Büntetőjog

Ön itt áll: / / Büntetőjog

Bejegyzések

A Bv.tv. alkalmazása folytán felmerült ügyekből kiindulva, általános jelleggel elemzi az „önhiba” kategóriáját a Kúria 2/2021. BJE határozata

A konkrét ügyekre vont következtetés szerint az önhiba megítélésénél a világra kiterjedő járvány (pandémia) ténye, az annak következtében kialakult és az azzal összefüggő helyzet sem hagyható figyelmen kívül.

A bíróság kizárására vonatkozó perjogi kérdéseket értelmező büntető kollégiumi véleményeket publikált a Kúria

A 2021 májusában kibocsátott BK vélemények a kizárási ok egész bírósággal szembeni bejelentésével, valamint az eljáró bíróságot kijelölő határozattal szembeni fellebbezés kérdésével foglalkoznak.

A foglalkozástól végleges hatályú, kötelező eltiltás alkalmazásához bocsátott ki két büntető kollégiumi véleményt a Kúria

A 2/2021. (V. 13.) BK véleményben a felülvizsgálati eljárásra adott értelmezés aggályos, felveti a tisztességes eljáráshoz való alkotmányos alapjog sérelmét.

Sérti a nullum crimen elvet a kuruzslás büntetőtényállásának 2019. évi módosítása

Az Alkotmánybíróság mulasztás megállapítása miatt kötelezi az Országgyűlést a Btk. 187. §-nak módosítására. Határozata egyrészről pozitív áttörés, a jogkövetkezmény megállapítása viszont kifogásolható.

A felülvizsgálati eljárás szempontjából lényeges tény- és jogkérdés elhatárolásában ad iránymutatást a Kúria BH2021. 8. határozata

Ha az irányadó tényállásból nem állapítható meg, hogy a terhelt sértett-e közlekedési szabályt, az a közlekedési bűncselekmény vonatkozásában nem csak tényállási hiányosságot jelent, de anyagi jogi sérelmet is eredményez.

A Kúria idei első büntető jogegységi határozata az eljárási szabálysértés miatt előterjesztett felülvizsgálati indítvány jogi természetére nézve ad kötelező értelmezést

Az 1/2021. BJE szerint az eljárási szabálysértés miatt előterjesztett felülvizsgálati indítványnak nincs iránya, ezért határidő nélkül előterjeszthető. A határozat értelmezi továbbá, hogy a terhelt terhére irányuló felülvizsgálati indítvány bejelentésére nyitva álló hat hónapos határidő számítására vonatkozóan mit jelent a jogerős ügydöntő határozat közlése.

Az Alkotmánybíróság a hátrányos visszaható hatályú jogalkalmazás tilalma miatt több törvényszék büntetés-végrehajtási kártalanítási határozatát is megsemmisítette

Az alaptörvény-ellenes törvényszéki határozatok olyan jogvesztő igényérvényesítési határidőt vettek figyelembe, amely a kártalanítást megalapozó fogvatartási körülmények fennálltakor – törvényi előírás hiányában – még nem volt ismert.

A Kúria BH2021. 6. számon közzétett határozata a büntetés kiszabását támadó korlátozott fellebbezés, a másodfokú revízió terjedelme és a súlyosítási tilalom összefüggéseit tisztázza

A büntetés kiszabása elleni korlátozott fellebbezés a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét a fellebbezés konkrét tartalmától függetlenül a büntetés kiszabásának egészére nézve megnyitja.

A letartóztatás a bírói döntést támadó és a normakontrollra irányuló alkotmányjogi panaszeljárás csapdájában

Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panaszt visszautasító 3147/2021. (IV. 22.) AB végzése maga is rámutat a büntetőeljárási kényszerintézkedésekkel kapcsolatos alkotmányos védelem hiányosságára.

A „ne bis in idem” elv érvényesülésének feltételei az EU-n kívüli, harmadik államokban hozott büntetőítéletek esetén

Az Európai Unió Bírósága sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárásban tisztázta a „ne bis in idem” elv alkalmazási körét az európai elfogatóparancs végrehajtása során, ha az olyan cselekményre vonatkozik, amely korábban egy harmadik állambeli elítélés tárgya volt.