• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések

A személyes adatok kezelésére vonatkozó uniós jogi feltételek

Az EUB ebben az ítéletében egy román ügy kapcsán értelmezte a személyes adatok kezelésére vonatkozó uniós jogszabályokat.

2021-02-16

EU EUB Jogalkalmazás Külföld személyes adatok kezelése

A személyes adatok kezeléséért felelős román nemzeti hatóság szerint az Orange Romania – távközlési szolgáltatásokat nyújtó cég – érvényes hozzájárulás nélkül gyűjtötte és tárolta az ügyfelei személyazonosító okmányainak másolatát. Emiatt a hatóság bírságot szabott ki a céggel szemben, valamint kötelezte az okmányok másolatának megsemmisítésére. A cég a határozattal szemben keresetet terjesztett elő a bukaresti törvényszéken. A törvényszék az eljárását felfüggesztette, és előzetes döntéshozatali eljárás keretében – a 95/46-os irányelv vonatkozó rendelkezései alapján – egyrészt annak megállapítását kérte, hogy az ügy körülményei között úgy lehet‑e tekinteni, hogy az érintett ügyfelek érvényesen hozzájárultak a személyazonosító okmányuk gyűjtéséhez, valamint ahhoz, hogy ezen okmányok másolatait mellékeljék a szerződésekhez. Másrészt annak értelmezését kérte, hogy a szerződés aláírása, amelyben szerepel a személyes adatokat tartalmazó személyazonosító okmányok másolatainak tárolására vonatkozó feltétel, lehetővé teszi‑e az ilyen hozzájárulás fennállásának bizonyítását.

Az EUB megállapította, hogy a 95/46-os irányelv rendelkezéseit (a 2. cikk h) pontját és a 7. cikk a) pontját), valamint a 2016/679-es rendelet előírásait a (4. cikk 11. pontját és a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontját) úgy kell értelmezni, hogy az adatkezelő feladata annak bizonyítása, hogy az érintett személy a személyes adatai kezeléséhez való hozzájárulását aktív magatartással fejezte ki. Az adatkezelő feladata továbbá annak bizonyítása is, hogy az érintett személy – így a távközlési szolgáltatóval szerződő fogyasztó – az adatkezelés összes körülményére vonatkozó információt érthető, könnyen hozzáférhető, világos és egyszerű nyelvezetű formában előzetesen megkapta, ami lehetővé tette számára, hogy könnyen meghatározza e hozzájárulás következményeit úgy, hogy e hozzájárulásnak az ügy teljes ismeretében történő megadása biztosított legyen.

A távközlési szolgáltatások nyújtására irányuló szerződés, amely olyan feltételt tartalmaz, amely szerint az érintett személyt a személyes adatokat tartalmazó személyazonosító okmányai másolatainak gyűjtéséről és tárolásáról tájékoztatták, és ahhoz hozzájárult, önmagában nem feltétlenül alkalmas annak bizonyítására, hogy ez a személy e rendelkezések értelmében érvényesen hozzájárulást adott ehhez a gyűjtéshez, valamint ehhez a tároláshoz. Ehhez a fenti feltételeknek is teljesülniük kell.

Az ítélet magyar nyelven itt érhető el:

https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:62019CJ0061&qid=1612423443686&from=HU

Szerző: Bodzási Balázs

További híreink

Alkotmányom mondd meg nékem, mi nem lehet titkom mégsem?

Az Alkotmánybíróság határozata alapján módosult a kuruzslás Btk.-beli tényállása

Bállal zárta a jogásznapot a Magyar Jogász Egylet Csongrád-Csanád Vármegyei Szervezete

A Kúria szerint a kisajátított ingatlanon földhasználati joggal rendelkező és kártalanításban részesülő személyt a bíróságnak értesítenie kell az érdekeltként való perbelépés lehetőségéről

A Kúria a hatósági eljárást megindító kérelem visszautasításának szabályait értelmezte ítéletében

Kártérítési igény környezetvédelmi normák megsértéséért? – válogatás az Európai Bíróság 2022 év végi ítéleteiből – Podcast

A kiadatás jogintézményénél különbség tehető a saját állampolgár és a más tagállamból jövő uniós polgár között

Módosultak a tényálláshoz kötöttség szabályai a harmadfokú büntetőeljárásban

Rövid időtartamú ingatlanbérlet Olaszországban: az Airbnb-nek is forrásadót kell fizetnie

Előző bejegyzés « Milyen mértékben avatkozhat be a tagállami bíróság a fogyasztóval kötött szerződésekbe egy kikötés tisztességtelenségének a megállapítása során?
Következő bejegyzés Hatályba lépett az első büntetőjogi tárgyú európai uniós rendelet »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet