Bejegyzések

A Kúria az ügyfél mellőzésére vonatkozó semmisségi okkal kapcsolatos kérdéseket vizsgált ítéletében

A Kúria megállapította, hogy az államkincstár köteles a párt tartozásaiért fennálló, a vezető tisztségviselőt terhelő mögöttes helytállási kötelezettség érvényesítésére irányuló hatósági eljárásba a vezető tisztségviselőt ügyfélként bevonni.

A Kúria a garanciális ügyféli jogok és az közigazgatási perbeli preklúziós szabályok viszonyát vizsgálta ítéletében

A Kúria szerint a garanciális ügyféli jogok biztosításának elmaradása esetén a közigazgatási bíróságnak szükségtelen annak vizsgálatába bocsátkoznia, hogy az ügyfél a perben jogosult volt-e valamely új tény, körülményre hivatkozni.

Melyik önkormányzati szerv ellen kell megindítani a határozathozatali kötelezettség elmulasztásának megállapítása iránti pert?

A Fővárosi Ítélőtábla szerint a főpolgármester-helyettes jogszabályban előírt megválasztása elmulasztásának megállapítását a törvényességi felügyeleti szerv az önkormányzat ellen indított mulasztási perben kérheti.

A Kúria a megismételt eljárásra vonatkozó iránymutatás kötőerejével kapcsolatos kérdéseket vizsgált ítéletében

A Kúria szerint a közigazgatási szervet új eljárásra kötelező ítéletben szereplő iránymutatás jogszerűsége a megismételt eljárásban hozott döntés elleni közigazgatási pernek nem tárgya, annak vitatására csak az alapítélet elleni jogorvoslat keretén belül van lehetőség.

A Kúria az egyszerűsített közigazgatási per alkalmazásának feltételeit vizsgálta ítéletében

A Kúria szerint a magánútlevél visszavonása, valamint az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelem elutasítása tárgyában hozott hatósági döntésekkel szembeni közigazgatási perben is az egyszerűsített per szabályait kell alkalmazni.

Keresetváltoztatás a közigazgatási perben – a Kúria jogegységi határozatának fényében

A Kúria jogegységi határozata szerint a keresetindítási határidő lejártát követően a jogsérelem már nem változtatható meg, tehát az első tárgyalás befejezéséig csak a már megjelölt jogsérelmekkel összefüggésben előadott „kereseti indokok” változtathatóak meg, részletezhetőek, pontosíthatóak, valamint támaszthatóak alá további érvekkel, ténybeli és jogszabályi hivatkozásokkal.

A Kúria a hatósági eljárásbeli iratbetekintési jog terjedelmét, szerzői joggal való kapcsolatát, illetve gyakorlásának módját vizsgálta ítéletében

A Kúria szerint az ügyfélnek az iratbetekintési joga gyakorlása során tekintettel kell lennie a hatóság munkarendjére, az Ákr-ből pedig nem következik az iratmásolatok ügyfélnek való megküldési kötelezettsége.

A Kúria a hatáskörhiány miatti semmisség és az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértés elhatárolásával foglalkozott végzésében

A Kúria szerint ha a hatáskörrel rendelkező közigazgatási szerv a hatósági jogkörét az anyagi jogi rendelkezések téves értelmezése miatt nem az eljárási törvénynek megfelelően gyakorolja, az nem semmisségi oknak, hanem az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértésnek minősül.

A Kúria a közigazgatási mintaper egyes szabályait értelmezte ítéletében

A Kúria szerint a mintaperben való elbírálás elrendelése esetén a bíróság szabadon dönthet arról, hogy az elrendelő végzésben ügyszám szerint nem szereplő további peres eljárásokat felfüggeszti-e a mintaperre figyelemmel.

A Kúria a hatósági eljárásra irányadó szakszerűség és egyszerűség alapelveit értelmezte végzésében

A Kúria szerint a szakszerűség és egyszerűség alapelveiből fakadóan jogosan elvárható a hatóságoktól, hogy döntéseiket olyan egyértelműséggel fogalmazzák meg, hogy azok a nem jogvégzett ügyfelek számára is egyértelműek, félreérthetetlenek legyenek.