• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések

“Minority Safepack” – mi várható a kisebbségek jogait támogató uniós jogalkotástól?

Az Európai Parlament – a 2020. december 17-i állásfoglalásában – támogatásáról biztosította a “Minority SafePack – egymillió aláírás a sokszínű Európáért” európai polgári kezdeményezést. Ennek fényében az EP jogszabály javaslatot vár a Bizottságtól a helyzet kezelésére. Emlékeztettek, hogy a kisebbségekhez tartozó személyek védelme az EU egyik kifejezett alapértéke, a kisebbségi nyelvek és kultúrák az EU kultúrájának és örökségének szerves és elidegeníthetetlen részét képezik.

2021-01-03

Bizottság ECI EP EU Jogalkotás kisebbségek Közjog nyelvhasználat

2020. december 17-én az Európai Parlament 524 szavazattal, 67 ellenszavazat és 103 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban támogatásáról biztosította a “Minority SafePack – egymillió aláírás a sokszínű Európáért” európai polgári kezdeményezést. Ennek fényében jogszabály javaslatot vár a Bizottságtól a helyzet kezelésére. Emlékeztettek, hogy a kisebbségekhez tartozó személyek védelme az EU egyik kifejezett alapértéke, a kisebbségi nyelvek és kultúrák az EU kultúrájának és örökségének szerves és elidegeníthetetlen részét képezik. Az Uniónak ösztönöznie kell a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelmét biztosító tagállami intézkedéseket.

E kapcsán ismételten felkérték a Bizottságot, hogy dolgozza ki a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelmére vonatkozó uniós minimumszabályok közös keretét (szubszidiaritás elvével összhangban). Ennek kapcsán emlékeztetnek arra, hogy nincs közös meghatározás arra vonatkozóan, hogy ki tekinthető az EU-ban nemzeti és nyelvi kisebbséghez tartozó személynek, de a meghatározástól függetlenül minden kisebbséget védeni kell. Az állásfoglalás az EU és ET közötti, egymást kölcsönösen erősítő együttműködésre szólít fel a nemzeti és nyelvi kisebbségek jogainak védelme terén.

Ez az állásfoglalás nagyon fontos mérföldkő egy közel 7 éve húzódó társadalmi, jogi és politikai küzdelemben. 2013-ban nyújtották be a Bizottsághoz azt a polgári kezdeményezést, mely a nemzeti és nyelvi kisebbségek támogatására irányuló uniós fellépésre szólít fel 11 területen, ugyanakkor a Bizottság a kezdeményezést nem találta kellően megalapozottnak a nyilvántartásba vételéhez. A kezdeményezés szervezőinek fellebbezését követően az Európai Unió Bírósága 2017-ben megsemmisítette a Bizottság korábbi határozatát. Ennek következtében a Bizottság újra megvizsgálta a kezdeményezés jogi elfogadhatóságát, és az eredeti 11 területet 9 területre csökkentve, nyilvántartásba vette a kezdeményezést. 2017. április 3. és 2018. április 3. között 1 123 422 igazolt aláírás gyűlt össze, a nemzeti minimumszámot 11 országban teljesítették, ezzel az eddigi hat sikeres polgári kezdeményezésből ez lett az ötödik.

A téma fontosságát az is mutatja, hogy az Európai Unióban a polgárság körülbelül 8%-a nemzeti kisebbséghez tartozik, körülbelül 10%-a pedig regionális vagy kisebbségi nyelvet beszél. Az Unió  kulturális gazdagságának alapvető részét képezik, ugyanakkor a legtöbb nemzeti és nyelvi kisebbség az asszimiláció és a nyelvvesztés gyorsuló tendenciájával szembesül, ami az EU-n belüli nyelvi és kulturális elszegényedéshez, a sokszínűség elvesztéséhez vezethet.

  • Az EP elismeri, hogy az EU feladata, hogy támogassa a tagállamokat a nemzeti és nyelvi kisebbségek védelmének hatósági feladatai kapcsán, segítse a jó gyakorlatok megosztását és támogassa azon intézkedéseket, amik a pozitív cselekvésekre irányulnak, főleg az oktatás, a kultúra és a közszolgáltatások területén.
  • Felkérték a Bizottságot és tagállamokat, hogy indítsanak kampányt a nemzeti és nyelvi kisebbségek ellen irányuló gyűlölet-bűncselekmények és gyűlöletbeszéd terjedésének megfékezésére.
  • A kezdeményezés javaslatot tesz egy, az európai nyelvi sokszínűséggel foglalkozó központ létrehozására is.
  • A nyelvi kisebbségek gyakran nem rendelkeznek saját, átfogó médiaszolgáltatással és felkérik a Bizottságot, hogy támogassa az ilyen szolgáltatások létrejöttét.
  • A regionális vagy kisebbségi nyelveken tevékenykedő kulturális szereplőket segítő intézkedések létrehozása fontos. 

Szerző: Sulyok Márton

További híreink

A védelmi fellebbezés tanácsülésen történő elbírálása a Be. szabályainak betartása mellett is eredményezhet tisztességtelen eljárást

A Kúria a további ügyfél bevonásának elmaradását mint semmisségi okot értelmezte ítéletében

A Kúria első, előzetes döntéshozatali indítvány alapján hozott büntető szakági jogegységi határozata a falfirka büntetőjogi minősítésével foglalkozik

Magas állami kitüntetésben részesült dr. Bánáti János

Ítélet a MÁV Start ügyben – az Európai Bíróság ítélete a napi és heti pihenőidő kapcsolatáról – Podcast

HARMATHY ATTILA EMLÉKKONFERENCIA

A Kúria megállapította, hogy a hatóságnak nincs lehetősége az ügyintézési határidő meghosszabbítására

A Kúria év végi határozatában az anyagi jogerő tárgyi terjedelmét vizsgálta a követelésrész érvényesítése során

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

Előző bejegyzés « Fogvatartási körülmények miatti kártalanítás
Következő bejegyzés Az Országgyűlés elfogadta az Alaptörvény kilencedik módosítását »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet