• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések

A Kúria az érdekeltként történő perbelépés lehetőségéről való értesítés közigazgatási perjogi szabályait értelmezte

A tisztességes eljáráshoz való jog megköveteli, hogy a bíróság csak az érdekeltként való perbelépési nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő elteltét követően hozza meg eljárást befejező határozatát.

2023-02-24

érdekelt hatósági eljárás Jogalkalmazás közigazgatási per közigazgatási perjog tisztességes eljárás

A Kfv.I.37.781/2022/5. számú döntés releváns tényállása szerint a perbeli ingatlan tulajdonosa a felperes és testvére, míg édesapjuk haszonélvezeti joggal rendelkezik azon. A felperes és testvére földhasználati szerződést kötöttek édesapjukkal, amely alapján az édesapa a használat jogát átengedi a felperesnek. A szerződésben kikötötték, hogy a testvér az ingatlan használatára nem tart igényt, így azt teljes egészében a felperes használhatja. 

A felperes a földhasználati nyilvántartásba vétel céljából bejelentési adatlapot nyújtott be az alpereshez, aki hiánypótlási felhívást bocsátott ki. Ebben felhívta a felperest, hogy csatolja be a földhasználat megosztásáról szóló szerződést, az ezt alátámasztó hiteles szemle másolatot, valamint a többlethasználati megállapodást, ha a föld teljes területét használja. A felperes a hiánypótlásban foglaltaknak nem tett eleget, így az alperes az eljárást végzésével megszüntette.

A felperes keresettel támadta az alperes végzését, amelyben kifejtette, hogy az alperesnek a Fétv. alapján nem volt lehetősége a hiánypótlási felhívásban foglalt dokumentumok megkövetelésére.

Az elsőfokú bíróság a peres eljárás folyamán a Kp. 20. § (4) bekezdése alapján értesítette a tulajdonostárs testvért és a haszonélvező édesapát az érdekeltként való perbelépés lehetőségéről, és a nyilatkozattételre a Kp. 21. § (1) bekezdése értelmében 15 napos határidőt biztosított. A végzés 2022. július 5. napján került kézbesítésre. Az elsőfokú bíróság ezt követően, 2022. július 14. napján hozott ítéletével a keresetet elutasította. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy az alperes jogszerűen követelte meg a hiánypótlásban foglalt dokumentumok benyújtását, így ennek elmulasztása folytán helytállóan döntött az eljárás megszüntetéséről.

A jogerős ítélettel szemben a felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. Ebben egyfelől sérelmezte azon ítéleti megállapításokat, amely szerint a hiánypótlási felhívásban foglaltak megkövetelése jogszerű volt. Ezen felül arra is hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság 15 napos határidőt biztosított édesapja és testvére részére a perbelépési nyilatkozat megtételére, amely határidő – az ítélkezési szünet időtartamára tekintettel – csak 2022. augusztus 25. napján telt le. A bíróság ennek ellenére a határidő lejártát megelőzően, már 2022. július 14. napján meghozta ítéletét, amely folytán a haszonélvező édesapa a perbelépést – erre irányuló szándéka ellenére – nem tudta bejelenteni.

A Kúria végzésével a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította.

A Kúria kifejtette, hogy a jogszabálysértésre alapított felülvizsgálati kérelem a Kp. 121. § alapján akkor lehet alapos, ha az állított jogszabálysértés az ügy érdemére is kihatott. E körbe tartozik a garanciális jelentőségű jogszabályi rendelkezések megsértése, mint például az olyan alapjogsérelmek, amely folytán a fél perben való részvétele, illetve nyilatkozattételi jogának gyakorlása akadályozott. A Kúria szerint a felperes helyesen hivatkozott ilyen, az ügy érdemére kiható jogszabálysértésre annak kapcsán, hogy az elsőfokú bíróság tájékoztatta ugyan az édesapát és a testvért az érdekeltkénti perbelépés lehetőségéről, és erre vonatkozóan nyilatkozattételi határidőt is biztosított, azonban e határidő lejártát megelőzően ítéletet hozott. Az elsőfokú bíróság ezen jogsértése azt eredményezte, hogy az erre jogosultak nem kerültek abba a helyzetbe, hogy perbelépési nyilatkozatukat megtegyék, és a perben ténylegesen részt vegyenek.

A Kúria kifejtette azt is, hogy a tisztességes eljárás követelménye olyan minőséget jelent, amelyet csak az eljárás egészének és valamennyi körülményének figyelembevételével lehet megítélni. A Kúria úgy ítélte meg, hogy a Kp. 21. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozattételi határidő lejárta bevárásának elmulasztása olyan jogsértés, amely elzárta a tulajdonostársat és a haszonélvezőt a perbelépés lehetőségétől, amely folytán lényeges, a tisztességes eljárás követelményébe tartozó eljárási jogaikat nem tudták gyakorolni a perben.

A megismételt eljárásra adott instrukció szerint az elsőfokú bíróságnak ismételten tájékoztatnia kell a potenciális érdekelteket a perbelépés lehetőségéről, az eljárást befejező határozat meghozatalára azonban csak a perbelépési nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő lejártát követően van lehetőség.

Hivatkozott döntés: Kfv.I.37.781/2022/5.

Szerző: Kárász Marcell

További híreink

A Magyar Ügyvédi Kamara előtt álló feladatok a következő négy évben

Meghívó Emlékkonferenciára

A korrupciós tényállások jelentős kiterjesztését tervezi az osztrák igazságügyi kormányzat

Ukrán államközi kérelmek elfogadhatóságáról döntöttek Strasbourgban – megjelent podcastunk negyedik évadának legújabb adása!

Áprilisban újra KözigKedd

A védelmi fellebbezés tanácsülésen történő elbírálása a Be. szabályainak betartása mellett is eredményezhet tisztességtelen eljárást

A Kúria a további ügyfél bevonásának elmaradását mint semmisségi okot értelmezte ítéletében

A Kúria első, előzetes döntéshozatali indítvány alapján hozott büntető szakági jogegységi határozata a falfirka büntetőjogi minősítésével foglalkozik

Magas állami kitüntetésben részesült dr. Bánáti János

Előző bejegyzés « Konferencia az ELTE ÁJK Munkajogi és Szociális Jogi Tanszékének szervezésében 6 kreditpontért
Következő bejegyzés A Kúria ismételten a közigazgatási perben lefolytatható hivatalbóli bizonyítás szabályait értelmezte »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet