• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések

A Kúria ismételten megállapította, hogy a hatóság kiadmányozási jogkörrel kapcsolatos eljárási szabálysértése önmagában nem minősül semmisségi oknak

A Kúria megerősítette, hogy pusztán a hatósági döntés jogsértő kiadmányozása nem tekinthető úgy, hogy a hatóság hatáskör hiányában járt volna el.

2022-12-05

aláírás hatáskör hivatalbóliság Jogalkalmazás kiadmányozás közigazgatási per közigazgatási perjog semmisség

A Kúria Kfv.VI.37.439/2022/5. számú eseti döntésének releváns tényállása szerint a felperes fogyatékossági támogatás megállapítása iránti kérelmet nyújtott be az alpereshez hallási fogyatékosságra hivatkozva. A szakértői bizottság véleménye szerint a felperes nem minősült súlyos hallási fogyatékosnak; a felperes önálló életvitelre és önkiszolgálásra való képességét ugyanakkor a bizottság nem vizsgálta. Az alperes erre tekintettel elutasította a felperes kérelmét. Határozatának indokolásában rögzítette, hogy a felperes a szakértői bizottság véleménye szerint nem minősül súlyosan fogyatékosnak, önálló életvitelre és önkiszolgálásra pedig képes. A határozaton a kiadmányozó aláírása és a hatóság bélyegzőlenyomata informatikai eszközzel került rögzítésre.

A felperes keresettel támadta az alperesi határozatot, amelyet az elsőfokú bíróság elutasított. A bíróság a kiadmányozási jogkör kapcsán a Kp. 85. § (3) bekezdés a) pontja alapján hivatalbóli vizsgálatot folytatott, és e körben leszögezte, hogy a fogyatékossági támogatás megállapítása az alperes hatáskörébe tartozik, a döntés kiadmányozása pedig a vonatkozó 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet szabályainak megfelelt. Az elsőfokú bíróság az ügy érdemét tekintve szakértői bizonyítást folytatott le, amely alapján megállapította, hogy a felperes – az alperesi határozat megállapításával szemben – kimeríti a hallási fogyatékosság kritériumait. Ugyanakkor rögzítette azt is, hogy a szakértői vélemény szerint a felperes önálló életvitelre és önkiszolgálásra képes. Erre tekintettel megállapította, hogy bár az alperes által elfogadott szakértői bizottsági vélemény a fogyatékosság fennállása tekintetében megdöntésre került, az önálló életviteli és önkiszolgálási képesség továbbra sem volt megállapítható, így a keresetet el kellett utasítani.

A jogerős ítélettel szemben a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel.

A Kúria a jogerős ítéletet akként változtatta meg, hogy az alperes határozatát megsemmisítette és az alperest új eljárásra kötelezte. A Kúria leszögezte, hogy az Ákr. 123. § (1) bekezdés a) pontja a hatóság hatáskörének hiányát szabályozza semmisségi okként, amelyet a bíróságnak a Kp. 85. § (3) bekezdés a) pontja alapján hivatalból kell figyelembe vennie. A hatóság döntése ezen okból akkor semmis, ha az ügy nem hatósági ügy, vagy hatósági ügy ugyan, de az ágazati jogszabály nem az eljárt hatóságra, illetve nem arra a szintű szervre telepítette a hatáskört. A Kúria e körben visszautalt az 1/2019. számú KMPJE határozatra is. A jogegységi határozatra hivatkozással megállapította, hogy a hatáskör meglétéről vagy hiányáról nem a kiadmányozó aláírásának megfelelősége alapján lehet állást foglalni, hanem az alapján, hogy az ügyben ténylegesen melyik hatóság járt el, és e hatóságnak volt-e jogszabályon alapuló hatásköre az eljárásra. A Kúria megállapította, hogy jelen esetben nem volt vitatott, hogy a fogyatékossági támogatási ügyekben való eljárásra a jogszabály az alperest jelölte ki, így az alperes hatásköre kiterjedt a felperesi kérelemről való döntésre. A Kúria szerint a kiadmányozás jogintézménye arra szolgál, hogy a hatáskör gyakorlásának jogszerűsége az ügyfél számára megállapítható legyen a határozatból. Pusztán a kiadmányozással kapcsolatos eljárási szabályok megsértése ugyanakkor nem eredményezi a hatáskör hiányát, az csupán eljárási szabálysértés, de nem semmisségi ok, így azt a bíróság hivatalból nem is vizsgálhatja. Az elsőfokú bíróság ezért szükségtelenül bocsátkozott a kiadmányozási joggal összefüggő jogsértés vizsgálatába, a felperes ugyanis arra nem hivatkozott.

Az ügy érdemét tekintve a Kúria leszögezte, hogy az alperes úgy állapította meg a fogyatékossági támogatásra való jogosultság valamennyi feltételének hiányát, hogy a szakértői bizottság a felperes önálló életvitelre való képességét és önkiszolgálási képességét nem is vizsgálta. Márpedig ezek olyan szakkérdések, amelyekre a szakértői bizottságnak ki kellett volna térnie. A bíróság szakértői bizonyítást folytatott ugyan, de a Kúria szerint az alperes által egyáltalán nem vizsgált feltételek vizsgálata a bíróság által már nem pótolható, mert az végső soron az alperesi hatáskör elvonását és a jogorvoslathoz való jog megsértését eredményezné. A Kúria ezen felül megjegyezte azt is, hogy a szakértői bizottság véleménye és a perbeli szakvélemény is több ponton ellentmondásosnak tekinthető.

A Kúria e határozatában több eljárásjogi jogkérdést is vizsgált, de mi most csak a kiadmányozási jogkörrel kapcsolatos okfejtést emeljük ki. E kérdéskör már korábban is reflektorfénybe került és sajtónyilvánosságot is kapott, amikor egyes bíróságok a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a Magyar Nemzeti Bank döntéseinek felülvizsgálatára irányuló közigazgatási perekben a döntések aláírásával és kiadmányozásával összefüggésben megvalósított eljárási szabálysértéseket elkezdték bevonni a hatáskör hiánya mint semmisségi ok körébe, és hivatalból kezdték azokat figyelembe venni. A Kúria erre reagálva hozta meg a jelen ügyben is idézett 1/2019. számú KMPJE határozatot, amelyben rögzítette, hogy a hatósági döntés kiadmányozójának aláírásával kapcsolatos hiba vagy hiányosság önmagában nem minősül hivatalból figyelembe vehető, a Ket. 121. § (1) bekezdés b) pontja szerinti semmisségi oknak, hanem „csupán” eljárási szabálysértésnek, amelyre a felperesnek hivatkoznia kell. (A jogegységi határozat kritikájára ld. Pomázi Miklós: A Kúria jogegységi határozata a közigazgatási határozatok semmisségével kapcsolatos egyes kérdésekről. In: Jogesetek Magyarázata 2019/2-3. 37-57.o.) A Kúria jelen döntésével megerősítette, hogy a jogegységi határozat kiadmányozási jogkörre vonatkozó megállapításai az Ákr. kontextusában is alkalmazandóak.

Szerző: Kárász Marcell

Hivatkozott döntés: Kfv.VI.37.439/2022/5.

További híreink

Alkotmányom mondd meg nékem, mi nem lehet titkom mégsem?

Az Alkotmánybíróság határozata alapján módosult a kuruzslás Btk.-beli tényállása

Bállal zárta a jogásznapot a Magyar Jogász Egylet Csongrád-Csanád Vármegyei Szervezete

A Kúria szerint a kisajátított ingatlanon földhasználati joggal rendelkező és kártalanításban részesülő személyt a bíróságnak értesítenie kell az érdekeltként való perbelépés lehetőségéről

A Kúria a hatósági eljárást megindító kérelem visszautasításának szabályait értelmezte ítéletében

Kártérítési igény környezetvédelmi normák megsértéséért? – válogatás az Európai Bíróság 2022 év végi ítéleteiből – Podcast

A kiadatás jogintézményénél különbség tehető a saját állampolgár és a más tagállamból jövő uniós polgár között

Módosultak a tényálláshoz kötöttség szabályai a harmadfokú büntetőeljárásban

Rövid időtartamú ingatlanbérlet Olaszországban: az Airbnb-nek is forrásadót kell fizetnie

Előző bejegyzés « Magas szintű nemzetközi elismerésben részesült a magyar közjegyzőség – A Latin Típusú Közjegyzőségek Nemzetközi Uniója (UINL) Kormányzótanácsának tagjává választotta dr. Tóth Ádámot
Következő bejegyzés Új „eurobűncselekmény” a láthatáron – az uniós korlátozó intézkedések megsértésének bűncselekménnyé minősítéséről »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet