• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Képzések

Hatályba lépett az első büntetőjogi tárgyú európai uniós rendelet

2020 decemberében hatályba lépett az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1805 rendelete a befagyasztást és az elkobzást elrendelő határozatok kölcsönös elismeréséről. A jogszabály kiemelkedő jelentőségű abból a szempontból, hogy az Európai Unió történetében ez az első büntetőjogi tárgyú rendelet.

2021-02-17

befagyasztás Büntetőjog elkobzás EU Európai Parlament Jogalkotás rendelet Tanács

Az EUMSZ 82. cikkének (1) bekezdésében szabályozott körben az Európai Unió történetében – a 2009 előtti harmadik pillér kerethatározatai, majd a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően kibocsátott irányelveket követően – először került sor büntetőjogi tárgyú rendelet kibocsátására. Ezzel 2020. december 19-től közvetlenül és kötelezően alkalmazandó uniós jogszabály lépett hatályba, amelynek célja a befagyasztást és az elkobzást elrendelő tagállami határozatok kölcsönös elismerésének érvényesítése. A rendelet a 2003/577/IB és 2006/783/IB kerethatározatokat váltja fel.

A rendeletben megállapított szabályok alapján a tagállamok elismerik és területükön végrehajtják azokat a befagyasztást elrendelő határozatokat és elkobzást elrendelő határozatokat, amelyeket egy másik tagállam büntetőügyekben folytatott eljárás keretében bocsátott ki. Kiemelendő, hogy a rendelet 3. cikk (1) bekezdésében felsorolt bűncselekmények esetén az elismerési és végrehajtási kötelezettség a kettős inkriminációra tekintet nélkül fennáll. Az egyéb bűncselekmények esetén a határozat elismerését és végrehajtását a végrehajtó tagállam attól teheti függővé, hogy az elkobzás vagy a befagyasztás alapját képező cselekmény a saját büntetőjoga szerint bűncselekmény-e.

A rendelet 2. cikkében adott fogalommeghatározásokat alapul véve, amennyiben a magyar hatóságok bocsátják ki a rendelet szerinti határozatokat (Magyarország az ún. kibocsátó állam), akkor a Be. kényszerintézkedései közül a lefoglalás és a zár alá vétel elrendelése („befagyasztás”), a Btk. intézkedései közül pedig az elkobzás és vagyonelkobzás jogerős bírósági elrendelése releváns („elkobzás”).

Ha Magyarország a végrehajtó állam, akkor kiemelendő, hogy a magyar hatóságoknak nem a kibocsátó állam határozatainak Be. vagy Btk. szerinti megfeleltetését kell elvégezniük, hanem a kibocsátó állam hatóságának határozatait – azok elismerhetőségének és végrehajthatóságának megállapítása érdekében – közvetlenül a rendelet fogalommeghatározásaival kell összevetniük. Az elismerés és a végrehajtás megtagadásának lehetséges okait a rendelet 8. és 19. cikke szabályozza.

Szerző: Szomora Zsolt

További híreink

Az uniós tagállami ítéletben kiszabott büntetés megfeleltetésével foglalkozik a BH2022. 96. számon közzétett kúriai törvényességi határozat

Egy gimnasztika órán kialakult szóváltástól a „jogi gimnasztikáig” – Nem sérültek az indítványozó tisztességes eljáráshoz való jogai egy személyiségi jogi jogsérelem elbírálása kapcsán

A Magyar Jogász Egylet Nógrád Megyei Szervezetének rendezvénye

Az EJEB megakadályozta az illegállis határátlépőket szállító repülőgép felszállását és egy marokkói katona kivégzését

Az előkészítő ülésen tett vádlotti beismerő vallomás jegyzőkönyvezésének követelményei

A Nemzetközi Zöldkártya Rendszer a változó világban

A felperes által kitűzni kért tárgyalás elmulasztása esetén a bíróság jogszerűen szüntetheti meg a közigazgatási peres eljárást

A jogi technológiák és hatásuk az igazságszolgáltatásra, a társadalomra és a jogi szektorra – ingyenes nemzetközi konferencia

Jó hír az Ausztriában dolgozó ingázó munkavállalóknak

Előző bejegyzés « A személyes adatok kezelésére vonatkozó uniós jogi feltételek
Következő bejegyzés A végrehajtási záradék kiállítása iránti kérelem elbírálása során a közjegyző által vizsgálandó szempontok »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet