A Kúria megállapította, hogy a hatósági ügy érdemére vonatkozó anyagi jogi feltételek hiánya nem alapozza meg a kérelem Ákr. 46. § (1) bekezdés a) pontja szerinti visszautasítását.
A közigazgatási perben a védirat előterjesztésének elmaradása nem jelenti azt, hogy az alperes nem vitatja a keresetben foglaltakat
A Kúria megállapította, hogy bár a Kp. az alperes kötelezettségévé teszi a védirat előterjesztését, annak elmaradása nem tekinthető úgy, hogy az alperes elismerné a keresetben foglaltakat.
A közigazgatási bíróság az ügy tárgyaláson kívüli elbírálása esetén is köteles a védiratot a felperesnek kézbesíteni, és a felek részére a nyilatkozattétel lehetőségét biztosítani
A Kúria megállapította, hogy a Kp. a kereset tárgyaláson kívüli elbírálása esetén is kötelezővé teszi a védirat felperessel való közlését, és ekként a nyilatkozattétel lehetőségének biztosítását.
Az orvhalászat miatt büntetőjogi és közigazgatási jogi szankcionálás párhuzamosságát vizsgálta az Alkotmánybíróság
Az alkotmányellenes mulasztást megállapító határozat általános üzenetet is megfogalmaz a jogalkotó számára a párhuzamos szankcionálási helyzetek szabályozására.
A szakmai kamarák fegyelmi határozatainak semmissége
A Kúria a szakmai kamarák Ákr. hatálya alól kivett fegyelmi határozatainak semmisségéről hozott döntést.
A megelőző eljárásban nem értékelt tényekre hivatkozás a közigazgatási perben
A Kúria a közelmúltban két döntésében is értelmezte a Kp.-nak a megelőző eljárásban nem értékelt tények figyelembevételére vonatkozó szabályát.
A megelőző eljárásban nem értékelt tényekre hivatkozás a közigazgatási perbenTovább
A keresetlevél téves helyen való benyújtásának következményei a közigazgatási perben
A Kúria állást foglalt abban a kérdésben, hogy mi a jogkövetkezménye annak, ha a felperes a keresetlevelet téves helyen terjeszti elő, az azonban a keresetindítási határidőn belül megérkezik az alpereshez.
A keresetlevél téves helyen való benyújtásának következményei a közigazgatási perbenTovább