AB határozat a nemzetiségi anyanyelvhasználattal összefüggő alkotmányos követelmény megállapításáról

(III/742/2019.)

Bírói kezdeményezés a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 113. § (2) bekezdése, valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 20. § (3) bekezdése (anyanyelvhasználat) kapcsán – alkotmányos követelmény megállapítása

Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozó bíró a polgári perrendtartásról szóló törvény (Pp.), valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény (Ákr.) anyanyelvhasználattal kapcsolatos rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítását és a folyamatban lévő perben való alkalmazásának kizárását kérte az Alkotmánybíróságtól, mert álláspontja szerint azok sértik a Magyarországon élő nemzetiségiek nyelvhasználathoz való alapjogát, valamint a hátrányos megkülönböztetés tilalmába ütköznek.

Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy az indítványozó bíró valójában mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség fennállásának megállapítására irányuló indítványt terjesztett elő, amelyre nem jogosult, így az Alkotmánybíróság ezen indítványi elemeket érdemben nem vizsgálta, így nem semmisítette meg a Pp. és az Ákr. kifogásolt rendelkezéseit, és nem rendelt el alkalmazási tilalmat sem. Az Alkotmánybíróság eljárása során azonban úgy ítélte meg, hogy alkotmányos követelmény megfogalmazásával, egyben a hatályos jog kíméletével lehetősége van orvosolni a támadott rendelkezések megfogalmazásából levezethető azon önkényes, és ezáltal az Alaptörvényben rögzített nyelvhasználathoz való alapjoggal ellentétes eredményre vezető értelmezést, amely különbséget vél felfedezni az egyes nemzetiségek tagjainak a polgári perekben való szóbeli kommunikációjára vonatkozó szabályok tekintetében.

Az Alkotmánybíróság ezért hivatalból eljárva megállapította, hogy a polgári peres eljárások során a nyelvhasználathoz való alapjogból fakadó alkotmányos követelmény, hogy minden olyan felet, akinek személyesen kell megjelennie a bíróság előtt, és aki a Magyarországon élő, a nemzetiségek jogairól szóló törvényben elismert valamely nemzetiség tagja, azonos feltételekkel – és külön költség nélkül – kell hogy megillesse a nemzetiségi nyelve szóbeli használatának a joga.

Szerző: Sulyok Márton