• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Képzések

A szakmai kamarák fegyelmi határozatainak semmissége

A Kúria a szakmai kamarák Ákr. hatálya alól kivett fegyelmi határozatainak semmisségéről hozott döntést.

2022-06-09

fegyelmi eljárás Jogélet közigazgatási jog Közjog semmisségi okok szakmai kamarák

Az ügy tényállása szerint a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (a továbbiakban: kamara) tagjaként igazságügyi szakértői tevékenységet végző felperessel szemben a kamara fegyelmi eljárást indított kompetenciavétség miatt. Az eljáró kamarai fegyelmi tanács határozatában megállapította, hogy a felperes fegyelmi vétséget követett el, amikor megfelelő képesítés hiányában adott termőföld-haszonbérleti díjra vonatkozó szakvéleményt, erre tekintettel fegyelmi büntetésként felfüggesztette a felperes kamarai tagságát.

A fegyelmi határozattal szemben a felperes keresettel élt. Keresetében többek között arra hivatkozott, hogy az alperes fegyelmi határozata semmis. Az elsőfokú bíróság az alperes határozatát megsemmisítette, és új eljárás lefolytatására utasította arra hivatkozással, hogy az alperes a kiszabott fegyelmi büntetés vonatkozásában nem tett eleget tényállástisztázási és indokolási kötelezettségének. Ugyanakkor a határozat semmisségére vonatkozó felperesi érvelést nem fogadta el. A jogerős ítélettel szemben a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel.

A Kúria a Kfv.III.38.108/2022/2. számú ítéletével a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta, ugyanakkor a semmisség kérdéskörében az elsőfokú bíróságtól eltérő jogi következtetésre jutott.

A Kúria ugyanis rámutatott, hogy az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény (Szaktv.) részletesen szabályozza az eljáró fegyelmi tanács, mint funkcionális értelemben vett közigazgatási szerv összetételét. A Szaktv. 98. § (1) bekezdése értelmében kompetenciavétség gyanúja esetén az eljáró fegyelmi tanács egy elnökből és három tagból áll, akiket a törvényben foglaltaknak megfelelően kell kiválasztani. A Kúria ugyanakkor megállapította, hogy a tárgyi ügyben eljárt fegyelmi tanács – a fegyelmi határozaton szereplő aláírásokból kitűnően – két elnökből és két tagból állt, így összetétele nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. Az alperesi döntésből továbbá a határozathozatal helye sem tűnt ki egyértelműen. Mindezen jogsértésekre hivatkozással a Kúria megállapította, hogy az alperes nem volt szabályszerűen megalakítva, így az alperesi határozat semmisnek minősül, amelyet így kötelezően meg kellett semmisítenie az elsőfokú bíróságnak. A semmisségre tekintettel a Kúria rögzítette azt is, hogy a megismételt eljárásban az alperesnek nem csak a fegyelmi büntetés vonatkozásában kell új határozatot hoznia, hanem a teljes eljárást újból le kell folytatnia.

Jelen döntés azért érdemel figyelmet, mert a Kúria egy olyan közigazgatási cselekmény semmisségét állapította meg, amely nem tartozik az Ákr. hatálya alá, és amelyre így az Ákr. 123. §-ban foglalt semmisségi okokat nem lehet alkalmazni. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy sem a Szaktv., sem pedig más jogszabály nem állapít meg semmisségi okokat a kamara fegyelmi döntései vonatkozásában. A bírói gyakorlat pedig egyértelmű abban, hogy a semmisségi okokat törvényben kell meghatározni, azok köre jogértelmezéssel nem bővíthető [vö. 1/2019. sz. KMPJE határozat]. Sajnálatos módon jelen ítélet sem tért ki arra, hogy mely jogszabályhely, illetve pontosan milyen jogi érvelés alapján jutott arra a következtetésre, hogy a fegyelmi tanács nem szabályszerű megalakítása – az Ákr. hatálya alá nem tartozó – kamarai fegyelmi döntések vonatkozásában is semmisséget eredményez. Ennek ellenére a Kúria döntéséből kirajzolódó elvi tétel helyeselhető, hiszen az Ákr. 123. § (1) bekezdésének c) pontja a testületi szerv nem szabályszerű megalakítását semmisségi okként szabályozza a hatósági eljárások kontextusában, és bár a fegyelmi eljárás nem hatósági eljárás, a kamara mégis közhatalmat gyakorol, amikor közhatalmi úton kikényszeríthető fegyelmi döntést hoz a taggal szemben. Ebből következően az eljáró szerv szabályszerű összetételére vonatkozó garanciális követelményeknek a kamarai fegyelmi eljárás során is érvényesülniük kell.

Szerző: Kárász Marcell

Hivatkozott döntés: Kúria Kfv.III.38.108/2021/5.

További híreink

Az uniós tagállami ítéletben kiszabott büntetés megfeleltetésével foglalkozik a BH2022. 96. számon közzétett kúriai törvényességi határozat

Egy gimnasztika órán kialakult szóváltástól a „jogi gimnasztikáig” – Nem sérültek az indítványozó tisztességes eljáráshoz való jogai egy személyiségi jogi jogsérelem elbírálása kapcsán

A Magyar Jogász Egylet Nógrád Megyei Szervezetének rendezvénye

Az EJEB megakadályozta az illegállis határátlépőket szállító repülőgép felszállását és egy marokkói katona kivégzését

Az előkészítő ülésen tett vádlotti beismerő vallomás jegyzőkönyvezésének követelményei

A Nemzetközi Zöldkártya Rendszer a változó világban

A felperes által kitűzni kért tárgyalás elmulasztása esetén a bíróság jogszerűen szüntetheti meg a közigazgatási peres eljárást

A jogi technológiák és hatásuk az igazságszolgáltatásra, a társadalomra és a jogi szektorra – ingyenes nemzetközi konferencia

Jó hír az Ausztriában dolgozó ingázó munkavállalóknak

Előző bejegyzés « A lefoglalással összefüggő közjogi-magánjogi igény érvényesítéséről
Következő bejegyzés Átadták a Szalay László Emlékérmeket »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet