• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések

Alkotmányos követelmény megállapítása az információszabadság korlátozása körében – Paks II. (II/861/2015.)

Az Alkotmánybíróság a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvény (továbbiakban: Projekttörvény) 5. §-a kapcsán beadott utólagos normakontroll indítvány elutasítása mellett alkotmányos követelményként állapította meg, hogy a Projekttörvény 5. §-a (az adatokhoz való hozzáférésről) az orosz fél alvállalkozói és a magyar fél alvállalkozói vonatkozásában csak akkor alkalmazható, ha azok közfeladatot ellátó szervezetnek tekintendők. A döntés meghozatala során többek között – a Projekttörvénnyel érintett beruházás vezetője mellett – véleményt adott az igazságügyi miniszter, az Alapvető Jogok Biztosának helyettese, a NAIH és egy szakpolitikai intézet is.

2021-01-20

AB alkotmányos követelmény Joggyakorlat korlátozás közérdek közérdekű adatok normakontroll szükségesség-arányosság védendő érdekek

Az Alkotmánybíróság a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvény (továbbiakban: Törvény) 5. §-a kapcsán beadott utólagos normakontroll indítvány elutasítása mellett alkotmányos követelményként állapította meg, hogy a Törvény 5. §-a (az adatokhoz való hozzáférésről) az orosz fél alvállalkozói és a magyar fél alvállalkozói vonatkozásában csak akkor alkalmazható, ha azok közfeladatot ellátó szervezetnek tekintendők. Az indítvány alapja az volt, hogy a törvény 5. §-a a keletkezésétől számított harminc évre kizárja a Paksi Atomerő bővítésének megvalósításával összefüggő valamennyi „üzleti adat”, „műszaki adat” és „döntés megalapozását szolgáló adat” közérdekű adatként történő megismerését. Az indítványozó országgyűlési képviselők e rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítását és a kihirdetésére visszamenőleges hatállyal történő megsemmisítését kérték az Alkotmánybíróságtól, a közérdekű adatokhoz való hozzáférés jogára való hivatkozással.

Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a döntés megalapozását szolgáló adat nyilvánossága az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerint külön törvénnyel korlátozható. A támadott törvény által megjelölt nemzetbiztonsági érdek és a szellemi tulajdonhoz való jogok védelme a beruházásra tekintettel indokolhatja a döntés megalapozását szolgáló adatok nyilvánosságának korlátozását, ha ahhoz nagyobb társadalmi érdek fűződik, mint az érintett adatok nyilvánosságához. A döntés részleteit a továbbiakban nem elemezve, csak a határozatban megállapított alkotmányos követelményre összpontosítunk, amelyet az AB az indítvány elutasítása mellett fogalmazott meg a jogalkalmazást elősegítendő. Ennek keretében az Alkotmánybíróság szükségesnek látta, hogy alkotmányos követelményként megállapítsa: „a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvény 5. §-a az Orosz Kijelölt Szervezet alvállalkozói, valamint a Magyar Kijelölt Szervezet alvállalkozói vonatkozásában csak akkor alkalmazható, ha azok közfeladatot ellátó szervezetnek tekintendők”.

Az alkotmányos követelmények megállapításának az eddigiekben nem tipikus kontextusa ez, hiszen e jogkövetkezmény célja a jogalkalmazás olyan gyakori problémáinak alkotmányos mederbe terelése, amelyek egyes egyedi ügyekben merülnek ugyan fel, de valamely jogszabály alkalmazása alapján a jogalkalmazás alkotmányosságával kapcsolatos általános jellegű problémákra világítanak rá. A jelen ügyben azonban nem kifejezetten erről van szó, hiszen egy konkrét beruházással kapcsolatosan meghatározott konkrét személyi körrel (alvállalkozók) kapcsolatban került megfogalmazásra a követelmény. Ettől eltekintve azonban, tekintettel az ügy komplexitására is, teljességgel érthető az a megközelítés, amelyet az AB az alkotmányos követelmény megállapításában követett, s hogy miért tartotta indokoltnak a követelmény megállapítását. A döntés ezen felül azért is jelentős, mert az információszabadság magyar alkotmánybírósági gyakorlatának egyik eddigi leghosszabb bemutatását is tartalmazza.

Szerző: Sulyok Márton

További híreink

II. Miskolci Agrárjogi Fórum – beszámoló

A Magyar Ügyvédi Kamara előtt álló feladatok a következő négy évben

Meghívó Emlékkonferenciára

A korrupciós tényállások jelentős kiterjesztését tervezi az osztrák igazságügyi kormányzat

Ukrán államközi kérelmek elfogadhatóságáról döntöttek Strasbourgban – megjelent podcastunk negyedik évadának legújabb adása!

Áprilisban újra KözigKedd

A védelmi fellebbezés tanácsülésen történő elbírálása a Be. szabályainak betartása mellett is eredményezhet tisztességtelen eljárást

A Kúria a további ügyfél bevonásának elmaradását mint semmisségi okot értelmezte ítéletében

A Kúria első, előzetes döntéshozatali indítvány alapján hozott büntető szakági jogegységi határozata a falfirka büntetőjogi minősítésével foglalkozik

Előző bejegyzés « Blutman László: Az Európai Unió joga a gyakorlatban – a Brexit után, Budapest
Következő bejegyzés Horváth Attila: A Magyar Jogászegyleti Értekezések Bibliográfiája (1881-1943) »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet