• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
    • Interjúk
    • Stúdióbeszélgetések
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
    • Stúdióbeszélgetések
    • Interjúk
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Képzések

Az előkészítő ülésen tett, ún. mértékes ügyészi indítvány és a hátrányosabb büntetés eljárásjogi tilalma

Az új Be. alkalmazása szempontjából jelentős kérdésekben foglalt állást a Kúria: az előkészítő ülésen tett mértékes ügyészi indítvány másodfokú eljárásra gyakorolt hatását értelmezte és elhatárolta a súlyosítási tilalmat a hátrányosabb büntetés eljárásjogi tilalmától. Továbbá tisztázta, hogy utóbbi tilalom megszegése felülvizsgálat alapjául nem szolgálhat, csak törvényességi jogorvoslattal támadható.

2021-01-07

Büntetőjog Jogalkalmazás Kúria

BH 2020. 353.

A járásbíróság előkészítő ülésén a – vádlott beismerése esetére tett alternatív – ügyészi indítvány – közlekedési bűncselekmény miatt – hat hónap börtön fokozatban végrehajtandó szabadságvesztés, egy év közügyektől eltiltás és két év járművezetéstől eltiltás kiszabására irányult. A járásbíróság ítéletével a bűnösségét beismerő terheltet bűnösnek mondta ki és őt mint többszörös visszaesőt három hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre, egy év közügyektől eltiltásra és kettő év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. Az ítélet ellen az ügyész által a terhelt terhére, a szabadságvesztés súlyosítása iránt, valamint a terhelt által enyhítés érdekében bejelentett fellebbezéseket elbírálva a törvényszék mint másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát tíz hónapra felemelte.

A törvényszék ítélete ellen a legfőbb ügyész nyújtott be jogorvoslati indítványt a törvényesség érdekében. Az indítvány befogadását követően született kúriai ítélet hivatkozik a Be. 565. § (2) bekezdésére, amely szerint, ha a bíróság a bűnösséget beismerő nyilatkozatot az előkészítő ülésen fogadta el, nem szabhat ki hátrányosabb büntetést, illetve nem alkalmazhat hátrányosabb intézkedést, mint amelyet a vádirat, illetve az előkészítő ülésen előterjesztett indítvány tartalmaz. Az ügyész által a vádlott terhére bejelentett fellebbezés folytán a másodfokú bíróságnak volt ugyan lehetősége az első fokon kiszabott büntetés súlyosítására, így a szabadságvesztés tartamának felemelésére; a súlyosítási tilalom tehát nem sérült. A törvényszék mint másodfokú bíróság az ítéletében az előkészítő ülésen tett ügyészi indítványban írt hat hónaphoz képest azonban tíz hónapra emelte fel a szabadságvesztés mértékét. Ezzel pedig túllépte a joghátrány mértékére első fokon tett konkrét ügyészi indítványt és megsértette a hátrányos büntetés kiszabásának tilalmát rögzítő, a Be. 565. § (2) bekezdésében írt azon szabályt, hogy a terhelttel szemben az ügyészi indítványban megjelölt szankciónál hátrányosabb jogkövetkezmény nem alkalmazható.

A Kúria elvi éllel rögzítette, hogy a Be. 565. § (2) bekezdésében foglalt tilalom, azaz a hátrányosabb büntetés tilalma alól nincs kivétel a vádlott terhére bejelentett fellebbezés esetén sem. Vagyis nem a Btk. Különös Részében meghatározott büntetési tétel felső határa, illetve az Általános Részben meghatározott, a büntetés mértékére vonatkozó rendelkezésekből kiszabható felső határ az irányadó a vádlott terhére bejelentett fellebbezés által megnyitott súlyosítás esetén, hanem az előkészítő ülésen tett beismerésére figyelemmel előterjesztett konkrét ügyészi indítvány.

 Szintén elvi éllel rögzíti a Kúria, hogy amíg a súlyosítási tilalom jogerős ítélet általi sérelme felülvizsgálattal támadható [Be. 649. § (2) bek. e) pont], addig a hátrányosabb büntetés tilalmának jogerős ítélet általi sérelme csak törvényességi jogorvoslattal orvosolható.

Szerző: Szomora Zsolt

További híreink

Blutman László: Az Európai Unió joga a gyakorlatban – a Brexit után, Budapest

Kovács Péter: Bevezetés a Nemzetközi Büntetőbíróság joggyakorlatába

Az EJEB ítélete az Usmanov kontra Oroszország ügyben

Befektetési megállapodást köt egymással az Európai Unió és Kína

AZ EJEB ítélete a J. A. kontra Svájc ügyben

Fogyasztói kölcsönszerződésben a banki költségek viselését előíró szerződéses kikötések tisztességtelenségének megítélése

Tisztességtelen-e az adós összes munkabérének és jövedelmének a hitelezőnél nyitott fizetési számlán való elhelyezését előíró szerződéses kikötés?

A bank felelősségének kérdései NFC-funkciós bankkártya alkalmazása esetén

A szerződéskötés körében elvárható gondosság kiterjed arra, hogy a fogyasztónak nem minősülő szerződő fél a szerződést elolvassa

Előző bejegyzés « Pályázati felhívás
Következő bejegyzés Nem hivatkozhat a szerződés semmisségére az a szerződő fél, amely a semmisséget maga idézte elő »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet