet.
A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy a kérelem visszautasításának Ákr. 46. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetköre akkor alkalmazható, ha az eljárás megindításának valamely eljárásjogi feltétele hiányozik. Az „eljárás megindításának jogszabályban meghatározott feltétele” fordulat tehát egy olyan absztrakt fogalom, amelynek esetköreit az Ákr. ugyan nem határozza meg, de az alatt eljárásjogi feltételek hiányát kell érteni. Következésképp, az ügy érdemét érintő anyagi jogi kérdések a kérelem visszautasítása körében nem értékelhetőek. A hatósági ügy érdemére vonatkozó anyagi jogi feltétel hiánya nem visszautasítási, hanem elutasítási oknak minősül.
A Kúria az elsőfokú bírósággal egyezően megállapította, hogy a felperes kérelme és családi helyzete teljesen egyértelmű volt, így a hatóságnak érdemben kellett volna állást foglalnia a kérelem tárgyában. Azon kérdés ugyanis, hogy a felperes – a hatóság előtt is felvállalt – élettársi kapcsolata folytán alkalmas-e az örökbefogadásra, az ügy érdemére tartozó anyagi jogi kérdés. A Kúria osztotta azon ítéleti megállapítást is, amely szerint a kérelem benyújtásakor hatályos szabályozásban önmagában az élettársi kapcsolat megléte nem csak a kérelem visszautasítását, de annak (érdemi) elutasítását sem alapozza meg.
Szerző: Kárász Marcell
Hivatkozott döntés: Kfv.II.37.620/2022/5.
Kártérítési igény környezetvédelmi normák megsértéséért? – válogatás az Európai Bíróság 2022 év végi ítéleteiből – Podcast
