• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések

Kilakoltatási moratórium és a tulajdonhoz való jog – Németh Béla k. Magyarország

Az EJEB szerint Magyarország nem sértette meg a kérelmező tulajdonhoz való jogát a kilakoltatásokkal szembeni moratórium alatt azáltal, hogy a kérelmező az árverésen szerzett ingatlan tulajdonjogát késedelemmel szerezte meg. A moratórium szükségszerűen súlyosabban érintette a magánszektort, mint az államot, mivel az ingatlanok túlnyomó része a magánszektor tulajdonában és használatában van.

2021-01-03

EJEB Jogalkalmazás Kilakoltatás Tulajdonjog

(73303/14. sz., 2020. dec. 17-i ítélet)

A kérelmező, Németh Béla 2014-ben egy bírósági végrehajtással összefüggő árverésen vett egy ingatlant, azonban idő közben életbe lépett a kilakoltatásokkal szembeni moratórium, amely a 2008-as pénzügyi válság következményeit volt hivatott enyhíteni. A moratóriumra tekintettel a kérelmező az ingatlan tulajdonjogát és birtokát csak a vételár kifizetése után két évvel szerezte meg. Németh Béla kérelmében úgy vélte, hogy Magyarország megsértette a tulajdonhoz való jogát (Emberi Jogok Európai Egyezménye, Első kiegészítő jegyzőkönyv 1. cikke) és a megkülönböztetés tilalmát (14. cikk). Ez utóbbira azért hivatkozott, mert a moratórium nem vonatkozott az állam képviseletében eljáró személyekre, így véleménye szerint a vonatkozó jogszabály különbséget tett az állami szereplők és a privát szektor között.

Az európai bíróság első fokú ítélete szerint nem történt jogsértés, mivel a tulajdonjogától nem fosztották meg, azt, ugyan késedelemmel, de megszerezte, és ez nem járt jelentős egyéni teherrel. Továbbá az állam cselekménye jogszabályon alapult, arányos volt, széles körű közérdeket védve, valamint a moratórium szükségszerűen súlyosabban érintette a magánszektort, mint az államot, tekintettel arra, hogy az ingatlanok túlnyomó része a magánszektor tulajdonában és használatában van.

Forrás: https://hudoc.echr.coe.int/fre#{%22itemid%22:[%22001-206514%22]}

Szerző: Szalai Anikó

További híreink

II. Miskolci Agrárjogi Fórum – beszámoló

A Magyar Ügyvédi Kamara előtt álló feladatok a következő négy évben

Meghívó Emlékkonferenciára

A korrupciós tényállások jelentős kiterjesztését tervezi az osztrák igazságügyi kormányzat

Ukrán államközi kérelmek elfogadhatóságáról döntöttek Strasbourgban – megjelent podcastunk negyedik évadának legújabb adása!

Áprilisban újra KözigKedd

A védelmi fellebbezés tanácsülésen történő elbírálása a Be. szabályainak betartása mellett is eredményezhet tisztességtelen eljárást

A Kúria a további ügyfél bevonásának elmaradását mint semmisségi okot értelmezte ítéletében

A Kúria első, előzetes döntéshozatali indítvány alapján hozott büntető szakági jogegységi határozata a falfirka büntetőjogi minősítésével foglalkozik

Előző bejegyzés « A Nemzetközi Bíróság új tagjai
Következő bejegyzés Nagykamarai ítélet utasítja el Szlovénia Horvátország elleni kérelmét – Szlovénia k. Horvátország »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet