Bejegyzések

A Kúria a hatósági eljárás szünetelésének kezdő időpontjával foglalkozott végzésében

A Kúria szerint a hatósági eljárás szünetelésének kezdőnapját a szünetelést megállapító végzés határozza meg, így az eljárás szünetelés folytán való megszűnését megállapító végzéssel szembeni jogorvoslat során az már nem vitatható.

A Kúria a hatósági eljárásban kibocsátott hiánypótlási felhívás nemteljesítésének következményeit vizsgálta

A Kúria szerint a hatósági eljárás megszüntetésének van helye, ha az ügyfél a jogszabály által előírt tartalmú dokumentumokat hiánypótlási felhívás ellenére nem vagy nem teljeskörűen nyújtja be, és emiatt kérelme nem bírálható el.

A Kúria a hatósági döntés módosításának perjogi következményeivel foglalkozott végzésében

A Kúria szerint az ügy érdemére kiható, lényeges eljárási szabályszegés, ha a bíróság a döntés módosítása esetén elmulaszt dönteni a keresetkiterjesztéssel érintett módosító döntésről.

A Kúria a hatósági eljárás szünetelésének feltételeit vizsgálta ítéletében

A Kúria megállapította, hogy hatósági eljárás abban az esetben szünetel, ha azt valamennyi ügyfél – vagyis nem csak a kérelmező ügyfél – együttesen kéri.

A Kúria a hatósági ügy elsőfokú elintézésében részt vevő személyre vonatkozó kizárási szabályt értelmezte végzésében

A Kúria szerint ha egy ügyintéző az ügy első- és másodfokú elintézésében is közreműködik, a bíróságnak az Ákr. 23. § (2) bekezdése szerinti kizárási ok körében részletesen vizsgálnia kell, hogy e személy a döntések előkészítésében és meghozatalában milyen mértékben vett részt.

A megismételt hatósági eljárásra adott iránymutatás terjedelmét értelmezte a Kúria ítéletében

A Kúria szerint a megismételt eljárásra vonatkozó bírói iránymutatásból külön rendelkezés nélkül nem következhet az ügyfél értesítésének mellőzése vagy az ügyintézési határidő lerövidítése.

A Kúria a hatósági intézkedésekkel szembeni közigazgatási bírói jogvédelem lehetőségével foglalkozott végzésében

A Kúria megállapította, hogy a Kp. rendszerében a hatósági intézkedések az egyedi döntések körébe tartoznak, így azok továbbra is közigazgatási jogvita tárgyát képezhetik.

A Kúria az ügyfél építésügyi eljárásba való bevonása elmaradásának következményeivel foglalkozott ítéletében

A Kúria szerint az Étv. 53/H. §-ban foglalt hat hónapos határidő elteltével a mellőzött ügyfél ügyféli jogai „elenyésznek”, és az ügyfélmellőzésre alapított semmisségi ok alapján a döntés megsemmisítésének sincs helye.

A Kúria a hivatalból indult hatósági eljárásra irányadó ügyintézési határidő kétszeres túllépésének következményeivel foglalkozott

A Kúria szerint a könyvvizsgáló IFRS minősítésének és kibocsátói minősítésének visszavonása az Ákr. 103. § (4) bekezdése szempontjából egyéb jogkövetkezménynek minősül, míg a figyelmeztetés a jogszerű állapot helyreállítása körébe tartozik.

A Kúria a hatósági döntések végrehajtása során kiszabható bírságok kérdéskörével foglalkozott

A Kúria szerint a végrehajtható döntés önkéntes teljesítésének elmaradása esetén nem szabható ki az Ákr. 77. § szerinti eljárási bírság a kötelezést előíró határozat végrehajtására.