• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések

Bizottság kontra Magyarország – „menekültügyi eljárások és szabályozások”

A kötelezettségszegési eljárásban hozott ítélet szerint, Magyarország nem teljesítette a nemzetközi védelem megadására irányuló eljárásokkal és a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok kiutasításával kapcsolatos uniós jogi kötelezettségeit.

2021-01-05

EDH EUB Jogalkalmazás Joggyakorlat menekültügy

A C-808/18. sz. ügyben hozott ítélet

A kötelezettségszegési eljárásban hozott 2020. december 17-i ítélet lényege, hogy Magyarország nem teljesítette a nemzetközi védelem megadására irányuló eljárásokkal és a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok kiutasításával kapcsolatos uniós jogi kötelezettségeit – fogalmaz a Bíróság sajtóközleménye. Az EUB az alábbi területeken marasztalta el Magyarországot: nemzetközi védelemre irányuló eljáráshoz való hozzáférés korlátozása, kérelmezők tranzitzónákban való szabálytalan őrizete, jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok átkísérése egy határsávba. (Fontos, hogy egy korábban elbírált EDH (2020. május 14-i Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság Dél-alföldi Regionális Igazgatóság ítélet (C-924/19 PPU és C-925/19 PPU) alapján viszont Magyarország már be is zárta két tranzitzónáját.)

Az ítélet indokolása többek között kitér arra, hogy:

  • Magyarország nem teljesítette a nemzetközi védelem megadására irányuló eljáráshoz való tényleges hozzáférés biztosítására irányuló kötelezettségét.
  • A nemzetközi védelmet kérelmezők azon kötelezettsége, hogy a kérelmük vizsgálatára irányuló teljes eljárás során valamelyik tranzitzónában kell tartózkodniuk, a „befogadási” irányelv értelmében vett „őrizetnek” minősül. A Bíróság e megállapítást követően rámutat arra, hogy ezen őrizeti rendszert az uniós jogban előírt esetek körén kívül írták elő, és az ezzel összefüggésben általában biztosítandó garanciák tiszteletben tartása nélkül. A Bíróság elutasította ebben az összefüggésben azt a magyar hivatkozást, amely szerint a migrációs válság igazolta az „eljárási” és a „befogadási” irányelv bizonyos szabályaitól való eltérést a közrend fenntartása és a belső biztonság megőrzése érdekében (az EUMSZ 72. cikkel összhangban).
  • Magyarország nem teljesítette a „kiutasítási” irányelvből eredő garanciális kötelezettségeit, a Magyarország területén jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgároknak kitoloncolása kapcsán. A Bíróság elutasította Magyarország EUMSZ 72. cikkre történő hivatkozását e vonatkozásban is.
  • Magyarország nem tartotta tiszteletben az „eljárási irányelv” által főszabályként valamennyi nemzetközi védelmet kérelmező számára biztosított azon jogot, hogy a kérelmének elutasítását követően az érintett tagállam területén maradhat az ezen elutasítás megtámadására nyitva álló jogorvoslati határidő lejártáig, vagy jogorvoslati kérelem előterjesztése esetén a kérelem elbírálásáig.

Szerző: Sulyok Márton

További híreink

A védelmi fellebbezés tanácsülésen történő elbírálása a Be. szabályainak betartása mellett is eredményezhet tisztességtelen eljárást

A Kúria a további ügyfél bevonásának elmaradását mint semmisségi okot értelmezte ítéletében

A Kúria első, előzetes döntéshozatali indítvány alapján hozott büntető szakági jogegységi határozata a falfirka büntetőjogi minősítésével foglalkozik

Magas állami kitüntetésben részesült dr. Bánáti János

Ítélet a MÁV Start ügyben – az Európai Bíróság ítélete a napi és heti pihenőidő kapcsolatáról – Podcast

HARMATHY ATTILA EMLÉKKONFERENCIA

A Kúria megállapította, hogy a hatóságnak nincs lehetősége az ügyintézési határidő meghosszabbítására

A Kúria év végi határozatában az anyagi jogerő tárgyi terjedelmét vizsgálta a követelésrész érvényesítése során

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

Előző bejegyzés « Kiskorúak büntetőjogi felelőssége Franciaországban
Következő bejegyzés Új holland törvényjavaslat az online csalás elleni küzdelemben »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet