Bejegyzések

A Kúria a tanúvallomás megtagadásának bűncselekmény elkövetésével összefüggő esetét vizsgálta a hatósági eljárások kontextusában

A Kúria megállapította, hogy a hatósági eljárásban az önvádra kötelezés tilalma a vizsgálandó konkrét tények ismeretében, részben vagy egészben mentesítheti a tanút a tanúvallomás megtétele alól.

A Kúria a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelmének kérdéseit vizsgálta ítéletében

A Kúria szerint a hatósági döntés Ákr. 120. § (1) bekezdése alapján történő visszavonása esetén a hatóságnak vizsgálnia kell, hogy a visszavonás nem jár-e jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok sérelmével, a döntésnek pedig tartalmaznia kell az erre vonatkozó indokolást.

A Kúria a kérelemre és a hivatalból induló hatósági eljárás közötti különbségtétel szükségességéről foglalt állást ítéletében

A Kúria szerint garanciális, és egyben alapjogi jelentősége van annak, hogy a hatóság kérelemre vagy hivatalból induló eljárásban hoz döntést.

A Kúria a hatósági döntések hivatalbóli módosításának egyes kérdéseivel foglalkozott ítéletében

A Kúria szerint a hatósági döntés Ákr. 120. § (1) bekezdése alapján történő módosítására kizárólag jogszabálysértés esetén van lehetőség, a határozat indokolásában pedig meg kell jelölni, hogy a módosított határozatot a hatóság milyen okból tartotta jogszabálysértőnek.

A Kúria megállapította, hogy a hatóságnak az ügyféli jogállás megtagadásáról önálló jogorvoslattal támadható végzésben kell döntenie

A Kúria azon speciális eljárásjogi helyzetet elemezte, amikor az elsőfokú hatóság nem hoz formális döntést a panaszos ügyféli jogállásáról, aki ugyanakkor fellebbezéssel él az elsőfokú határozattal szemben.

A Kúria a hatósági eljárást megindító kérelem visszautasításának szabályait értelmezte ítéletében

A Kúria megállapította, hogy a hatósági ügy érdemére vonatkozó anyagi jogi feltételek hiánya nem alapozza meg a kérelem Ákr. 46. § (1) bekezdés a) pontja szerinti visszautasítását.