Az AB e határozatában a tisztességes eljáráshoz való jogból és a védelemhez fűződő alapjogból levezetve, alkotmányos értelmezési követelménnyel pontosította a Be. elbíráláskor hatályban volt 639. § (3) bekezdését.
Az előkészítő ülésen tett, ún. mértékes ügyészi indítvány és a hátrányosabb büntetés eljárásjogi tilalma
Az új Be. alkalmazása szempontjából jelentős kérdésekben foglalt állást a Kúria: az előkészítő ülésen tett mértékes ügyészi indítvány másodfokú eljárásra gyakorolt hatását értelmezte és elhatárolta a súlyosítási tilalmat a hátrányosabb büntetés eljárásjogi tilalmától. Továbbá tisztázta, hogy utóbbi tilalom megszegése felülvizsgálat alapjául nem szolgálhat, csak törvényességi jogorvoslattal támadható.
Új holland törvényjavaslat az online csalás elleni küzdelemben
A holland igazságügyi miniszter december elején terjesztett elő új törvényjavaslatot, amelynek célja az online csalás elleni küzdelem hatékonyabbá tétele.
Új holland törvényjavaslat az online csalás elleni küzdelembenTovább
A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabhatósága minden esetben a törvényben taxált bűncselekményekre korlátozódik
A Kúria ebben a határozatában a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabhatóságát érintő, lényeges kérdésben foglalt állást. Többek között megállapította, hogy az emberölés alapesetét elkövető erőszakos többszörös visszaesővel szemben nem, hogy nem kötelező, de nem is lehetséges a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása.
Kiskorúak büntetőjogi felelőssége Franciaországban
Megkezdődött a kiskorúak büntetőjogi felelősségre vonásának átfogó reformjáról szóló javaslat vitája a francia Nemzetgyűlésben.
A tanúzási figyelmeztetés alkalmazása és hatása a régi és az új büntetőeljárási törvény alapján
A jogegységi határozat értelmében, az új Be. hatálybalépését követően történő tanúkihallgatás során a tanúzási figyelmeztetést az új Be. szerint kell közölni, ezért nincs helye a régi Be. szerinti figyelmeztetésnek.
A vagyonelkobzás mértékének meghatározása az eltulajdonított dolog továbbértékesítése esetén, ha egyébként a dolgot sikeresen lefoglalják, majd a sértettnek kiadják
A Kúria ebben a jogegységi határozatában a vagyonelkobzás összegszerűségét érintő kérdésben foglalt állást. Megállapította, hogy a vagyonelkobzás célja a terhelt vagyongyarapodásának megakadályozása, tehát annak a tényleges vagyonnak az elvonása, amely bűncselekményből származik. Az a vagyonnövekmény, amivel az elkövető a sértettnek később visszaadott vagyontárgy továbbértékesítése révén a bűncselekménnyel összefüggésben gazdagodott, ennek az összegnek az erejéig vagyonelkobzás alá esik.
Felülvizsgálati eljárásban elrendelt hatályon kívül helyezés esetén az elévülés vizsgálata
A Kúria ebben a jogegységi határozatban a terhelt büntethetőségének elévülését érintő – az ítélkezési gyakorlatot megosztó – lényeges kérdésben foglalt állást. A Kúria szerint a támadott határozat jogerőre emelkedése és a hatályon kívül helyezést kimondó felülvizsgálati határozat között eltelt idő a büntethetőséget megszüntető elévülés szempontjából releváns. Helytelenek voltak azok a bírói határozatok, amelyek ezt az időt a végrehajtást kizáró elévülés körébe sorolták.
Felülvizsgálati eljárásban elrendelt hatályon kívül helyezés esetén az elévülés vizsgálataTovább
A perújítás megengedhetőségéhez szükséges új bizonyíték értelmezése
Ebben a határozatban a Kúria a perújítás ún. novum esetkörének a feltételrendszerét foglalja össze.
A perújítás megengedhetőségéhez szükséges új bizonyíték értelmezéseTovább