A végrehajtási záradék kiállítása iránti kérelem elbírálása során a közjegyző által vizsgálandó szempontok

A közjegyzői okiratok azonnal végrehajtható közokiratok. A végrehajtási eljárás megindításának első lépése, hogy a végrehajtást kérő elektronikus úton kérelmet nyújt be a közjegyzőhöz, kérve az általa (vagy a jogelőd közjegyző által) készített közjegyzői okirat végrehajtási záradékkal való ellátását.

A közjegyzői okirat végrehajtási záradékkal való ellátásáról a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 23/C. §-a rendelkezik. Ennek (1) bekezdése szerint az okiratot készítő közjegyző végrehajtási záradékkal látja el a közjegyzői okiratot, ha az tartalmazza a szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló vagy egyoldalú kötelezettségvállalást, a jogosult és a kötelezett nevét,a kötelezettség tárgyát, mennyiségét (összegét) és jogcímét, valamint a teljesítés módját és határidejét. A (2) bekezdés pedig ezt azzal egészíti ki, hogy ha a kötelezettség feltételnek vagy időpontnak a bekövetkezésétől függ, a végrehajthatósághoz az is szükséges, hogy a feltétel vagy időpont bekövetkezését közokirat tanúsítsa.

A Kúria a 2020. december 14-én meghozott 3/2020. PJE határozatában a fenti törvényhelyekkel kapcsolatban elsődlegesen azt rögzítette, hogy a közjegyző a Vht. 23/C. §-a szerinti jogkörében eljárva nem vizsgálhatja a záradékolni kért, alakilag szabályszerűnek látszó közjegyzői okiratba foglalt kötelezettség létrejöttét, érvényességét és fennállását. A közjegyző azt köteles vizsgálni, hogy a végrehajtási záradék kiállítása iránti kérelem az arra jogosulttól származik-e, illetve teljesülnek-e a Vht. 23/C. (1)-(2) bekezdéseiben előírt feltételek. A közjegyző azonban nem terjeszkedhet túl a Vht. 23/C. § (1)-(2) bekezdéseiben előírt alaki és tartalmi feltételek vizsgálatán, vitás kérdésekben nem foglalhat állást. A közjegyző az előtte a végrehajtást kérő kérelmére indult nemperes eljárásban – amelynek az adós még nem alanya – nem szerezheti be a felek nyilatkozatait, nem folytathat le bizonyítást. Márpedig annak vizsgálata, hogy a záradékolni kért közjegyzői okiratba foglalt kötelezettség létrejött-e, érvényes-e és fennáll-e, szükségképpen mindezeket igényelné. A Vht. 23/C. § (1)-(2) bekezdéseiben előírt feltételek fennállása esetén a közjegyzőnek a végrehajtási záradékot ki kell bocsátania.

A Kúria megállapította továbbá, hogy nem akadálya a végrehajtási záradék Vht. 23/C. §-a alapján történő kiállításának, és nem ad okot a kiállított végrehajtási záradék törlésére sem, ha a záradékolni kért okiratba foglalt kötelezettség jogcímét adó jogviszony egyoldalú jognyilatkozat folytán korábban már megszűnt. A közjegyző nemcsak azt nem veheti figyelembe, hogy a záradékolni kért okiratba foglalt kötelezettség jogcímét adó jogviszony létrejött-e, érvényes-e és fennáll-e, hanem azt sem, hogy mikor és milyen módon szűnt meg. A Vht. idézett rendelkezései nem írják elő kötelezettségként a közjegyző számára a jogviszony fennállásának vizsgálatát. Mindebből a Kúria szerint az is következik, hogy a közjegyző nem foglalhat állást abban a kérdésben, hogy a tartozás esedékessé válását tanúsító közjegyzői okirat tartalma valós-e, annak kiállításakor fennállt-e a jogviszony, illetve a kiállítását követően a jogviszony megszűnt-e. Mindezek alapján pedig nem ad alapot a végrehajtási záradék Vht. 211. § (2) bekezdése szerinti törlésére, ha utóbb a bíróság azt állapítja meg, hogy a jogviszony a végrehajtási záradék kiállítása előtt megszűnt. A Vht. idézett szakasza ugyanis kifejezetten a Vht. megsértésével kiállított végrehajtási záradék törléséről rendelkezik. Ha viszont a közjegyző a végrehajtási záradék kiállításakor nem vizsgálhatta a végrehajtás alapjául szolgáló jogviszony fennállását, akkor erre hivatkozással nem állapítható meg a törvény megsértése.

Ha az adós a végrehajtási záradék kiállítását megelőzően terjeszt elő kérelmet arra vonatkozóan, hogy a közjegyző utasítsa el a jogosult záradékolás iránti kérelmét, az adós kérelmét érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani (visszautasítani), mert az adós a végrehajtási záradék kiállítása előtt még nem alanya a közjegyző előtti nemperes eljárásnak. Amennyiben az adós utóbb, a végrehajtási záradék kiállítását követően a jogviszony megszűnésére hivatkozással kéri a végrehajtási záradék törlését, kérelmének elutasítása mellett tájékoztatni kell arról, hogy vita esetén a kérdés vizsgálata polgári perre tartozik. Ha pedig a per eredményeként a bíróság jogerős ítélete állapítja meg, hogy a végrehajtás elrendelésekor a végrehajtandó követelés nem állt fenn, a végrehajtás megszüntetésére kerül sor.

Végül a Kúria azt is kimondta, hogy a végrehajtást kérő a végrehajtási záradék Vht. 23/C. §-a szerinti kiállítása során a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (Kjtv.) 136. § (1) bekezdés e) vagy g) pontjának megfelelően kiállított közjegyzői tanúsítvánnyal is igazolhatja, hogy a záradékolni kívánt okiratba foglalt kötelezettséget egyoldalú nyilatkozatával lejárttá tette. Azt azonban, hogy a jogosult tényelőadása a valóságnak megfelel-e, a Kjtv. 136. § (1) bekezdés g) pontja szerinti tanúsítvány nem bizonyítja. A közjegyző akár a Kjtv. 136. § (1) bekezdés e) pontja, akár a g) pontja alapján állít ki tanúsítványt, egyik esetben sem vizsgálhatja, hogy a jogosultat megillette-e a felmondás joga, a követelés valóban létrejött-e, valóban esedékessé vált-e. Vita esetén mindezek vizsgálata és a vitás kérdések eldöntése kereset alapján, polgári per keretében történhet meg.

Szerző: Bodzási Balázs