• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések

Nagykamarai ítélet utasítja el Szlovénia Horvátország elleni kérelmét – Szlovénia k. Horvátország

A szlovén állam a horvát állammal szemben államközi kérelmet nyújtott be az Emberi Jogok Európai Bíróságához, a Ljubljana Bank több alapjogának sérelme miatt. Az EJEB jogerős ítélete a joghatóságának hiányát mondta ki, mivel a Ljubljana Bank nem élvez kellő mértékű függetlenséget a szlovén államtól, így nem tekinthető „nem kormányzati szervezetnek”.

2021-01-03

EJEB Jogalkalmazás Joghatóság

(54155/16. sz. ügy, 2020. november 18-i ítélet)

A szlovén állam a horvát állammal szemben államközi kérelmet nyújtott be az Emberi Jogok Európai Bíróságához az egyezmény 33. cikke alapján. Kérelmében azt állította, hogy a horvát állam megsértette a Ljubljana Bank több alapjogát. A bankot 1955-ben alapították a korábbi Jugoszláviában, amelynek a szétesését követően a bank vagyona és vagyoni igényei átszálltak az Új Ljubljana Bankra, azonban a régi intézmény is megmaradt. A Ljubljana Bank irányítását továbbra is a szlovén hatóságok látták el. 1991-et követően a (régi) Ljubljana Bank számos, nem fizető horvát adós ellen indított bírósági eljárást horvát bíróságok előtt. Az 1991 és 1995 között zajló délszláv háború miatt az adós jogi személyek többsége csődbe ment, tartozásuk behajthatatlannak bizonyult. 2004-től kezdve a horvát bíróságok, beleértve a horvát Alkotmánybíróságot is, megtagadták a Ljubljana Bank perképességét, arra hivatkozással, hogy a korábbi Jugoszlávia időszakában folyósított hitelekkel kapcsolatos vagyoni igények 1994-ben átszálltak az Új Ljubljana Bankra, a szlovén alkotmány 1994-es módosításai alapján.

A szlovén állam 2016-ban nyújtotta be kérelmét, arra hivatkozással, hogy a horvát bíróságok fent leírt magatartása sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot (6. cikk), a hatékony jogorvoslathoz való jogot (13. cikk), a megkülönböztetés tilalmát (14. cikk), és a tulajdonhoz való jogot (első kiegészítő jegyzőkönyv első cikke).

Az EJEB nagykamarai, jogerős ítélete a joghatóságának hiányát mondta ki, mivel a Ljubljana Bank nem élvez kellő mértékű szervezeti és működési függetlenséget a szlovén államtól, így nem tekinthető „nem kormányzati szervezetnek”. Az egyezmény 34. cikke ugyanis kimondja, hogy egyéni kérelmet csak természetes személy, nem kormányzati szervezet vagy személyek csoportja terjeszthet elő. Így tehát a Ljubljana Banknak nincs egyéni kérelem-előterjesztési joga az EJEB előtt, és ezért az állam sem képviselheti az érdekét a 33. cikk alapján indított eljárásban.

Forrás: https://hudoc.echr.coe.int/eng#{%22itemid%22:[%22001-206897%22]}

Szerző: Szalai Anikó

További híreink

Bállal zárta a jogásznapot a Magyar Jogász Egylet Csongrád-Csanád Vármegyei Szervezete

A Kúria szerint a kisajátított ingatlanon földhasználati joggal rendelkező és kártalanításban részesülő személyt a bíróságnak értesítenie kell az érdekeltként való perbelépés lehetőségéről

A Kúria a hatósági eljárást megindító kérelem visszautasításának szabályait értelmezte ítéletében

Kártérítési igény környezetvédelmi normák megsértéséért? – válogatás az Európai Bíróság 2022 év végi ítéleteiből – Podcast

A kiadatás jogintézményénél különbség tehető a saját állampolgár és a más tagállamból jövő uniós polgár között

Módosultak a tényálláshoz kötöttség szabályai a harmadfokú büntetőeljárásban

Rövid időtartamú ingatlanbérlet Olaszországban: az Airbnb-nek is forrásadót kell fizetnie

2023. január 1-től módosultak a pótmagánvádas és a magánvádas eljárás szabályai

Az ügyvédi munkadíjaknak pusztán az óradíj elve szerinti megfizetését előíró kikötés tisztességtelen az EUB szerint, ha annak pénzügyi következménye nem világos és átlátható a fogyasztónak

Előző bejegyzés « Kilakoltatási moratórium és a tulajdonhoz való jog – Németh Béla k. Magyarország
Következő bejegyzés A „törvény által létrehozott bíróság elvének” kiterjesztése a bírák kiválasztására – EJEB lelemény egy izlandi ügyben: a Guðmundur Andri Ástráðsson-ügy »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet