Az Alkotmánybíróság mulasztás megállapítása miatt kötelezi az Országgyűlést a Btk. 187. §-nak módosítására. Határozata egyrészről pozitív áttörés, a jogkövetkezmény megállapítása viszont kifogásolható.
Sérti a nullum crimen elvet a kuruzslás büntetőtényállásának 2019. évi módosításaTovább
Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panaszt visszautasító 3147/2021. (IV. 22.) AB végzése maga is rámutat a büntetőeljárási kényszerintézkedésekkel kapcsolatos alkotmányos védelem hiányosságára.
Az Alkotmánybíróság alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdések vizsgálatával alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Szekszárdi Törvényszék és a Paksi Járásbíróság kapcsolattartás végrehajtása tárgyában a veszélyhelyzetre és a járványügyi védekezésre is tekintettel meghozott 12.Pkf.20.301/2020/3. számú és 5.Pk.50.023/2020. számú végzéseit.
Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria képmáshoz való jog tárgyában hozott ítélete (Kúria Pfv.IV.20.551/2019/5.) alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló, internetes hírportáltól érkezett alkotmányjogi panaszt, többek között a képmás nyilvánosságra hozatalával összefüggő véleménynyilvánítási kérdésekben, amely újabb adalék a közszerepléssel és a közvitával kapcsolatos alkotmányjogi, fogalmi kérdésekre is kitérő újabb alkotmánybírósági gyakorlathoz és a „konteó” fogalmát is megjeleníti az alkotmányjogi mérlegelésben.
Az Alkotmánybíróság a határozatában megállapította, hogy az OBH utasítás támadott rendelkezése nem sérti a bírói függetlenség alkotmányos védelemben részesített vonatkozásait, mert azokkal nem áll érdemi összefüggésben.
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint, önmagában az a körülmény, hogy az alkotmányjogi panaszban az indítványozó nem ért egyet a bíróságok döntésével és annak indokolásával, nem elégséges érv a támadott döntés alaptörvény-ellenességének alátámasztására.
Az Alkotmánybíróság a gyülekezési joggal való visszaélés tárgyában benyújtott alkotmányjogi panasz alapján megállapította, hogy a támadott döntések nem vizsgálták, hogy az indítványozó által tartott demonstráció minősülhetett-e sürgős vagy spontán rendezvénynek. A bíróság mulasztása önmagában megvalósítja az Alaptörvényben foglalt békés gyülekezéshez való jog sérelmét.
