A Kúria szerint ha a fél a szakértő elfogultságára hivatkozva terjeszt elő kizárás iránti kérelmet, a bíróság nem mellőzheti a szakértő meghallgatását a kérelem elbírálása előtt.
A Kúria a kisajátítási kártalanítással kapcsolatos kérdésekkel foglalkozott ítéletében
A Kúria megállapította, hogy a kisajátított ingatlan tulajdonosát a tulajdonjoga elvonásáért teljes kártalanítás illeti meg.
A Kúria a kisajátítási kártalanítással kapcsolatos kérdésekkel foglalkozott ítéletébenTovább
A Kúria a lakóépület építésének egyszerű bejelentésével kapcsolatos közigazgatási perjogi kérdésekről foglalt állást
A Kúria szerint az építésfelügyeleti hatóság azon tájékoztatása, miszerint az építtető bejelentése nem minősül egyszerű bejelentésnek, közigazgatási perben megtámadható közigazgatási cselekménynek tekintendő.
A Fővárosi Ítélőtábla megerősítette, hogy a támogatói okirattal létrejövő támogatási jogviszonyt a tételes jogban polgári jogi jogviszonynak kell tekinteni
A bíróság szerint a támogatói okirattal létrejövő támogatási jogviszonyban a vis maior kérelem elutasítása tárgyában benyújtott kifogást elbíráló döntés nem lehet közigazgatási jogvita tárgya.
A Kúria a közigazgatási perbeli jogutódlás kérdésével foglalkozott a rendészeti panaszügyek kontextusában
A Kúria megállapította, hogy a rendőri intézkedés elleni panaszt elutasító határozattal szemben indult közigazgatási perben a felperes elhalálozása esetén hozzátartozója jogosult a perbe jogutódként belépni, ezért az eljárás félbeszakadásának van helye.
A Kúria megállapította, hogy a hatóságnak az ügyféli jogállás megtagadásáról önálló jogorvoslattal támadható végzésben kell döntenie
A Kúria azon speciális eljárásjogi helyzetet elemezte, amikor az elsőfokú hatóság nem hoz formális döntést a panaszos ügyféli jogállásáról, aki ugyanakkor fellebbezéssel él az elsőfokú határozattal szemben.
A Kúria a hatósági eljárást megindító kérelem visszautasításának szabályait értelmezte ítéletében
A Kúria megállapította, hogy a hatósági ügy érdemére vonatkozó anyagi jogi feltételek hiánya nem alapozza meg a kérelem Ákr. 46. § (1) bekezdés a) pontja szerinti visszautasítását.
A közigazgatási perben a védirat előterjesztésének elmaradása nem jelenti azt, hogy az alperes nem vitatja a keresetben foglaltakat
A Kúria megállapította, hogy bár a Kp. az alperes kötelezettségévé teszi a védirat előterjesztését, annak elmaradása nem tekinthető úgy, hogy az alperes elismerné a keresetben foglaltakat.
A közigazgatási bíróság az ügy tárgyaláson kívüli elbírálása esetén is köteles a védiratot a felperesnek kézbesíteni, és a felek részére a nyilatkozattétel lehetőségét biztosítani
A Kúria megállapította, hogy a Kp. a kereset tárgyaláson kívüli elbírálása esetén is kötelezővé teszi a védirat felperessel való közlését, és ekként a nyilatkozattétel lehetőségének biztosítását.