• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések

Milyen mértékben avatkozhat be a tagállami bíróság a fogyasztóval kötött szerződésekbe egy kikötés tisztességtelenségének a megállapítása során?

Ebben az ítéletében az EUB több szemponttal is kiegészítette a tisztességtelen kikötést tartalmazó fogyasztói szerződések nemzeti bíróságok általi módosítására vonatkozó korábbi gyakorlatát.

2021-02-15

EUB fogyasztóval kötött szerződések Jogalkalmazás tisztességtelen kikötés

(C-269/19. sz. ügy)

A fogyasztóval kötött hitelszerződés feltételeinek állítólagos visszaélésszerű jellege és abszolút semmissége tárgyában folyamatban lévő jogvitában a kolozsvári törvényszék előzetes döntéshozatal iránti kérelmet terjesztett elő, amelyben a 93/13/EGK tanácsi irányelv vonatkozó rendelkezéseinek értelmezését kérte.

Az EUB az ítéletében a tisztességtelen kikötést tartalmazó fogyasztói szerződések nemzeti bíróságok általi módosítására vonatkozó korábbi gyakorlatát több szempontból is kiegészítette. Megállapította, hogy a fogyasztóval kötött szerződésnek főszabály szerint úgy kell fennmaradnia, hogy csak a tisztességtelen feltételek elhagyása folytán módosuljon, feltéve, hogy a belső jogszabályok értelmében a szerződés jogilag ilyen módon fennmaradhat. Ennek alapján, ha a nemzeti bíróság megállapítja az eladó vagy szolgáltató és a fogyasztó között létrejött szerződésben szereplő tisztességtelen feltétel semmisségét, e bíróság nem egészítheti ki a szerződést ezen feltétel tartalmának módosításával. Amennyiben ugyanis a nemzeti bíróság jogosult lenne arra, hogy ilyen szerződésben foglalt tisztességtelen feltételek tartalmát módosítsa, ez a lehetőség sértené a 93/13-as irányelv 7. cikke által elérni kívánt hosszú távú célt.

Ezzel szemben abban az esetben, ha az eladó vagy szolgáltató és egy fogyasztó között létrejött szerződés valamely tisztességtelen feltétel elhagyása után nem maradhat fenn, az EUB szerint a 93/13-as irányelv 6. cikkének (1) bekezdésével nem ellentétes az, hogy a nemzeti bíróság a tisztességtelen feltételt – a szerződések jogára vonatkozó elvek alkalmazásával – a nemzeti jog valamely kiegészítő rendelkezésével helyettesítse. Erre olyan helyzetekben kerülhet sor, amikor a nemzeti bíróságnak a teljes szerződés érvénytelenségét kellene megállapítania, és ezzel a fogyasztót különösen hátrányos következményeknek tenné ki, és ily módon a fogyasztót büntetné.

Az EUB szerint egy ilyen helyettesítés a 93/13-as irányelv céljára tekintettel teljes mértékben igazolt, mivel arra irányul, hogy a szerződő felek közötti formális egyensúlyt a felek egyenlőségét helyreállító, valódi egyensúllyal helyettesítse. Ennek a lehetőségnek a hiánya ugyanis a fogyasztót különösen hátrányos következményeknek tenné ki, és ily módon a szerződés semmisségéből eredő visszatartó erő kerülne veszélybe. Ennek során a nemzeti bíróság kötelessége, hogy belső jogának egészére figyelemmel tegyen meg minden ahhoz szükséges intézkedést, hogy a fogyasztó védelmet élvezzen azon különösen hátrányos következményekkel szemben, amelyeket a szerződés megszüntetése válthat ki.

A nemzeti bíróság hatásköre azonban nem terjeszkedhet túl azon a mértéken, amely feltétlenül szükséges a szerződő felek közötti (tényleges) szerződéses egyensúly helyreállításához. Ha ugyanis a bíróságnak lehetősége lenne arra, hogy módosítsa vagy enyhítse a tisztességtelen feltételek tartalmát, e hatáskör veszélyeztethetné a szerződő felek közötti egyensúly/egyenlőség helyreállítását, valamint az eladó vagy szolgáltató visszatartását attól, hogy a fogyasztóknak kínált szerződéseibe ilyen kikötéseket illesszen be.

Annak azonban az EUB szerint nincs akadálya, hogy a nemzeti bíróság felhívja a feleket arra, hogy a fogyasztóval kötött szerződés tisztességtelennek tekintett kikötéséről tárgyaljanak, feltéve, hogy rögzíti e tárgyalások keretét, és azok a szerződő felek jogai és kötelezettségei közötti tényleges egyensúly helyreállítására irányulnak, a 93/13-as irányelv alapjául szolgáló célkitűzésekre is figyelemmel.

Az ítélet magyar nyelven itt érhető el:

https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:62019CJ0269&qid=1611734664608&from=HU

Szerző: Bodzási Balázs

További híreink

Bállal zárta a jogásznapot a Magyar Jogász Egylet Csongrád-Csanád Vármegyei Szervezete

A Kúria szerint a kisajátított ingatlanon földhasználati joggal rendelkező és kártalanításban részesülő személyt a bíróságnak értesítenie kell az érdekeltként való perbelépés lehetőségéről

A Kúria a hatósági eljárást megindító kérelem visszautasításának szabályait értelmezte ítéletében

Kártérítési igény környezetvédelmi normák megsértéséért? – válogatás az Európai Bíróság 2022 év végi ítéleteiből – Podcast

A kiadatás jogintézményénél különbség tehető a saját állampolgár és a más tagállamból jövő uniós polgár között

Módosultak a tényálláshoz kötöttség szabályai a harmadfokú büntetőeljárásban

Rövid időtartamú ingatlanbérlet Olaszországban: az Airbnb-nek is forrásadót kell fizetnie

2023. január 1-től módosultak a pótmagánvádas és a magánvádas eljárás szabályai

Az ügyvédi munkadíjaknak pusztán az óradíj elve szerinti megfizetését előíró kikötés tisztességtelen az EUB szerint, ha annak pénzügyi következménye nem világos és átlátható a fogyasztónak

Előző bejegyzés « Gyermeket váró nőt senki nem alkalmazna?
Következő bejegyzés Személyiségvédő dróntényállások a szabálysértési és a büntetőjogban »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet