A Btk.-t és a szabálysértési törvényt módosító novellát megelőzően a mások – a magánlakás zavartalanságához fűződő jogban testet öltő – magánszférájának sérelme, személyes adatainak, magántitkainak, üzleti és gazdasági titkainak pilóta nélküli légi járművel történő megfigyelése vagy rögzítése a Btk. 422. §-ában meghatározott általános és átfogó tényállás (tiltott adatszerzés) alapján akkor volt büntethető, ha az titokban történt [Btk. 422. § (1) bek. b) pont]. A drónok reptetése ugyanakkor – természeténél fogva – nem feltétlenül leplezett magatartás, nyílt drónreptetés esetén – a sértett észlelésétől függetlenül – a művelet leplezésére irányuló törekvésről sem lehet beszélni. Ezért – a pilóta nélküli légijárművek használatának terjedésére tekintettel – a jogalkotó a szabálysértési törvényt és a Büntető Törvénykönyvet is módosította, ezzel a magánszférát védő, meglehetősen bonyolult tényállási rendszert létrehozva. Az új védelmi rendszer alapjaiban különböztet aszerint, hogy a drónhasználat engedéllyel vagy pedig jogosulatlanul történik.
Jogosulatlan drónhasználat esetén:
1) Lakott terület felett a jogosulatlan használat már önmagában szabálysértést valósít meg [Szabs. tv. 229. § (1) bek.].
2) Aki a jogosulatlan drónhasználat során más lakásáról, egyéb helyiségéről, vagy ezekhez tartozó bekerített helyről jogosulatlanul hang- vagy képfelvételt készít, elzárással is büntethető szabálysértést követ el [Szabs. tv. 166. § (1a) bek.].
3) Ha az előző szabálysértési tényálláshoz képest huzamosabb ideig tartó megfigyelés és felvételrögzítés történik, akkor már bűncselekmény valósul meg. Ennek minősített esetét jelenti a felvételek nagy nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele (Btk. 422/A. §). Hangsúlyozandó, hogy ez esetben nem titkos, hanem nyílt megfigyelésről van szó.
4) Ha a megfigyelés vagy rögzítés titokban történik, akkor pedig a tiltott adatszerzés – már korábban is létező – súlyosabb bűncselekményi alakzata valósul meg [Btk. 422. § (1) bek. b) pont].
Jogszerű drónhasználat esetén:
1) Amennyiben nem titkos, hanem nyílt megfigyelés vagy felvételrögzítés történik, akkor a személyhez fűződő jogok sérelmének polgári jogi szankciói alkalmazhatók. Ha pedig e jogosulatlan adatkezelés – eredményként – jelentős érdeksérelmet okoz, akkor a Btk. 219. § (1) bekezdése szerinti személyes adattal visszaélés vétsége állapítható meg.
2) A titkos megfigyelésre – egyébként jogszerű drónhasználat esetén is – a tiltott adatszerzés fent említett átfogó tényállása alkalmazandó [Btk. 422. § (1) bek. b) pont].
Szerző: Szomora Zsolt
A Nemzetközi Bíróság elutasította Katar keresetét a faji diszkriminációs egyezmény Egyesült Arab Emirátusok általi megsértése ügyében