Az EUMSZ 82. cikkének (1) bekezdésében szabályozott körben az Európai Unió történetében – a 2009 előtti harmadik pillér kerethatározatai, majd a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően kibocsátott irányelveket követően – először került sor büntetőjogi tárgyú rendelet kibocsátására. Ezzel 2020. december 19-től közvetlenül és kötelezően alkalmazandó uniós jogszabály lépett hatályba, amelynek célja a befagyasztást és az elkobzást elrendelő tagállami határozatok kölcsönös elismerésének érvényesítése. A rendelet a 2003/577/IB és 2006/783/IB kerethatározatokat váltja fel.
A rendeletben megállapított szabályok alapján a tagállamok elismerik és területükön végrehajtják azokat a befagyasztást elrendelő határozatokat és elkobzást elrendelő határozatokat, amelyeket egy másik tagállam büntetőügyekben folytatott eljárás keretében bocsátott ki. Kiemelendő, hogy a rendelet 3. cikk (1) bekezdésében felsorolt bűncselekmények esetén az elismerési és végrehajtási kötelezettség a kettős inkriminációra tekintet nélkül fennáll. Az egyéb bűncselekmények esetén a határozat elismerését és végrehajtását a végrehajtó tagállam attól teheti függővé, hogy az elkobzás vagy a befagyasztás alapját képező cselekmény a saját büntetőjoga szerint bűncselekmény-e.
A rendelet 2. cikkében adott fogalommeghatározásokat alapul véve, amennyiben a magyar hatóságok bocsátják ki a rendelet szerinti határozatokat (Magyarország az ún. kibocsátó állam), akkor a Be. kényszerintézkedései közül a lefoglalás és a zár alá vétel elrendelése („befagyasztás”), a Btk. intézkedései közül pedig az elkobzás és vagyonelkobzás jogerős bírósági elrendelése releváns („elkobzás”).
Ha Magyarország a végrehajtó állam, akkor kiemelendő, hogy a magyar hatóságoknak nem a kibocsátó állam határozatainak Be. vagy Btk. szerinti megfeleltetését kell elvégezniük, hanem a kibocsátó állam hatóságának határozatait – azok elismerhetőségének és végrehajthatóságának megállapítása érdekében – közvetlenül a rendelet fogalommeghatározásaival kell összevetniük. Az elismerés és a végrehajtás megtagadásának lehetséges okait a rendelet 8. és 19. cikke szabályozza.
Szerző: Szomora Zsolt
Személyiségvédő dróntényállások a szabálysértési és a büntetőjogban