A rongálás bűncselekményének alkotmánykonform értelmezése a véleményszabadság kontextusában

Az Alkotmánybíróság ebben a határozatában – egy „plakátrongálásos” ügy kapcsán – a véleménynyilvánítás szabadsága és a tulajdonhoz való jog közötti alapjogi ütközés kérdésében foglalt állást. Az Alaptörvényből nem vezethető le, hogy a véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozással bármilyen, a Kormány érdekkörében kihelyezett plakát, korlátozás nélkül lefesthető, mint ahogy az sem, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának minden helyzetben meg kell hajolnia a tulajdonvédelem szempontjai előtt.

17/2020. (VII. 17.) AB határozat

E határozatát az AB az ún. „plakátrongálásos ügytípusban” hozta. Az indítványozók, a büntetőügy terheltjei a „Nemzeti Konzultáció a bevándorlásról és a terrorizmusról” óriásplakátot festették le diszperzites festékkel.

Az Alkotmánybíróság a védett alapjog beazonosításának vizsgálatakor arra következtetett, hogy az indítványozók magatartása fogalmilag a véleménynyilvánítás szabadsága körébe vonható, sőt arra az Alaptörvény IX. cikkének fokozottabb védelme vonatkozik. Ezt követően az Alkotmánybíróság vizsgálta, hogy az indítványozók véleménynyilvánítási szabadságával szemben felhozható-e olyan indok, amely ebben az esetben az alapjog korlátozását alkotmányosan igazolhatja. Megállapította, hogy a kormányzati kommunikációra a véleménynyilvánítás szabadsága nem terjed ki (a Kormány mint közhatalmi szerv ilyen emberi joggal nem rendelkezik), így a kollidáló alapjog nem másnak a véleményszabadsága, hanem a tulajdonhoz való jog.

Ezt követően a rongálás tényállásában megtestesülő jogkorlátozás szükségességét és arányosságát kell megvizsgálni. Fontos megállapítás az AB részéről, hogy az Alaptörvényből nem vezethető le, hogy a véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozással bármilyen, a Kormány érdekkörében kihelyezett plakát korlátozás nélkül lefesthető, mint ahogy az sem, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának minden helyzetben meg kell hajolnia a tulajdonvédelem szempontjai előtt. Amennyiben a büntetőbíróság ezt az alapjogi helyzetet beazonosítja és a vád tárgyává tett konkrét magatartásokra a szükségességi-arányossági tesztet elvégezve jut arra következtetésre, hogy a vádbeli cselekmény túllépi az arányos mértéket, akkor a bűnösség rongálás bűncselekményében való megállapítása nem sérti az Alaptörvény véleményszabadságot deklaráló IX. cikkét.

Az alkotmányjogi panasz alapján az AB által vizsgált kúriai döntés kritikájához a szakirodalomból lásd Pócza Róbert: A Kúria határozata a köztéri óriásplakát lefestése miatti büntetőjogi felelősségről. Alapjogi összeütközés a véleménynyilvánítás szabadsága és a tulajdonhoz való jog között.

Jogesetek Magyarázata (JeMa) 2019/4. 11-15.,

https://jema.hu/article.php?c=546

Szerző: Szomora Zsolt