• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések

A Kúria a hatósági eljárást megindító kérelem visszautasításának szabályait értelmezte ítéletében

A Kúria megállapította, hogy a hatósági ügy érdemére vonatkozó anyagi jogi feltételek hiánya nem alapozza meg a kérelem Ákr. 46. § (1) bekezdés a) pontja szerinti visszautasítását.

2023-01-25

általános közigazgatási rendtartás hatósági eljárásjog hatósági ügy Jogalkalmazás kérelem közigazgatási jog visszautasítás

A Kfv.II.37.620/2022/5. számú eseti döntés tényállása szerint a felperes örökbefogadásra való alkalmasság megállapítása iránti kérelmet terjesztett elő a gyermekvédelmi szakszolgálatnál. A kérelemben kifejtette, hogy egyedülállóként kíván örökbefogadni, viszont egy azonos nemű személlyel élettársi kapcsolatban él, akivel közösen szeretnék nevelni a gyermeket. A gyermekvédelmi szakszolgálat megállapította, hogy a felperes alkalmas örökbefogadónak.

Ezt követően a gyámhatóság a szakszolgálat megkeresése alapján eljárást indított, majd határozatában megállapította, hogy a felperes alkalmatlan gyermek örökbefogadására, mivel a rendelkezésre álló adatok alapján nem tekinthető egyedülálló személynek.

A felperes keresettel támadta a határozatot. A keresetlevél benyújtását követően az alperes, mint felügyeleti szerv akként változtatta meg a határozatot, hogy annak formáját végzésre módosította, és az eljárást megszüntette. Végzésének indokolásában kifejtette, hogy a felperes nem egyedülálló, azonban kérelme alapján jogilag egyedül kíván örökbe fogadni. Ez a tény önmagában akadályát képezi az eljárás megindításának, annak jogszabályban meghatározott feltétele ugyanis hiányzik. Erre figyelemmel nem a kérelem érdemi elutasításának, hanem az Ákr. 46. § (1) bekezdés a) pontja alapján a kérelem visszautasításának, illetve az Ákr. 47. § (1) bekezdés a) pontja alapján az eljárás megszüntetésének volt helye. A per során az alperes védiratában már azzal érvelt, hogy a felperesi kérelem tartalma ellentmondásos, mivel a felperes tényleges örökbefogadási szándéka nem egyezik a kérelemben foglaltakkal. A kérelem így értelmezhetetlenség folytán érdemi elbírálásra alkalmatlan, amely az eljárás megindításához szükséges feltétel hiányát jelenti.

Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletében az alperesi végzést megsemmisítette, és az elsőfokú gyámhatóságot az eljárás lefolytatására kötelezte. Egyfelől kifejtette, hogy a felperesi kérelem és annak tartalma, és így az elbírálandó jogkérdés – élettársi kapcsolatban élő személy örökbefogadásra való alkalmassága – is teljesen egyértelmű volt, amelyben a hatóságnak érdemben kellett volna állást foglalnia. Erre figyelemmel alaptalanul hivatkozott az alperes a kérelem ellentmondásosságára és értelmezhetetlenségére. Másfelől utalt arra is, hogy az eljárás megindulásakor hatályos Ptk. nem zárta ki, hogy élettársi kapcsolatban álló személy örökbefogadó legyen, így önmagában e körülmény nem alapozza meg a kérelem (érdemi) elutasítását sem. Harmadrészt rögzítette, hogy az alperesi végzés indokolása hiányos, mivel abban nem szerepel, hogy az eljárás megindításának pontosan mely feltétele hiányzott. Az alperes explicit módon csak védiratában hivatkozott a kérelem ellentmondásosságára, a védiratban azonban a döntés hiányosságai már nem pótolhatóak.

A jogerős ítélettel szemben az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet.

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy a kérelem visszautasításának Ákr. 46. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetköre akkor alkalmazható, ha az eljárás megindításának valamely eljárásjogi feltétele hiányozik. Az „eljárás megindításának jogszabályban meghatározott feltétele” fordulat tehát egy olyan absztrakt fogalom, amelynek esetköreit az Ákr. ugyan nem határozza meg, de az alatt eljárásjogi feltételek hiányát kell érteni. Következésképp, az ügy érdemét érintő anyagi jogi kérdések a kérelem visszautasítása körében nem értékelhetőek. A hatósági ügy érdemére vonatkozó anyagi jogi feltétel hiánya nem visszautasítási, hanem elutasítási oknak minősül.

A Kúria az elsőfokú bírósággal egyezően megállapította, hogy a felperes kérelme és családi helyzete teljesen egyértelmű volt, így a hatóságnak érdemben kellett volna állást foglalnia a kérelem tárgyában. Azon kérdés ugyanis, hogy a felperes – a hatóság előtt is felvállalt – élettársi kapcsolata folytán alkalmas-e az örökbefogadásra, az ügy érdemére tartozó anyagi jogi kérdés. A Kúria osztotta azon ítéleti megállapítást is, amely szerint a kérelem benyújtásakor hatályos szabályozásban önmagában az élettársi kapcsolat megléte nem csak a kérelem visszautasítását, de annak (érdemi) elutasítását sem alapozza meg. 

Szerző: Kárász Marcell

Hivatkozott döntés: Kfv.II.37.620/2022/5.

További híreink

Alkotmányom mondd meg nékem, mi nem lehet titkom mégsem?

Az Alkotmánybíróság határozata alapján módosult a kuruzslás Btk.-beli tényállása

Bállal zárta a jogásznapot a Magyar Jogász Egylet Csongrád-Csanád Vármegyei Szervezete

A Kúria szerint a kisajátított ingatlanon földhasználati joggal rendelkező és kártalanításban részesülő személyt a bíróságnak értesítenie kell az érdekeltként való perbelépés lehetőségéről

A Kúria a hatósági eljárást megindító kérelem visszautasításának szabályait értelmezte ítéletében

Kártérítési igény környezetvédelmi normák megsértéséért? – válogatás az Európai Bíróság 2022 év végi ítéleteiből – Podcast

A kiadatás jogintézményénél különbség tehető a saját állampolgár és a más tagállamból jövő uniós polgár között

Módosultak a tényálláshoz kötöttség szabályai a harmadfokú büntetőeljárásban

Rövid időtartamú ingatlanbérlet Olaszországban: az Airbnb-nek is forrásadót kell fizetnie

Előző bejegyzés « Kártérítési igény környezetvédelmi normák megsértéséért? – válogatás az Európai Bíróság 2022 év végi ítéleteiből – Podcast
Következő bejegyzés A Kúria szerint a kisajátított ingatlanon földhasználati joggal rendelkező és kártalanításban részesülő személyt a bíróságnak értesítenie kell az érdekeltként való perbelépés lehetőségéről »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet