Az elsőfokú ítélet előtti, négy éven túli letartóztatás ex lege megszűnését a veszélyhelyzetre hivatkozással hosszabbítja meg az 543/2021. (IX. 24.) Korm. rendelet.
A büntetőeljárási törvény szerinti előkészítő ülés törvényi feltételeit és a bíró pártatlanságának követelményét vizsgálta az Alkotmánybíróság
A 26/2021. (VIII. 11.) AB határozat szerint nem veti fel a tisztességes eljárás sérelmének lehetőségét, hogy az előkészítő ülésen a bűnösséget beismerő, majd a tárgyaláson a bűnösséget be nem ismerő vádlottakra nézve ugyanaz a bíró hoz ítéletet.
Fegyelmi tanács – kegyelemdöfés? A lengyel bírósági reform legújabb fordulatai
A lengyel AB júliusi döntésében – az EU Szerződésekből fakadó – lojalitás elve-, valamint azon lehetőség összhangját vizsgálta a nemzeti alkotmánnyal, hogy az EUB egy tagállamot saját alkotmányos rendszerével kapcsolatos ideiglenes intézkedés megtételére kötelezhet. A lengyel belpolitikára és a nemzetközi emberi jogvédelem fórumainak azóta hozott döntéseire figyelemmel a helyzet szélesebb körű áttekintése indokolt. Írásunkban választ keresünk arra is, hogy az uniós kötelezettségszegési eljárás(ok)ban bírált ún. fegyelmi tanács megszüntetésének milyen alkotmányjogi indokai lehetnek.
Fegyelmi tanács – kegyelemdöfés? A lengyel bírósági reform legújabb fordulataiTovább
A gyermek és a nagyszülő közötti kapcsolattartási jog jellemzői
A gyermek és nagyszülő közötti kapcsolattartási jog alkotmányos alapjog, illetőleg alapvető emberi jog, gyermekjog, de nem önálló személyiségi jog. A személyiségi jogi per bíróságának nem feladata a családjogi viták eldöntése és véleményezése.
A gyermek és a nagyszülő közötti kapcsolattartási jog jellemzőiTovább
A letartóztatás a bírói döntést támadó és a normakontrollra irányuló alkotmányjogi panaszeljárás csapdájában
Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panaszt visszautasító 3147/2021. (IV. 22.) AB végzése maga is rámutat a büntetőeljárási kényszerintézkedésekkel kapcsolatos alkotmányos védelem hiányosságára.
A fellebbviteli felülbírálat terjedelme és a tisztességes eljáráshoz való jog összefüggései a büntetőeljárásban
Az Alkotmánybíróság mulasztást megállapító határozata lényegében arra kötelezi az Országgyűlést, hogy a másodfokú büntetőeljárásban a korlátozott felülbírálat körét kiterjesztő kivételszabály körébe az abszolút eljárási szabálysértéseken túl a relatív eljárási szabálysértéseket is bevonja.