A Kúria indítvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, amelyben az ügyvédi tevékenységről szóló törvény egyik rendelkezését sérelmezte. Az Alkotmánybíróság a támadott rendelkezést nem tartotta alaptörvény-ellenesnek, így az indítványt elutasította. Alkotmányos követelményként állapította meg, hogy a meghatalmazott képviseleti jogosultságának tartalmi vizsgálata arra is kiterjed, hogy nincs-e jogszabályi akadálya a meghatalmazott eljárásának.
Fogvatartási körülmények miatti kártalanítás
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint, önmagában az a körülmény, hogy az alkotmányjogi panaszban az indítványozó nem ért egyet a bíróságok döntésével és annak indokolásával, nem elégséges érv a támadott döntés alaptörvény-ellenességének alátámasztására.
AB határozat bírói döntés megsemmisítéséről
Az Alkotmánybíróság a gyülekezési joggal való visszaélés tárgyában benyújtott alkotmányjogi panasz alapján megállapította, hogy a támadott döntések nem vizsgálták, hogy az indítványozó által tartott demonstráció minősülhetett-e sürgős vagy spontán rendezvénynek. A bíróság mulasztása önmagában megvalósítja az Alaptörvényben foglalt békés gyülekezéshez való jog sérelmét.
AB határozat a nemzetiségi anyanyelvhasználattal összefüggő alkotmányos követelmény megállapításáról
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a polgári peres eljárások során, minden olyan fél, akinek személyesen kell megjelennie a bíróság előtt, és aki a törvényben elismert valamely nemzetiség tagja, azonos feltételekkel – és külön költség nélkül – jogosult a nemzetiségi nyelve szóbeli használatára.
Tanchev főtanácsnok indítványa szerint az uniós joggal ellentétes a lengyel bírósági szabályozás a legfelsőbb bíróságra való jelentkezés kapcsán
Evgeni Tanchev főtanácsnok indítványa szerint ellentétes az uniós joggal az a lengyel szabályozás, amely kizárja a legfelsőbb bíróságra jelentkező bírójelöltekre vonatkozóan a nemzeti igazságszolgáltatási tanács által tett értékelés bírósági felülvizsgálatának a lehetőségét.
A máltai végrehajtó hatalom szerepvállalása a bírák kinevezésében nem sérti az uniós jogot, a függetlenség garanciáinak megőrzése mellett
Gerard Hogan főtanácsnok indítványa szerint az uniós joggal nem ellentétesek Málta azon nemzeti alkotmányos rendelkezései, amelyek értelmében a végrehajtó hatalom vagy annak valamely tagja, mint például a miniszterelnök, szerepet játszik a bírák kinevezésének folyamatában.
A „törvény által létrehozott bíróság elvének” kiterjesztése a bírák kiválasztására – EJEB lelemény egy izlandi ügyben: a Guðmundur Andri Ástráðsson-ügy
Az EJEE 6. cikkének – és áttételesen a jogállamiságnak is – egyik alapköveként ismert „törvény által létrehozott bíróság” elve nyert új értelmezést az EJEB ítélete kapcsán. Az EJEB szerint – a fenti elv sérelmével összefüggésben – vizsgálni kell, hogy a nemzeti jog nyilvánvaló megsértése megalapozott-e. A sérelem mértékét aszerint kell mérlegelni, hogy a bíróság képes marad-e kötelezettségeinek szabadon és befolyástól mentesen való teljesítésére. Amennyiben a törvény által létrehozott bíróság elvének célját és hatását aláássák, vagy a kinevezés alapvető szabályait nem tartják be, a 6. cikk által védett jog sérül.