• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések

A Kúria ismételten a közigazgatási perben lefolytatható hivatalbóli bizonyítás szabályait értelmezte

Fogyatékossági támogatásra jogosult személy esetén csak akkor kerülhet sor hivatalbóli bizonyításra, ha van olyan kereseti kérelem, amely az ő érdekeit veszélyeztető jogsérelmet állít.

2023-02-28

bizonyítás bizonyítási eljárás hivatalbóliság Jogalkalmazás közigazgatási per officialitás

A Kúria Kfv.III.37.808/2022/8. számú határozatának releváns tényállása szerint a felperes fogyatékossági támogatás megállapítása iránti kérelmet nyújtott be az alpereshez. Az alperes által kötelezően megkeresett szakértői bizottság megállapította, hogy a felperes önálló életvitelre képes, önkiszolgálási képessége nem hiányzik, így nem minősül súlyos értelmi fogyatékosnak. Az alperes erre figyelemmel határozatával elutasította a felperesi kérelmet.

A felperes keresettel támadta a határozatot, amelyben az egészségi állapotára hivatkozással kérte a támogatás megítélését, valamint sérelmezte, hogy a szakértői bizottság nem értékelte az általa benyújtott orvosi dokumentumokat. Az elsőfokú bíróság az alperes határozatát megsemmisítette és az alperest új eljárásra kötelezte. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy az alperes határozata érdemi felülvizsgálatra alkalmatlan, mivel azt olyan szakértői bizottság szakvéleményére alapította, amely formailag és tartalmilag is aggályos, megalapozatlan. A bizottság tagjai között ugyanis nem szerepelt olyan szakértő, aki kifejezetten a felperes fogyatékosságára vonatkozó kérdések elbírálásához szükséges szakképesítéssel rendelkezne. Az eljárás során a felperes személyes vizsgálatára sem került sor.

A jogerős ítélettel szemben az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Ebben elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a szakértői bizottság összetételét jogszabály határozza meg, amelynek az igénybe vett bizottság megfelelt. A bíróság nincs olyan szaktudás birtokában, amely alapján megkérdőjelezhetné a szakértői bizottság véleményét, erre figyelemmel nem minősíthette volna érdemi felülbírálatra alkalmatlannak a határozatot. Utalt arra is, hogy a bíróság akkor járt volna el jogszerűen, ha a Kp. 78. § (5) bekezdés b) pontja alapján igazságügyi orvosszakértőt rendel ki a perben.

A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. Végzésének indokolásában rámutatott, hogy a felperes súlyosan fogyatékos állapotának meghatározása szakkérdésnek minősül. Az alperes által kirendelt szakértői bizottság tagjai a szükséges szakképesítéssel rendelkeztek, mivel a rehabilitációs orvosszakértői névjegyzékben szerepelnek. Kiemelte, hogy nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely szerint a szakértői bizottság csak az adott szakterülethez kapcsolódó szakképesítésű szakértőkből állhatna. Mindezekre figyelemmel az alperes jogszerűen vette igénybe az adott szakértői bizottságot.

A Kúria ugyanakkor megjegyezte azt is, hogy a felperes keresetlevelében nem hivatkozott a szakértői bizottság kompetenciahiányára, ez pedig nem olyan körülmény, amely hivatalból figyelembe vehető a bíróság által. A Kp. 78. § (5) bekezdés b) pontja ugyanis nem jogosítja fel a bíróságot arra, hogy a fogyatékossági támogatásra jogosult személy esetében hivatalbóli vizsgálatot végezzen, csupán arra, hogy a fogyatékossági támogatásra jogosult érdekeit veszélyeztető jogsértésre hivatkozás esetén hivatalból bizonyítást rendeljen el. Erre figyelemmel az elsőfokú bíróság túlterjeszkedett a kereseten is.

A Kúria megállapította, hogy a felperes keresetében súlyos értelmi fogyatékosságát állította, azaz valójában érdemben vitatta a határozat szakvéleménnyel alátámasztott részét, így a bíróságnak e körben – figyelemmel arra, hogy szakkérdésről van szó – szakértői bizonyítást kellett volna elrendelnie. Sőt, a Kp. 78. § (5) bekezdés b) pontja értelmében a fogyatékossági támogatásra jogosult személy érdekeit veszélyeztető jogsértésre való hivatkozás esetén – mint a perbeli esetben is – a bizonyítás elrendelésére hivatalból, erre irányuló felperesi indítvány hiányában is sor kerülhet. Erre tekintettel a bíróságnak az új eljárásban szakértői bizonyítást kell elrendelnie a felperes állapota vonatkozásában, és a kereseti kérelemről érdemben kell döntenie.

A korábbiakban már foglalkoztunk a közigazgatási perbeli hivatalbóli bizonyítási szabályokkal. A Kúria e végzése annyiban jelent újdonságot, hogy az rávilágít a Kp. 85. § (3) bekezdése szerinti hivatalbóli vizsgálat és a Kp. 78. § (5) bekezdése szerinti hivatalbóli bizonyítás közötti különbségekre.

A végzés apropóján érdemes röviden megvizsgálni e jogintézmények kapcsolatát. A bíróság az általa a Kp. 85. § (3) bekezdése alapján elrendelt hivatalbóli vizsgálat eredményeként hivatalból észlelt és figyelembe vett tények bizonyítása érdekében a Kp. 78. § (5) bekezdés a) pontja alapján hivatalbóli bizonyítást rendelhet el. A Kp. 78. § (5) bekezdése ugyanakkor ezen felül a hivatalbóli bizonyítás más eseteit is nevesíti, mint például a b) pontban foglalt fogyatékossági támogatásra jogosult személy érdekei érdekében elrendelhető hivatalbóli bizonyítás. E körben hivatalbóli bizonyítás elrendelésére álláspontunk szerint csak két konjunktív feltétel teljesülése esetén kerülhet sor:

  1. a perben a felperes (vagy más) kifejezetten hivatkozik a fogyatékossági támogatásra jogosult érdekeit veszélyeztető jogsértésre, és
  2. ezen jogsértés alátámasztása érdekében (bizonyítandó) tényt állít, vagy a bíróság a Kp. 85. § (3) bekezdése alapján hivatalból vesz figyelembe ilyet.

Ha ugyanakkor a fogyatékossági támogatásra jogosult érdekeit veszélyeztető jogsértésre hivatkozó felperes e körben nem állít bizonyítandó tényt (pl. csak eljárásjogi alapon vitatja az alperes határozatát), és a bíróság sem észlel hivatalból figyelembe veendő tényt, akkor a hivatalbóli bizonyítás ezen okból való elrendelése kizárt.

Hivatkozott döntés: Kfv.III.37.808/2022/8.

Szerző: Kárász Marcell

További híreink

A Magyar Ügyvédi Kamara előtt álló feladatok a következő négy évben

Meghívó Emlékkonferenciára

A korrupciós tényállások jelentős kiterjesztését tervezi az osztrák igazságügyi kormányzat

Ukrán államközi kérelmek elfogadhatóságáról döntöttek Strasbourgban – megjelent podcastunk negyedik évadának legújabb adása!

Áprilisban újra KözigKedd

A védelmi fellebbezés tanácsülésen történő elbírálása a Be. szabályainak betartása mellett is eredményezhet tisztességtelen eljárást

A Kúria a további ügyfél bevonásának elmaradását mint semmisségi okot értelmezte ítéletében

A Kúria első, előzetes döntéshozatali indítvány alapján hozott büntető szakági jogegységi határozata a falfirka büntetőjogi minősítésével foglalkozik

Magas állami kitüntetésben részesült dr. Bánáti János

Előző bejegyzés « A Kúria az érdekeltként történő perbelépés lehetőségéről való értesítés közigazgatási perjogi szabályait értelmezte
Következő bejegyzés Részesíthető-e egyes nyelvek ismerete előnyben az uniós versenyvizsgán? – Podcast »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet