• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések

A Kúria megállapította, hogy a hatóságnak az ügyféli jogállás megtagadásáról önálló jogorvoslattal támadható végzésben kell döntenie

A Kúria azon speciális eljárásjogi helyzetet elemezte, amikor az elsőfokú hatóság nem hoz formális döntést a panaszos ügyféli jogállásáról, aki ugyanakkor fellebbezéssel él az elsőfokú határozattal szemben.

2023-02-06

ákr általános közigazgatási rendtartás hatósági eljárásjog hatósági ügy Jogalkalmazás jogorvoslat közigazgatási jog ügyfél ügyféli jogállás

A Kfv.VI.37.696/2022/6. számú eseti döntés tényállása szerint a felperesek panaszbeadványt intéztek a vízügyi hatósághoz, amelyben sérelmezték, hogy a szomszédos ingatlan perben nem álló használói a háztartási szennyvizet az ingatlanukra vezetik. A hatóság hivatalból eljárást indított az ingatlan használóival szemben, amelynek keretén belül helyszíni szemlét is tartott. A hatóság az eljárás megindulásáról értesítette a felpereseket, illetve a szemléről készült jegyzőkönyvet is megküldte részükre észrevételezés céljából. Ezt követően az elsőfokú hatóság határozatával kötelezte a szomszédos ingatlan használóit, hogy az ingatlanon lévő szennyvíztárolót rendszeres időközönként ürítsék ki. Az elsőfokú hatóság a határozatot a felperesek számára is kézbesítette.

A határozattal szemben a felperesek nyújtottak be fellebbezést, amelyet az alperes az Ákr. 46. § (1) bekezdés a) pontja alapján végzésével visszautasított. Végzésének indokolásában kifejtette, hogy az elsőfokú határozat kizárólag a szomszédos ingatlan használóira nézve állapít meg kötelezettségeket, így a felperesek vonatkozásában az Ákr. 118. § (1) bekezdése szerinti közvetlen jog- vagy érdeksérelem nem állapítható meg. A határozat a felperesekre nézve rendelkezést nem tartalmaz, így ők nem minősülnek ügyfélnek.

A felperesek keresettel támadták a fellebbezést visszautasító alperesi végzést, amelyben kifejtették, hogy jogos érdekük fűződik a szomszédos ingatlanon található szennyvíztároló szivárgásának megszüntetéséhez, így az Ákr. 10. § (1) bekezdése alapján ügyfélnek minősülnek.

Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével az alperesi végzést megsemmisítette, és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy az Ákr. 118. § (1) bekezdése szerinti közvetlen jog- és érdeksérelem fennállása az ügy érdemére tartozó kérdés, ezért erről a másodfokú hatóságnak határozati formában, és nem végzésben kell döntenie. Utalt arra is, hogy a közvetlen jog- vagy érdeksérelem vizsgálata nem kerülhető meg azzal, hogy az alperes az ügyféli jogállás hiányára tekintettel visszautasítja a fellebbezést. Mindezekre tekintettel megállapította, hogy az alperes olyan lényeges eljárási szabályszegést követett el, amely a közigazgatási perben nem orvosolható. A megismételt eljárásra azon instrukciót adta az alperesnek, hogy a fellebbezést érdemben kell elbírálnia, vizsgálva a közvetlen jog- és érdeksérelem fennállását is, és arról határozati formában kell döntenie.

A jogerős ítélettel szemben az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben arra hivatkozott, hogy az ügy a felperesek jogát, jogos érdekét közvetlenül nem érintette, ezért ők az eljárásban nem minősültek ügyfélnek. Ügyféli jogállás hiányában a felperesek az elsőfokú határozattal szembeni fellebbezés előterjesztésére sem voltak jogosultak.

A Kúria a jogerős ítéletet – az indokolás megváltoztatása mellett – hatályában fenntartotta. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy bár az elsőfokú hatóság a felperesek ügyféli jogállását megállapító végzést nem hozott, de az általa végzett eljárási cselekményekből – pl. a felperesek eljárás megindításáról való értesítése, a határozat részükre történő kézbesítése –arra lehet következtetni, hogy őket ügyfélnek tekintette. Ha az alperes a másodfokú eljárásban ezzel szemben arra a következtetésre jut, hogy a felperesek mégsem rendelkeznek ügyféli jogállással, akkor az ügyféli jogállást meg kell tagadni, erről pedig külön végzésben kell rendelkezni. Ez következik az Ákr. 112. § (2) bekezdés b) pontjából, amely szerint az ügyféli jogállásról rendelkező végzéssel szemben önálló jogorvoslatnak van helye. Jelen ügyben ugyanakkor az alperes nem hozott a felperesek ügyféli jogállását megtagadó végzést, ehelyett visszautasította fellebbezésüket, amelyre nem volt törvényes lehetősége.

A Kúria erre figyelemmel megállapította, hogy az elsőfokú bíróság tévesen írta elő az alperes számára, hogy a fellebbezést érdemben el kell bírálnia, és e körben kell értékelni a közvetlen jog- és érdeksérelem meglétét, azaz az ügyféli jogállás fennállását. Ehelyett az alperesnek a megismételt eljárásban először a felperesek ügyféli jogállását kell vizsgálnia. Amennyiben azt állapítja meg, hogy a felperesek nem minősülnek ügyfélnek, akkor erről önálló jogorvoslattal támadható végzésben kell döntenie. Ha e végzéssel szemben a felperesek jogorvoslattal élnek, annak eredményétől függően kell döntenie a fellebbezés visszautasításáról vagy annak érdemi elbírálásáról. Ha viszont a felpereseket a másodfokú eljárásban is ügyfélnek minősíti, akkor a fellebbezést érdemben kell elbírálnia.

Szerző: Kárász Marcell

Hivatkozott döntés: Kfv.VI.37.696/2022/6.

További híreink

A Magyar Ügyvédi Kamara előtt álló feladatok a következő négy évben

Meghívó Emlékkonferenciára

A korrupciós tényállások jelentős kiterjesztését tervezi az osztrák igazságügyi kormányzat

Ukrán államközi kérelmek elfogadhatóságáról döntöttek Strasbourgban – megjelent podcastunk negyedik évadának legújabb adása!

Áprilisban újra KözigKedd

A védelmi fellebbezés tanácsülésen történő elbírálása a Be. szabályainak betartása mellett is eredményezhet tisztességtelen eljárást

A Kúria a további ügyfél bevonásának elmaradását mint semmisségi okot értelmezte ítéletében

A Kúria első, előzetes döntéshozatali indítvány alapján hozott büntető szakági jogegységi határozata a falfirka büntetőjogi minősítésével foglalkozik

Magas állami kitüntetésben részesült dr. Bánáti János

Előző bejegyzés « Alkotmányom mondd meg nékem, mi nem lehet titkom mégsem?
Következő bejegyzés Negyedik évadával tér vissza az EJEB podcast – terítéken a véleménynyilvánítás és a mozgásszabadság »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet