• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
    • 2022
    • 2023
    • 2024
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
    • 2022
    • 2023
    • 2024
  • Képzések

A Kúria a tisztességes eljáráshoz való jog és a közigazgatási perbeli nyilatkozattételi jog kapcsolatát vizsgálta

Lényeges, az ügy érdemére kiható eljárási jogszabálysértésnek minősül, ha a bíróság a fél részére nem biztosít megfelelő nyilatkozattételi határidőt, aki ezáltal lényeges eljárási jogait nem tudja gyakorolni.

2022-12-23

alapjog Jogalkalmazás közigazgatási per közigazgatási perjog nyilatkozattételi jog tisztességes eljárás

A Kfv.I.37.591/2022/7. számú eseti döntésének releváns tényállása szerint az alperesi érdekeltek bontási engedély iránti kérelmet terjesztettek elő egy lakóépület maradványainak elbontása céljából. Az alperes építésügyi hatóság határozatában – bizonyos kikötésekkel – engedélyezte a bontási munkálatok elvégzését.

A bontással érintett ingatlan szomszédságában lakó felperes keresettel támadta a határozatot. Az elsőfokú bíróság szakértői bizonyítást folytatott le abban a tekintetben, hogy a felperes ingatlanát veszélyezteti-e az engedélyezett bontás. A szakértő helyszíni szemlét folytatott le a bontással érintett ingatlanon, ahol többek között a falak vastagsága vonatkozásában is méréseket végzett. Az elkészült szakvélemény szerint a lakóépület maradványa a határozatban foglalt kitételek szigorú betartásával minden épületkár nélkül elbontható. Az igazságügyi szakértő véleményére a felperes részletes nyilatkozatot tett, amelyben kifejtette aggályait. Vitatta a szakértő által lefolytatott mérések szakszerű és pontos mivoltát. A bíróság a szakértő írásban tett nyilatkozatára figyelemmel nem tartotta szükségesnek a szakértő tárgyaláson való meghallgatását. A bíróság ezt követően a keresetet alaptalanként elutasította. Kifejtette, hogy a felperes által előadottak a szakvélemény aggályosságát nem támasztották alá, így az abban foglaltakat ítélkezésének alapjául elfogadta.

A felperes a jogerős ítélettel szemben felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. Kifejtette, hogy a bíróságnak rendelkeznie kellett volna a szakértő tárgyaláson való meghallgatásáról vagy a szakvélemény kiegészítéséről. Ezt azzal indokolta, hogy a per során számos észrevételt tett a szakértő által végzett mérések helyességére nézve – mivel a szakértő nem a valós falvastagságot vette alapul –, a szakértő ugyanakkor ezen észrevételeire nem reagált érdemben, csupán arra hivatkozott, hogy a szükséges méréseket elvégezte. Sérelmezte azt is, hogy a bíróság ítélete sem tért ki arra, hogy miért mellőzte ezen észrevételeinek figyelembevételét. Sérelmezte továbbá, hogy a bíróság azon a tárgyalási napon kézbesítette számára közvetlenül a szakértő írásbeli nyilatkozatát, amelyen a tárgyalást egyúttal berekesztette és ítéletet hozott. A bíróság e nyilatkozatot a tárgyalás előtti napon küldte meg a felperesnek, aki csak a tárgyalást követő napon töltötte azt le. Kifogásolta továbbá, hogy a bíróság az alperes egyik előkészítő iratát is úgy kézbesítette számára, hogy azt csak az ítélethozatalt követően ismerhette meg. Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság ezen eljárásával megsértette a Kp. 2. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezést.

A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. Végzésének indokolásában egyfelől megállapította, hogy a szakértő írásbeli nyilatkozatában valóban nem tért ki a felperesnek a mérési hibákkal kapcsolatos részletes észrevételeire. A bíróság szintén nem adta indokát annak, hogy miért nem tartotta szükségesnek a falvastagság kérdésének tisztázását. A peres eljárás során eltérő adat merült fel a szakértő által elfogadott falvastagságra, így ennek tisztázása – például a szakértő nyilatkoztatása, meghallgatása útján – kellő indokolás nélkül nem lett volna mellőzhető. Az elsőfokú bíróság tehát a Pp. 316. § (1) bekezdés c) pontjába ütköző módon járt el, amikor aggályos szakvéleményt fogadott el ítélkezésének alapjául.

A Kúria másfelől egyetértett a felperesnek a nyilatkozattételi jogra vonatkozó érvelésével is. Az elsőfokú bíróság azzal, hogy a tárgyaláson közölte a szakértő nyilatkozatát a felperessel, lényegében „azonnali” észrevételezési határidőt biztosított számára. A Kúria szerint ez önmagában nem feltétlenül jogsértő, azonban az ügy tényállását és az eset összes körülményét vizsgálni kell annak megítélésekor, hogy e gyakorlat nem eredményezi-e a felek eljárási jogainak csorbulását. A perkoncentráció követelményének érvényre juttatása ugyanis nem eredményezheti azt, hogy a bíróság olyan időben hozzon ítéletet, hogy a félnek – a biztosított nyilatkozattételi időre és a rendelkezésre bocsátott iratok perbeli jelentőségére figyelemmel – nincs reális lehetősége érdemi nyilatkozat megtételére.

A Kúria szerint a konkrét ügy körülményeihez képest a szakértő nyilatkozatának tárgyaláson való megismerése, valamint az alperes előkészítő iratának az ítélet meghozatala utáni kézbesítése a felperes nyilatkozattételi jogának súlyos sérelmét, és ekként a tisztességes eljárás sérelmét eredményezte. A bíróság ugyanis a felperes számára elégtelen időtartamú, lényegében teljesíthetetlenül rövid nyilatkozattételi határidőt biztosított, illetve a tárgyalás berekesztése előtt nem kézbesített minden releváns iratot a felperesnek, aki ekként nem került abba a helyzetbe, hogy a jogvita eldöntése szempontjából központi kérdésben – a szakvélemény aggályossága vonatkozásában – nyilatkozattételi jogát gyakorolni tudja. Mindez az eljárás lényeges szabályainak, többek között a Kp. 2. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezésnek olyan módon történő megszegését jelenti, amely az ügy érdemére kihatással volt.

Szerző: Kárász Marcell

Hivatkozott döntés: Kfv.I.37.591/2022/7.

További híreink

A Kúria a hatósági döntések hivatalbóli módosításának egyes kérdéseivel foglalkozott ítéletében

Meghívó – Hajdú-Bihar Megyei Jogásznap

MJE Pest Vármegyei Szervezetének szakmai és közösségépítő rendezvénye – 2025. május 16.

Konferencia meghívó: Jövőnk a jelenben – Our future in present

Nógrád Vármegyei Szervezet Jogásznap

A bíró függetlenséget érintheti a bíró ügyeinek elvétele

Ellentétes-e az uniós joggal, ha az ingatlanközvetítői eljárás díját jogszabályban maximalizálják?

Megjelent a Magyar Jog áprilisi tematikus száma

KONFERENCIA MEGHÍVÓ (Mádl Ferenc Intézet és MJE)

Előző bejegyzés « Az európai fórumok találkozása: uniós előzetes döntéshozatalra irányuló indítvány elutasítását vizsgálta az EJEB
Következő bejegyzés A kártérítési jog aktuális kérdései – pódiumbeszélgetés Szegeden »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet | Look & Feel