• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések

A Kúria a közigazgatási perben lefolytatható hivatalbóli bizonyítás szabályaival foglalkozott

A Kúria megállapította, hogy a kiskorú érdekeit veszélyeztető jogsértésre való hivatkozás vizsgálata nem mellőzhető azon az alapon, hogy a felek bizonyítási indítványt nem terjesztettek elő.

2023-02-15

bizonyítás bizonyítási eljárás hivatalbóliság Jogalkalmazás közigazgatási per officialitás

A Kúria Kfv.IV.37.714/2022/6. számú határozatának releváns tényállása szerint a felperes és a perben nem álló apa házasságából született kiskorú gyermek a házasság felbontását követően a felperes gondozásába és nevelésébe került. Az alperesi érdekelt apai nagyszülők a nagyszülői kapcsolattartásuk szabályozása iránti kérelmet nyújtottak be az alpereshez. Az alperes határozatában részletesen szabályozta az alperesi érdekeltek és a gyermek közötti folyamatos kapcsolattartást. A felperes keresettel támadta az alperes határozatát, amelyben többek között arra hivatkozott, hogy az ítélőképessége birtokában lévő kiskorú gyermeket a hatósági eljárásban meg kellett volna hallgatni.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. A gyermek meghallgatásával kapcsolatos kereseti érvelésre reagálva rögzítette, hogy a gyermek nem volt ítélőképessége birtokában az eljárás során, mivel első meghallgatásakor 8 és fél, második meghallgatásakor pedig egy hónap híján 11 éves volt. Megállapította továbbá, hogy a bírói gyakorlat – a felperes által is elismerten – 12 és 14 év közé teszi az ítélőképesség kezdő időpontját. Kétségtelen, hogy az ítélőképesség kezdete ennél korábbi időpontra is eshet, ennek megállapításához azonban a fennálló vélelmet bizonyítékokkal kell megdönteni, ez azonban a perben nem történt meg, mivel a felperes erre vonatkozó bizonyítási indítványt nem terjesztett elő, bizonyítékot nem csatolt be. Rögzítette azt is, hogy a Ptk. 4:181. § (2) bekezdése értelmében a kiskorú gyermek nyilatkozata csak egy bizonyíték a bizonyítékok sorában.

A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Ebben ismételten hivatkozott arra, hogy a gyermek ítélőképessége birtokában van, így a bíróság okszerűtlenül, a hatósági eljárásban beszerzett szakvéleményben foglaltak ellenére állapította meg az ítélőképesség hiányát és mellőzte véleményének figyelembe vételét.

A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. Végzésének indokolásában rámutatott, hogy a Ptk. 4:181. § (2) bekezdése kötelezően értékelni rendeli az ítélőképessége birtokában lévő kiskorú gyermek véleményét a kapcsolattartás körében. A bíróság arra alapította a gyermek ítélőképességének hiányát, hogy a bírói gyakorlatban kialakult vélelem szerint az ítélőképesség kezdő időpontja 12 és 14 éves kor között van, amely vélelmet a felperes nem tudott bizonyítás útján megdönteni. A Kúria ugyanakkor rámutatott, hogy a bíróság ezen vélelem jogalapját kifejezetten nem jelölte meg, valamint nem adott tájékoztatást a felperesnek az ezzel kapcsolatos bizonyítási teherről sem. Kúriai döntésekre hivatkozással rögzítette, hogy az ítélőképesség meglétét a hazai jog nem köti életkorhoz, azt a bíróságnak minden ügyben egyedileg, az összes körülményt értékelve kell vizsgálnia. A bírói gyakorlat szerint általában a kiskorú gyermek közvetlen meghallgatása alapján lehet eldönteni, hogy ítélőképességének birtokában van-e. A jogerős ítélet azzal, hogy a perbeli kiskorú gyermek ítélőképességének meglétét csupán az életkor alapján kizártnak tekintette, jogkérdésben eltért a közzétett kúriai határozatoktól.

A Kúria rámutatott arra is, hogy annak tisztázásához, hogy a gyermek ítélőképességének birtokában van-e, nem volt szükség a felperes részéről bizonyítási indítványra sem. A felperes ugyanis a közigazgatási perben a kiskorú gyermek érdekeit veszélyeztető jogsértésre hivatkozott, amely esetben a Kp. 78. § (5) bekezdés b) pontja lehetővé teszi a bizonyítási eljárás indítvány nélküli, hivatalból történő lefolytatását.

Mindezekre figyelemmel a Kúria azon instrukciót adta az új eljárásra nézve, hogy a bíróságnak meg kell vizsgálnia a gyermek ítélőképességének fennállását, amelynek eldöntését nem alapozhatja kizárólag az életkorra. Ha azt állapítja meg, hogy a gyermek ítélőképessége birtokában van, akkor véleményét érdemben értékelnie kell.

A Kúria e határozata adalékkal szolgál a hivatalbóli bizonyítás Kp.-beli szabályainak értelmezéséhez. A Kp. 78. § (5) bekezdése a közigazgatási bíráskodás objektív jogvédelmi funkciójának érvényre juttatása céljából engedi meg bizonyos esetekben a bizonyítási eljárás hivatalból történő lefolytatását. Ezek közül az egyik a kiskorú érdekeit veszélyeztető jogsértésre való hivatkozás. A törvény ugyanakkor viszonylag szűkre szabja a hivatalbóli bizonyítás lehetőségét, figyelemmel arra, hogy a rendelkezési elv némileg eltérő formában, de a Kp. 2. § (4) bekezdéséből fakadóan a közigazgatási perben is érvényesül. A Kúria végzéséből következően hivatalbóli bizonyítás elrendelésének azzal kapcsolatban is helye lehet, hogy ítélőképessége birtokában van-e a kiskorú olyan ügyben, ahol véleményét – az ítélőképesség fennállta esetén – bizonyítékként kell értékelnie a bíróságnak. Ez annyiban speciális eset, hogy itt tulajdonképpen nem az ügy érdemében (a kapcsolattartás törvényi feltételeinek teljesülése), hanem egyfajta előkérdésben kerül sor hivatalbóli bizonyításra. A bizonyítás eredményétől ugyanis „csak” annyi függ, hogy a figyelembe vehető-e az eljárás során a kiskorú véleménye. Álláspontunk szerint e körben a hivatali bizonyítás alapvetően a kiskorú személyes meghallgatásának elrendelése lehet, amely révén a bíróság meggyőződhet ítélőképességének meglétéről vagy hiányáról.

Hivatkozott döntés: Kfv.IV.37.714/2022/6.

Szerző: Kárász Marcell

További híreink

A Magyar Ügyvédi Kamara előtt álló feladatok a következő négy évben

Meghívó Emlékkonferenciára

A korrupciós tényállások jelentős kiterjesztését tervezi az osztrák igazságügyi kormányzat

Ukrán államközi kérelmek elfogadhatóságáról döntöttek Strasbourgban – megjelent podcastunk negyedik évadának legújabb adása!

Áprilisban újra KözigKedd

A védelmi fellebbezés tanácsülésen történő elbírálása a Be. szabályainak betartása mellett is eredményezhet tisztességtelen eljárást

A Kúria a további ügyfél bevonásának elmaradását mint semmisségi okot értelmezte ítéletében

A Kúria első, előzetes döntéshozatali indítvány alapján hozott büntető szakági jogegységi határozata a falfirka büntetőjogi minősítésével foglalkozik

Magas állami kitüntetésben részesült dr. Bánáti János

Előző bejegyzés « Fiktív nevei lesznek az Európai Bíróság előtti anonimizált ügyeknek? – Podcast
Következő bejegyzés Új jogszabályi rendelkezések az osztatlan közös tulajdon öröklés esetén történő megszüntetésére vonatkozóan »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet