• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések

A máltai végrehajtó hatalom szerepvállalása a bírák kinevezésében nem sérti az uniós jogot, a függetlenség garanciáinak megőrzése mellett

Gerard Hogan főtanácsnok indítványa szerint az uniós joggal nem ellentétesek Málta azon nemzeti alkotmányos rendelkezései, amelyek értelmében a végrehajtó hatalom vagy annak valamely tagja, mint például a miniszterelnök, szerepet játszik a bírák kinevezésének folyamatában.

2021-01-03

AG bíróságok EUB indítvány Jogalkalmazás Joggyakorlat Málta miniszterelnök végrehajtó hatalom

AG Hogan főtanácsnok indítványa a C-896/19. sz. ügyben (Repubblika kontra Il-Prim Ministru)

A 2020. december 17-én kelt főtanácsnoki indítványban, amely az EUB későbbi döntésének alapját képezheti, Gerard Hogan főtanácsnok azon álláspontjának adott hangot, amely szerint az uniós joggal nem ellentétesek Málta azon nemzeti alkotmányos rendelkezései, amelyek értelmében a végrehajtó hatalom vagy annak valamely tagja, mint például a miniszterelnök, szerepet játszik a bírák kinevezésének folyamatában. A máltai alkotmány 96A és 101A cikkei alapján a bírákat a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. Az Igazságszolgáltatási Bizottság (Commission for the Administration of Justice) bírói kinevezésekért felelős albizottsága kezeli a megüresedett álláshelyekre benyújtott pályázatokat, az érdeklődők anyagát, nyilvántartást vezet a jelöltekről, szóbeli interjúkat, vizsgákat szervez, tanácsot ad a miniszterelnöknek a jelöltek alkalmasságáról, valamint a kinevezések kapcsán.

Az indítvány az Alapjogi Charta 47-49. cikkei által is védelmezett tisztességes eljáráshoz való jog összefüggésében megállapította, hogy a szintén ezt védelmező EUSZ 19. cikk (1) bekezdése alkalmazandó abban az esetben, ha a nemzeti bíróság a bírák kinevezésére irányuló, a máltai alkotmányban foglalthoz hasonló eljárás érvényességét értékeli EDH keretében. Az előzetes kérdést előterjesztő Repubblika annak megállapítását kéri, hogy:

  • az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdése és a Charta 47. cikke alkalmazandó-e abban az esetben, ha a nemzeti bíróság a bírák kinevezésére irányuló, a máltai alkotmányban előírthoz hasonló eljárás érvényességét értékeli.
  • a fent említett rendelkezéseket úgy kell-e értelmezni, hogy azokkal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely szerint a végrehajtó hatalom – a jelen esetben a miniszterelnök – mérlegelési és döntéshozatali jogkörrel rendelkezik a bíróság tagjainak kinevezésére irányuló eljárásban.
  • abban az esetben, ha a miniszterelnök ilyen jogköre az EUSZ 19. cikkel összeegyeztethetetlennek minősül, ezt a jövőbeni kinevezéseket illetően kell-e figyelembe venni, vagy ez érinti a korábbi kinevezéseket is.

Az indítvány megállapításai:

  • az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének a Charta 47. cikkével összefüggésben értelmezett második albekezdése alkalmazandó, ha a nemzeti bíróság a bírák kinevezésére irányuló, a máltai alkotmányban foglalthoz hasonló eljárás érvényességét értékeli.
  • az EUSZ 19. cikkének a Charta 47. cikkével összefüggésben értelmezett (1) bekezdésével nem ellentétesek az olyan nemzeti alkotmányos rendelkezések, amelyek értelmében a végrehajtó hatalom vagy annak valamely tagja, mint például a miniszterelnök, szerepet játszik a bíróság tagjai kinevezésének folyamatában.
  • a bírák kinevezésére irányuló, a jelen ügy tárgyát képező eljárás nem vitatható az EUSZ 19. cikknek a Charta 47. cikkével összefüggésben. A tagállamok igazságszolgáltatási szervezete a tagállamok hatáskörébe tartozik, e hatáskör gyakorlása során a tagállamok kötelesek tiszteletben tartani az uniós jogból, és különösen az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdéséből eredő kötelezettségeiket. Önmagában az, hogy a bírákat a végrehajtó hatalom tagja nevezi ki, nem vezet az előbbieknek az utóbbival szembeni alárendeltségéhez, és nem kelt kétségeket az előbbiek pártatlanságát illetően, ha kinevezésüket követően semmilyen befolyás vagy nyomás alá nem kerülnek a feladataik ellátása során. E kérdések vizsgálata végső soron a kérdést előterjesztő tagállami bíróság feladata.
  • Az EUSZ 19. cikk alkalmazásában az számít, hogy a bírák nem állhatnak alárendeltségi viszonyban a végrehajtó vagy jogalkotó hatalommal, és nem tartozhatnak azok hierarchikus irányítása alá. A bíráknak pénzügyi autonómiát kell élvezniük a végrehajtó és a jogalkotó hatalommal szemben annak érdekében, hogy a díjazásukat hivatali idejük alatt ne csökkentsék (kivéve az általánosan alkalmazandó adókat vagy az általánosan alkalmazott és arányos bércsökkentő intézkedéseket). Fontos továbbá, hogy megfelelő védelemben részesüljenek a felmentéssel szemben, kivéve a valós okon alapuló felmentést, és a bírákra vonatkozó fegyelmi felelősségi rendszernek tartalmaznia kell az ahhoz szükséges garanciákat, hogy elkerülhető legyen annak veszélye, hogy ezt a rendszert a bírósági határozatok tartalmának politikai ellenőrzését szolgáló rendszerként alkalmazzák. A nemzeti bíróság feladata annak megállapítása, hogy ezek a garanciák ténylegesen fennállnak-e.

Szerző: Sulyok Márton

További híreink

Alkotmányom mondd meg nékem, mi nem lehet titkom mégsem?

Az Alkotmánybíróság határozata alapján módosult a kuruzslás Btk.-beli tényállása

Bállal zárta a jogásznapot a Magyar Jogász Egylet Csongrád-Csanád Vármegyei Szervezete

A Kúria szerint a kisajátított ingatlanon földhasználati joggal rendelkező és kártalanításban részesülő személyt a bíróságnak értesítenie kell az érdekeltként való perbelépés lehetőségéről

A Kúria a hatósági eljárást megindító kérelem visszautasításának szabályait értelmezte ítéletében

Kártérítési igény környezetvédelmi normák megsértéséért? – válogatás az Európai Bíróság 2022 év végi ítéleteiből – Podcast

A kiadatás jogintézményénél különbség tehető a saját állampolgár és a más tagállamból jövő uniós polgár között

Módosultak a tényálláshoz kötöttség szabályai a harmadfokú büntetőeljárásban

Rövid időtartamú ingatlanbérlet Olaszországban: az Airbnb-nek is forrásadót kell fizetnie

Előző bejegyzés « A „törvény által létrehozott bíróság elvének” kiterjesztése a bírák kiválasztására – EJEB lelemény egy izlandi ügyben: a Guðmundur Andri Ástráðsson-ügy
Következő bejegyzés Tanchev főtanácsnok indítványa szerint az uniós joggal ellentétes a lengyel bírósági szabályozás a legfelsőbb bíróságra való jelentkezés kapcsán »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet