• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Skip to footer

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
    • 2022
    • 2023
    • 2024
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
    • 2022
    • 2023
    • 2024
  • Képzések

Alkotmányjog

Veszélyhelyzeti rendeleti jogalkotás módosítja a Be.-t az Alkotmánybíróság 10/2021. (IV. 7.) AB határozatát követően

Az elsőfokú ítélet előtti, négy éven túli letartóztatás ex lege megszűnését a veszélyhelyzetre hivatkozással hosszabbítja meg az 543/2021. (IX. 24.) Korm. rendelet.

Veszélyhelyzeti rendeleti jogalkotás módosítja a Be.-t az Alkotmánybíróság 10/2021. (IV. 7.) AB határozatát követőenTovább

A büntetőeljárási törvény szerinti előkészítő ülés törvényi feltételeit és a bíró pártatlanságának követelményét vizsgálta az Alkotmánybíróság

A 26/2021. (VIII. 11.) AB határozat szerint nem veti fel a tisztességes eljárás sérelmének lehetőségét, hogy az előkészítő ülésen a bűnösséget beismerő, majd a tárgyaláson a bűnösséget be nem ismerő vádlottakra nézve ugyanaz a bíró hoz ítéletet.

A büntetőeljárási törvény szerinti előkészítő ülés törvényi feltételeit és a bíró pártatlanságának követelményét vizsgálta az AlkotmánybíróságTovább

Fegyelmi tanács – kegyelemdöfés? A lengyel bírósági reform legújabb fordulatai

A lengyel AB júliusi döntésében – az EU Szerződésekből fakadó – lojalitás elve-, valamint azon lehetőség összhangját vizsgálta a nemzeti alkotmánnyal, hogy az EUB egy tagállamot saját alkotmányos rendszerével kapcsolatos ideiglenes intézkedés megtételére kötelezhet. A lengyel belpolitikára és a nemzetközi emberi jogvédelem fórumainak azóta hozott döntéseire figyelemmel a helyzet szélesebb körű áttekintése indokolt. Írásunkban választ keresünk arra is, hogy az uniós kötelezettségszegési eljárás(ok)ban bírált ún. fegyelmi tanács megszüntetésének milyen alkotmányjogi indokai lehetnek.

Fegyelmi tanács – kegyelemdöfés? A lengyel bírósági reform legújabb fordulataiTovább

A gyermek és a nagyszülő közötti kapcsolattartási jog jellemzői

A gyermek és nagyszülő közötti kapcsolattartási jog alkotmányos alapjog, illetőleg alapvető emberi jog, gyermekjog, de nem önálló személyiségi jog. A személyiségi jogi per bíróságának nem feladata a családjogi viták eldöntése és véleményezése.

A gyermek és a nagyszülő közötti kapcsolattartási jog jellemzőiTovább

A letartóztatás a bírói döntést támadó és a normakontrollra irányuló alkotmányjogi panaszeljárás csapdájában

Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panaszt visszautasító 3147/2021. (IV. 22.) AB végzése maga is rámutat a büntetőeljárási kényszerintézkedésekkel kapcsolatos alkotmányos védelem hiányosságára.

A letartóztatás a bírói döntést támadó és a normakontrollra irányuló alkotmányjogi panaszeljárás csapdájábanTovább

A fellebbviteli felülbírálat terjedelme és a tisztességes eljáráshoz való jog összefüggései a büntetőeljárásban

Az Alkotmánybíróság mulasztást megállapító határozata lényegében arra kötelezi az Országgyűlést, hogy a másodfokú büntetőeljárásban a korlátozott felülbírálat körét kiterjesztő kivételszabály körébe az abszolút eljárási szabálysértéseken túl a relatív eljárási szabálysértéseket is bevonja.

A fellebbviteli felülbírálat terjedelme és a tisztességes eljáráshoz való jog összefüggései a büntetőeljárásbanTovább

  • « Go to Previous Page
  • Page 1
  • Page 2

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat
  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Copyright © 2025 · Mai Law Pro on Genesis Framework · WordPress · Log in