A „törvény által létrehozott bíróság elvének” kiterjesztése a bírák kiválasztására – EJEB lelemény egy izlandi ügyben: a Guðmundur Andri Ástráðsson-ügy

Az EJEE 6. cikkének – és áttételesen a jogállamiságnak is – egyik alapköveként ismert „törvény által létrehozott bíróság” elve nyert új értelmezést, pontosabban kiegészítést egy 2020. december 1-i nagykamarai EJEB-ítélet kapcsán. Az izlandi ügy kamarai döntése még 2019 tavaszán született, amelyet követően le is mondott az izlandi igazságügyi miniszter, mivel a döntés egyezménysértést állapított meg, de az eset által vert hullámok nem csitultak el. Az ügy előzménye az az izlandi igazságügyi reform volt, amely pár évvel korábban egy új, 15 bírából álló fellebbviteli fórummal bővítette a rendes igazságszolgáltatás rendszerét. E bíróság bíráinak kinevezése az igazságügyi miniszter ajánlása alapján a parlament feladatkörébe, kiválasztásuk pedig egy szakmai bizottság hatáskörébe tartozott, erősítve a bírói függetlenség elvét.

Mivel a miniszter a kiválasztást követően nem csak a bizottság által megfelelőnek ítélt jelölteket, hanem az általuk szakmailag alkalmatlannak talált jelölteket is kinevezésre terjesztett elő a parlament részére, két olyan jelölt, aki eredetileg megfelelt, de őt mégsem nevezték ki, jogorvoslattal élt a döntés ellen. Az eljáró legfelsőbb bíróság azonban hatáskörének hiányát állapította meg a bírói kinevezések felülbírálata kapcsán. E légkörben indult meg az itt bemutatott ügy nemzeti eljárása, közlekedési bűncselekmény tárgyában  (ittas járművezetés vezetői engedély nélkül), amelynek kapcsán a túl súlyosnak ítélt büntetés miatti fellebbezést elbíráló fellebbviteli bírói tanács bírái közül egy érintett volt a kinevezések körül kialakult problematikában. Mivel a bíró kizárására tett indítványt megtagadták és helybenhagyták az elsőfokú ítéletet, ezért a legfelsőbb bírósághoz érkezett fellebbezésben azt állította a későbbi kérelmező, hogy a fellebbviteli bíróság ,,nem a törvény által felállított” bíróság, a bírák kinevezése körüli körülmények okán. A fellebbezést elutasították.

Az EJEB álláspontja szerint azt kell vizsgálni, hogy egy ilyen módon kinevezett bíró részvétele az eljárásban megfosztja-e a kérelmezőt az EJEE 6. cikk értelmében fennálló jogaitól. Megállapítja, hogy a törvény által felállított bíróságok tagságának kiválasztása egyértelműen érdem-alapon történik, és hogy a bírák kinevezése a „felállítás” aktusának inherens eleme. Más szóval: a kinevezéssel kapcsolatos problémák elvonhatják a tisztességes eljáráshoz való jogot. Annak tekintetében, hogy mikor állapítható meg a törvény által felállított bíróság elv sérelme, az EJEB kimondta, hogy:

(i)            vizsgálni kell, hogy  a nemzeti jog nyilvánvaló (objektív, ténylegesen beazonosítható) megsértése megalapozott-e,

(ii)           a sérelem mértékét aszerint kell mérlegelni, hogy a bíróság képes marad-e kötelezettségeinek szabadon és befolyástól mentesen való teljesítésére,

(iii)         amennyiben a törvény által létrehozott bíróság elvének célját és hatását aláássák, vagy a kinevezés alapvető szabályait nem tartják be, az EJEE 6. cikke által védett jog sérül.  

Szerző: Sulyok Márton