17/2020. (VII. 17.) AB határozat

E határozatát az AB az ún. „plakátrongálásos ügytípusban” hozta. Az indítványozók, a büntetőügy terheltjei a „Nemzeti Konzultáció a bevándorlásról és a terrorizmusról” óriásplakátot festették le diszperzites festékkel.

Az Alkotmánybíróság a védett alapjog beazonosításának vizsgálatakor arra következtetett, hogy az indítványozók magatartása fogalmilag a véleménynyilvánítás szabadsága körébe vonható, sőt arra az Alaptörvény IX. cikkének fokozottabb védelme vonatkozik. Ezt követően az Alkotmánybíróság vizsgálta, hogy az indítványozók véleménynyilvánítási szabadságával szemben felhozható-e olyan indok, amely ebben az esetben az alapjog korlátozását alkotmányosan igazolhatja. Megállapította, hogy a kormányzati kommunikációra a véleménynyilvánítás szabadsága nem terjed ki (a Kormány mint közhatalmi szerv ilyen emberi joggal nem rendelkezik), így a kollidáló alapjog nem másnak a véleményszabadsága, hanem a tulajdonhoz való jog.

Ezt követően a rongálás tényállásában megtestesülő jogkorlátozás szükségességét és arányosságát kell megvizsgálni. Fontos megállapítás az AB részéről, hogy az Alaptörvényből nem vezethető le, hogy a véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozással bármilyen, a Kormány érdekkörében kihelyezett plakát korlátozás nélkül lefesthető, mint ahogy az sem, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának minden helyzetben meg kell hajolnia a tulajdonvédelem szempontjai előtt. Amennyiben a büntetőbíróság ezt az alapjogi helyzetet beazonosítja és a vád tárgyává tett konkrét magatartásokra a szükségességi-arányossági tesztet elvégezve jut arra következtetésre, hogy a vádbeli cselekmény túllépi az arányos mértéket, akkor a bűnösség rongálás bűncselekményében való megállapítása nem sérti az Alaptörvény véleményszabadságot deklaráló IX. cikkét.

Az alkotmányjogi panasz alapján az AB által vizsgált kúriai döntés kritikájához a szakirodalomból lásd Pócza Róbert: A Kúria határozata a köztéri óriásplakát lefestése miatti büntetőjogi felelősségről. Alapjogi összeütközés a véleménynyilvánítás szabadsága és a tulajdonhoz való jog között.

Jogesetek Magyarázata (JeMa) 2019/4. 11-15.,

https://jema.hu/article.php?c=546

Szerző: Szomora Zsolt

További híreink

A Kúria ismételten megállapította, hogy a hatóság kiadmányozási jogkörrel kapcsolatos eljárási szabálysértése önmagában nem minősül semmisségi oknak

Magas szintű nemzetközi elismerésben részesült a magyar közjegyzőség – A Latin Típusú Közjegyzőségek Nemzetközi Uniója (UINL) Kormányzótanácsának tagjává választotta dr. Tóth Ádámot

Mit is jelent a védettségi igazolásokkal kapcsolatos büntetőrendelet továbbhatása?

A héalevonás megtagadásának mértékét határozta meg az Európai Unió Bírósága a C-596/21 sz. ügyben hozott ítéletével

Különleges státuszú menedékkérők: ítéletek a gyermekházasságot kötött kísérő nélküli kiskorúak és a kezelésre szoruló menedékkérők ügyében – Podcast

Az Alkotmánybíróság előzetes normakontroll eljárásban alkotmányosnak találta a „közvagyonvédelmi vádkorrektívum” büntetőeljárási jogintézményét

Közlekedés és a Jog

Jogász Irodalmi Szalon – Petőfi – 2022. december 12.

A Kúria a közigazgatási bíróságok által gyakorolható megváltoztatási és megsemmisítési jogkör szabályait vizsgálta