Bejegyzések

A Kúria az ügyfél mellőzésére vonatkozó semmisségi okkal kapcsolatos kérdéseket vizsgált ítéletében

A Kúria megállapította, hogy az államkincstár köteles a párt tartozásaiért fennálló, a vezető tisztségviselőt terhelő mögöttes helytállási kötelezettség érvényesítésére irányuló hatósági eljárásba a vezető tisztségviselőt ügyfélként bevonni.

A Kúria a garanciális ügyféli jogok és az közigazgatási perbeli preklúziós szabályok viszonyát vizsgálta ítéletében

A Kúria szerint a garanciális ügyféli jogok biztosításának elmaradása esetén a közigazgatási bíróságnak szükségtelen annak vizsgálatába bocsátkoznia, hogy az ügyfél a perben jogosult volt-e valamely új tény, körülményre hivatkozni.

A Kúria az egyszerűsített közigazgatási per alkalmazásának feltételeit vizsgálta ítéletében

A Kúria szerint a magánútlevél visszavonása, valamint az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelem elutasítása tárgyában hozott hatósági döntésekkel szembeni közigazgatási perben is az egyszerűsített per szabályait kell alkalmazni.

A Kúria a hatósági eljárásbeli iratbetekintési jog terjedelmét, szerzői joggal való kapcsolatát, illetve gyakorlásának módját vizsgálta ítéletében

A Kúria szerint az ügyfélnek az iratbetekintési joga gyakorlása során tekintettel kell lennie a hatóság munkarendjére, az Ákr-ből pedig nem következik az iratmásolatok ügyfélnek való megküldési kötelezettsége.

A Kúria a hatáskörhiány miatti semmisség és az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértés elhatárolásával foglalkozott végzésében

A Kúria szerint ha a hatáskörrel rendelkező közigazgatási szerv a hatósági jogkörét az anyagi jogi rendelkezések téves értelmezése miatt nem az eljárási törvénynek megfelelően gyakorolja, az nem semmisségi oknak, hanem az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértésnek minősül.

A Kúria a közigazgatási mintaper egyes szabályait értelmezte ítéletében

A Kúria szerint a mintaperben való elbírálás elrendelése esetén a bíróság szabadon dönthet arról, hogy az elrendelő végzésben ügyszám szerint nem szereplő további peres eljárásokat felfüggeszti-e a mintaperre figyelemmel.

A Kúria a hatósági eljárásra irányadó szakszerűség és egyszerűség alapelveit értelmezte végzésében

A Kúria szerint a szakszerűség és egyszerűség alapelveiből fakadóan jogosan elvárható a hatóságoktól, hogy döntéseiket olyan egyértelműséggel fogalmazzák meg, hogy azok a nem jogvégzett ügyfelek számára is egyértelműek, félreérthetetlenek legyenek.

A Kúria a hatósági döntésbe foglalt rendelkező rész pontatlan megfogalmazásának közigazgatási perbeli következményeit vizsgálta végzésében

A Kúria szerint a hatósági döntés rendelkező részének megfogalmazása kapcsán megállapított eljárási szabályszegés – ha a rendelkező rész és az indokolás összhangban van, illetve a döntés tartalma kétséget kizáróan megállapítható – nem jelent kötelező megsemmisítési okot.

A Kúria a tájékoztató levelek közigazgatási perbeli megtámadásával foglalkozott végzésében

A Kúria szerint ha a közigazgatási szerv által kibocsátott tájékoztató levél joghatás kiváltására alkalmas, akkor az – főszabályként – megtámadható közigazgatási cselekménynek minősül; az pedig már az ügy érdemére tartozó, elkülönülő kérdés, hogy a közigazgatási szervnek volt-e hatásköre a tájékoztató levél kibocsátására.

A Kúria a hatósági eljárás iratanyagának közigazgatási bírósághoz való továbbításával kapcsolatos kérdéseket vizsgált ítéletében

A Kúria kimondta, hogy az alperes a hatósági eljárás iratait a rendelkezésére bocsátott bizonyítékokkal együtt köteles a védirat mellékleteként a bírósághoz benyújtani, a bizonyítékok meglétét pedig a bíróságnak ellenőriznie kell.