• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések

A „törvény által létrehozott bíróság elvének” kiterjesztése a bírák kiválasztására – EJEB lelemény egy izlandi ügyben: a Guðmundur Andri Ástráðsson-ügy

Az EJEE 6. cikkének – és áttételesen a jogállamiságnak is – egyik alapköveként ismert „törvény által létrehozott bíróság” elve nyert új értelmezést az EJEB ítélete kapcsán. Az EJEB szerint – a fenti elv sérelmével összefüggésben – vizsgálni kell, hogy a nemzeti jog nyilvánvaló megsértése megalapozott-e. A sérelem mértékét aszerint kell mérlegelni, hogy a bíróság képes marad-e kötelezettségeinek szabadon és befolyástól mentesen való teljesítésére. Amennyiben a törvény által létrehozott bíróság elvének célját és hatását aláássák, vagy a kinevezés alapvető szabályait nem tartják be, a 6. cikk által védett jog sérül.

2021-01-03

6. cikk bírák kiválasztása EJEB Jogalkalmazás Joggyakorlat Külföld tisztességes eljárás

Az EJEE 6. cikkének – és áttételesen a jogállamiságnak is – egyik alapköveként ismert „törvény által létrehozott bíróság” elve nyert új értelmezést, pontosabban kiegészítést egy 2020. december 1-i nagykamarai EJEB-ítélet kapcsán. Az izlandi ügy kamarai döntése még 2019 tavaszán született, amelyet követően le is mondott az izlandi igazságügyi miniszter, mivel a döntés egyezménysértést állapított meg, de az eset által vert hullámok nem csitultak el. Az ügy előzménye az az izlandi igazságügyi reform volt, amely pár évvel korábban egy új, 15 bírából álló fellebbviteli fórummal bővítette a rendes igazságszolgáltatás rendszerét. E bíróság bíráinak kinevezése az igazságügyi miniszter ajánlása alapján a parlament feladatkörébe, kiválasztásuk pedig egy szakmai bizottság hatáskörébe tartozott, erősítve a bírói függetlenség elvét.

Mivel a miniszter a kiválasztást követően nem csak a bizottság által megfelelőnek ítélt jelölteket, hanem az általuk szakmailag alkalmatlannak talált jelölteket is kinevezésre terjesztett elő a parlament részére, két olyan jelölt, aki eredetileg megfelelt, de őt mégsem nevezték ki, jogorvoslattal élt a döntés ellen. Az eljáró legfelsőbb bíróság azonban hatáskörének hiányát állapította meg a bírói kinevezések felülbírálata kapcsán. E légkörben indult meg az itt bemutatott ügy nemzeti eljárása, közlekedési bűncselekmény tárgyában  (ittas járművezetés vezetői engedély nélkül), amelynek kapcsán a túl súlyosnak ítélt büntetés miatti fellebbezést elbíráló fellebbviteli bírói tanács bírái közül egy érintett volt a kinevezések körül kialakult problematikában. Mivel a bíró kizárására tett indítványt megtagadták és helybenhagyták az elsőfokú ítéletet, ezért a legfelsőbb bírósághoz érkezett fellebbezésben azt állította a későbbi kérelmező, hogy a fellebbviteli bíróság ,,nem a törvény által felállított” bíróság, a bírák kinevezése körüli körülmények okán. A fellebbezést elutasították.

Az EJEB álláspontja szerint azt kell vizsgálni, hogy egy ilyen módon kinevezett bíró részvétele az eljárásban megfosztja-e a kérelmezőt az EJEE 6. cikk értelmében fennálló jogaitól. Megállapítja, hogy a törvény által felállított bíróságok tagságának kiválasztása egyértelműen érdem-alapon történik, és hogy a bírák kinevezése a „felállítás” aktusának inherens eleme. Más szóval: a kinevezéssel kapcsolatos problémák elvonhatják a tisztességes eljáráshoz való jogot. Annak tekintetében, hogy mikor állapítható meg a törvény által felállított bíróság elv sérelme, az EJEB kimondta, hogy:

(i)            vizsgálni kell, hogy  a nemzeti jog nyilvánvaló (objektív, ténylegesen beazonosítható) megsértése megalapozott-e,

(ii)           a sérelem mértékét aszerint kell mérlegelni, hogy a bíróság képes marad-e kötelezettségeinek szabadon és befolyástól mentesen való teljesítésére,

(iii)         amennyiben a törvény által létrehozott bíróság elvének célját és hatását aláássák, vagy a kinevezés alapvető szabályait nem tartják be, az EJEE 6. cikke által védett jog sérül.  

Szerző: Sulyok Márton

További híreink

Alkotmányom mondd meg nékem, mi nem lehet titkom mégsem?

Az Alkotmánybíróság határozata alapján módosult a kuruzslás Btk.-beli tényállása

Bállal zárta a jogásznapot a Magyar Jogász Egylet Csongrád-Csanád Vármegyei Szervezete

A Kúria szerint a kisajátított ingatlanon földhasználati joggal rendelkező és kártalanításban részesülő személyt a bíróságnak értesítenie kell az érdekeltként való perbelépés lehetőségéről

A Kúria a hatósági eljárást megindító kérelem visszautasításának szabályait értelmezte ítéletében

Kártérítési igény környezetvédelmi normák megsértéséért? – válogatás az Európai Bíróság 2022 év végi ítéleteiből – Podcast

A kiadatás jogintézményénél különbség tehető a saját állampolgár és a más tagállamból jövő uniós polgár között

Módosultak a tényálláshoz kötöttség szabályai a harmadfokú büntetőeljárásban

Rövid időtartamú ingatlanbérlet Olaszországban: az Airbnb-nek is forrásadót kell fizetnie

Előző bejegyzés « Nagykamarai ítélet utasítja el Szlovénia Horvátország elleni kérelmét – Szlovénia k. Horvátország
Következő bejegyzés A máltai végrehajtó hatalom szerepvállalása a bírák kinevezésében nem sérti az uniós jogot, a függetlenség garanciáinak megőrzése mellett »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet