• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
    • Interjúk
    • Stúdióbeszélgetések
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
    • Stúdióbeszélgetések
    • Interjúk
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Képzések

A rongálás bűncselekményének alkotmánykonform értelmezése a véleményszabadság kontextusában

Az Alkotmánybíróság ebben a határozatában – egy „plakátrongálásos” ügy kapcsán – a véleménynyilvánítás szabadsága és a tulajdonhoz való jog közötti alapjogi ütközés kérdésében foglalt állást. Az Alaptörvényből nem vezethető le, hogy a véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozással bármilyen, a Kormány érdekkörében kihelyezett plakát, korlátozás nélkül lefesthető, mint ahogy az sem, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának minden helyzetben meg kell hajolnia a tulajdonvédelem szempontjai előtt.

2021-01-09

AB Büntetőjog Jogalkalmazás

17/2020. (VII. 17.) AB határozat

E határozatát az AB az ún. „plakátrongálásos ügytípusban” hozta. Az indítványozók, a büntetőügy terheltjei a „Nemzeti Konzultáció a bevándorlásról és a terrorizmusról” óriásplakátot festették le diszperzites festékkel.

Az Alkotmánybíróság a védett alapjog beazonosításának vizsgálatakor arra következtetett, hogy az indítványozók magatartása fogalmilag a véleménynyilvánítás szabadsága körébe vonható, sőt arra az Alaptörvény IX. cikkének fokozottabb védelme vonatkozik. Ezt követően az Alkotmánybíróság vizsgálta, hogy az indítványozók véleménynyilvánítási szabadságával szemben felhozható-e olyan indok, amely ebben az esetben az alapjog korlátozását alkotmányosan igazolhatja. Megállapította, hogy a kormányzati kommunikációra a véleménynyilvánítás szabadsága nem terjed ki (a Kormány mint közhatalmi szerv ilyen emberi joggal nem rendelkezik), így a kollidáló alapjog nem másnak a véleményszabadsága, hanem a tulajdonhoz való jog.

Ezt követően a rongálás tényállásában megtestesülő jogkorlátozás szükségességét és arányosságát kell megvizsgálni. Fontos megállapítás az AB részéről, hogy az Alaptörvényből nem vezethető le, hogy a véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozással bármilyen, a Kormány érdekkörében kihelyezett plakát korlátozás nélkül lefesthető, mint ahogy az sem, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának minden helyzetben meg kell hajolnia a tulajdonvédelem szempontjai előtt. Amennyiben a büntetőbíróság ezt az alapjogi helyzetet beazonosítja és a vád tárgyává tett konkrét magatartásokra a szükségességi-arányossági tesztet elvégezve jut arra következtetésre, hogy a vádbeli cselekmény túllépi az arányos mértéket, akkor a bűnösség rongálás bűncselekményében való megállapítása nem sérti az Alaptörvény véleményszabadságot deklaráló IX. cikkét.

Az alkotmányjogi panasz alapján az AB által vizsgált kúriai döntés kritikájához a szakirodalomból lásd Pócza Róbert: A Kúria határozata a köztéri óriásplakát lefestése miatti büntetőjogi felelősségről. Alapjogi összeütközés a véleménynyilvánítás szabadsága és a tulajdonhoz való jog között.

Jogesetek Magyarázata (JeMa) 2019/4. 11-15.,

https://jema.hu/article.php?c=546

Szerző: Szomora Zsolt

További híreink

Blutman László: Az Európai Unió joga a gyakorlatban – a Brexit után, Budapest

Kovács Péter: Bevezetés a Nemzetközi Büntetőbíróság joggyakorlatába

Az EJEB ítélete az Usmanov kontra Oroszország ügyben

Befektetési megállapodást köt egymással az Európai Unió és Kína

AZ EJEB ítélete a J. A. kontra Svájc ügyben

Fogyasztói kölcsönszerződésben a banki költségek viselését előíró szerződéses kikötések tisztességtelenségének megítélése

Tisztességtelen-e az adós összes munkabérének és jövedelmének a hitelezőnél nyitott fizetési számlán való elhelyezését előíró szerződéses kikötés?

A bank felelősségének kérdései NFC-funkciós bankkártya alkalmazása esetén

A szerződéskötés körében elvárható gondosság kiterjed arra, hogy a fogyasztónak nem minősülő szerződő fél a szerződést elolvassa

Előző bejegyzés « A büntetőeljárásban a bíróságnak lehetősége van hivatalból is bizonyítást felvenni, ennek során azonban érvényesülnie kell a pártatlanság követelményének
Következő bejegyzés Negyven év a magyar jogász társadalom szolgálatában »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet