• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
    • 2022
    • 2023
    • 2024
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
    • 2022
    • 2023
    • 2024
  • Képzések

Gyermeket váró nőt senki nem alkalmazna?

Az EJEB szerint Horvátország megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének a hátrányos megkülönböztetés tilalmára-, valamint a tulajdonhoz való jogra vonatkozó rendelkezéseit. Megállapította, hogy a horvát hatóság eljárása rendszeresen a terhes nőket célozta és alapvető feltételezése volt, hogy egy mesterséges megtermékenyítésben résztvevő nő egészségileg nem alkalmas munkavégzésre, ami önmagában elegendő a nemen alapuló diszkrimináció megállapítására.

2021-02-12

diszkrimináció egészségbiztosítás EJEB Horvátország Külföld

(Jurčić kontra Horvátország)

Kristina Jurčić, horvát állampolgár megszakítás nélkül dolgozott 1993 és 2009. november 1. között Rijekában. November hónapban egyrészt munkát keresett, és november 27-én el is helyezkedett egy Splitben lévő vállalkozásnál, másrészt november 17-én orvosi beavatkozáson esett át a mesterséges megtermékenyítés (IVF) érdekében. A munkavállalás kezdetétől a munkaadó bejelentette és Jurčić regisztrálta magát a horvát egészségbiztosításra. Decemberben szerzett tudomást arról, hogy sikeres volt a megtermékenyítés és tekintettel a terhességgel összefüggő komplikációkra, táppénzre ment.

A hatóságok megtagadták a táppénz fizetését arra hivatkozással, hogy fiktív a munkavállalása, amely kizárólag arra irányul, hogy a várandósság idejére egészségbiztosítást szerezzen. Ezt azzal indokolták, hogy a valóságban egy munkaadó nem adna munkát mesterséges megtermékenyítésen résztvevő vagy terhes nőnek. További érvként hozták fel, hogy egy terhes nő alkalmatlan arra, hogy a lakóhelyétől (Rijeka) távoli városban (Split) vállaljon munkát, mivel közel 260 km-re van a két város egymástól.

A döntést Jurčić megtámadta a horvát bíróságokon, azonban minden bíróság, legvégül a horvát alkotmánybíróság is a horvát hatóságokkal értett egyet.

A strasbourgi bíróság az Emberi Jogok Európai Egyezményének 14. cikke (hátrányos megkülönböztetés tilalma) és az első kiegészítő jegyzőkönyv 1. cikkének (tulajdonhoz való jog) sérelmét állapította meg. A horvát hatóságok esetjogának vizsgálata során a bíróság feltárta, hogy a horvát hatóság eljárása rendszeresen a terhes nőket célozta és alapvető feltételezése volt, hogy egy mesterséges megtermékenyítésben résztvevő nő egészségileg nem alkalmas munkavégzésre. A bíróság álláspontja szerint önmagában ez már elegendő ahhoz, hogy a nemen alapuló diszkriminációt megállapítsa. Továbbá a horvát hatóságok nem vizsgálták meg, hogy a nő tényleg munkavégzésre alkalmatlan egészségügyi állapotban volt-e, hogy valójában munkába állt-e, vagy hogy a munkaadó tudomására hozta-e a lehetséges terhességét (amire egyébként nem volt semmilyen jogi kötelezettsége a munkakeresés során).

Forrás: App. No. 54711/15, 2021. febr. 4-i ítélet, https://hudoc.echr.coe.int/eng#{%22itemid%22:[%22001-207633%22]}

Szerző: Szalai Anikó

További híreink

A Kúria a hatósági döntések hivatalbóli módosításának egyes kérdéseivel foglalkozott ítéletében

Meghívó – Hajdú-Bihar Megyei Jogásznap

MJE Pest Vármegyei Szervezetének szakmai és közösségépítő rendezvénye – 2025. május 16.

Konferencia meghívó: Jövőnk a jelenben – Our future in present

Nógrád Vármegyei Szervezet Jogásznap

A bíró függetlenséget érintheti a bíró ügyeinek elvétele

Ellentétes-e az uniós joggal, ha az ingatlanközvetítői eljárás díját jogszabályban maximalizálják?

Megjelent a Magyar Jog áprilisi tematikus száma

KONFERENCIA MEGHÍVÓ (Mádl Ferenc Intézet és MJE)

Előző bejegyzés « Magyarország megsértette a környezeti levegő minőségével kapcsolatos uniós jogi szabályokat
Következő bejegyzés A Nemzetközi Bíróság elutasította Katar keresetét a faji diszkriminációs egyezmény Egyesült Arab Emirátusok általi megsértése ügyében »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet | Look & Feel