A 3487/2022. (XII. 20.) AB határozat alaptörvényellenes másodfokú bírósági döntést semmisített meg
A Kúria az érdekeltként történő perbelépés lehetőségéről való értesítés közigazgatási perjogi szabályait értelmezte
A tisztességes eljáráshoz való jog megköveteli, hogy a bíróság csak az érdekeltként való perbelépési nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő elteltét követően hozza meg eljárást befejező határozatát.
A Kúria a tisztességes eljáráshoz való jog és a közigazgatási perbeli nyilatkozattételi jog kapcsolatát vizsgálta
Lényeges, az ügy érdemére kiható eljárási jogszabálysértésnek minősül, ha a bíróság a fél részére nem biztosít megfelelő nyilatkozattételi határidőt, aki ezáltal lényeges eljárási jogait nem tudja gyakorolni.
Az európai fórumok találkozása: uniós előzetes döntéshozatalra irányuló indítvány elutasítását vizsgálta az EJEB
A Rutar and Rutar Marketing D.O.O. kontra Szlovénia ügyben az Emberi Jogok Európai Bírósága az Egyezmény 6. cikkével (tisztességes eljárás) összefüggésben értelmezte az eljáró bíróság indokolási kötelezettségét a fél által előterjesztett európai uniós előzetes döntéshozatalra irányuló indítvány elutasítása esetén. A Bíróság megerősítette azt a gyakorlatát, amely alapján az indokolt döntéshez való jog a tisztességes eljárás …
A józan észtől a formál-logikáig. Mit jelent az ügyvédi ellenjegyzés? Az AB törvényszéki ítéletet semmisített meg
2022. július 1-én az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panaszeljárásban megsemmisítette a Pécsi Törvényszék 5.K.700.188/2020/9. számú ítéletét, amelyet az indítványozó azért kezdeményezett, mert a bíróság szerinte tévesen értelmezte az ügyvédi ellenjegyzés tartalmi és formai követelményeit és ezért sérült a tisztességes eljáráshoz való, az Alaptörvényben biztosított joga. Az alapügyben az indítványozó egy haszonbérleti szerződés alapján használt termőföldre tett elfogadó …
A büntetőeljárási törvény szerinti előkészítő ülés törvényi feltételeit és a bíró pártatlanságának követelményét vizsgálta az Alkotmánybíróság
A 26/2021. (VIII. 11.) AB határozat szerint nem veti fel a tisztességes eljárás sérelmének lehetőségét, hogy az előkészítő ülésen a bűnösséget beismerő, majd a tárgyaláson a bűnösséget be nem ismerő vádlottakra nézve ugyanaz a bíró hoz ítéletet.
A tisztességes eljáráshoz való jog sérül a leggyakrabban Európában
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának több mint hatvan éves gyakorlatában az elmarasztaló ítéletek közel 40 %-a az Emberi Jogok Európai Egyezménye 6. cikkének, a tisztességes eljáráshoz való jognak a sérelmét mondja ki.
A tisztességes eljáráshoz való jog sérül a leggyakrabban EurópábanTovább
Nem egyezménysértő a hivatalban lévő alkotmánybíró elbocsátása a bírák „kiválasztási” (vetting) eljárásának való meg nem felelés esetén – az EJEB ítélete a Xhoxhaj v. Albania ügyben
Komplex, alkotmánybírói tisztség betöltését érintő ügyben hozott ítéletet az EJEB 2021. február elején, amelynek kapcsán megállapította, hogy az eljáró szervek eljárása nem sértette meg az Egyezmény 6. és 8. cikkeit, amikor szakmai alkalmassági és integritási vizsgálat alapján élethosszig eltiltották a kérelmezőt az igazságszolgáltatás részeként bármely szakma gyakorlásától és eltávolították hivatalából.
A „törvény által létrehozott bíróság elvének” kiterjesztése a bírák kiválasztására – EJEB lelemény egy izlandi ügyben: a Guðmundur Andri Ástráðsson-ügy
Az EJEE 6. cikkének – és áttételesen a jogállamiságnak is – egyik alapköveként ismert „törvény által létrehozott bíróság” elve nyert új értelmezést az EJEB ítélete kapcsán. Az EJEB szerint – a fenti elv sérelmével összefüggésben – vizsgálni kell, hogy a nemzeti jog nyilvánvaló megsértése megalapozott-e. A sérelem mértékét aszerint kell mérlegelni, hogy a bíróság képes marad-e kötelezettségeinek szabadon és befolyástól mentesen való teljesítésére. Amennyiben a törvény által létrehozott bíróság elvének célját és hatását aláássák, vagy a kinevezés alapvető szabályait nem tartják be, a 6. cikk által védett jog sérül.