• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések

Az intim fotók jogosulatlan készítésének büntetendősége

Az ún. „upskirting” vagy a „downblousing” jelenség a kurrens büntetőjogalkotási kérdések közé tartoznak a különböző büntetőjogrendszerekben.

2022-04-28

Büntetőjog downblousing Külföld upskirting

A digitális technológia fejlődésével és a széles tömegek számára való elérhetőségével az utóbbi évtizedben jelentősen elszaporodtak azok a típusú személyiségi jogsértések, amikor is másokról jogosulatlan intim felvételeket készítenek, vagy egyébként jogszerűen a birtokukban lévő ilyen felvételeket harmadik személyeknek átadnak vagy a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé tesznek. Az okostelefonok elterjedésével a korábbiaknál lényegesen könnyebb a hölgyek szoknyája alatt („upskirting”) vagy a dekoltázsukon keresztül („downblousing”) fotót készíteni. Hasonló visszaélések követhetők el nők és férfiak sérelmére egyaránt például a strandokon, uszodákban.

Az amerikai, angol és ausztrál büntetőjog az utóbbi években – a rá jellemző kazuisztikus gondolkodás nyomán – eseti jogalkotással igyekezett ezekre a visszaélésekre reagálni. Az angolszász jogalkotási tendenciákról részletes áttekintést ad Ambrus István nemrégiben megjelent monográfiája, amely az újabb típusú szexuális bűncselekményeknek külön fejezetet szentel: Digitalizáció és büntetőjog, Wolters Kluwer, Budapest, 2021, 221-233. o.

Az eseti jogalkotás egyébként a kontinentális büntetőjogot sem kerüli el, 2021-ben a német büntető törvénykönyvbe (StGB) iktattak speciális tényállást a fenti jelenségek kriminalizálására, amelyeket a német jogalkotó generálisabb tényállásokkal nem látott lefedettnek, és a büntetendőség megteremtését indokoltnak tartotta. Az StGB 184k. §-a az intimszféra képfelvételekkel való megsértését bünteti, a nemi szerveket, a feneket, a női mellett és az alsóneműt nevesíti, magánindítványra büntetendő bűncselekményi tényállásban. A magánindítvány funkcióját ugyanakkor relativizálja, hogy a rendelkezés meghagyja az ügyésznek a hivatalbóli eljárás lehetőségét arra az esetre, ha az ügyészség megítélése szerint azt különös közérdek indokolja.

Ami a magyar büntetőjogot illeti, a képfelvételek készítésével és terjesztésével kapcsolatban érdemes kiemelni, hogy a képmáshoz fűződő jognak – a polgári joghoz hasonló – általános büntetőjogi védelme nem létezik, a képmás sérelmét a magyar büntetőjog csak más jogi tárgyak sérelme esetén, azokkal összefüggésben tartja indokoltnak [ehhez részletesen Gál Andor – Szomora Zsolt: A képmáshoz való jog fragmentáris büntetőjogi védelme. In: Gellén Klára – Görög Márta (szerk.): Lege et fide. Ünnepi tanulmányok Szabó Imre 65. születésnapjára. Iurisperitus. Szeged, 2016. 133-144. o: http://publicatio.bibl.u-szeged.hu/15518/7/3126725.pdf.]. Ilyen jogi tárgy lehet az egyén szexuális szférája is. A 2012. évi Btk.-ba beiktatott, korábban nem létező tényállás, az ún. objektív szeméremsértés lehet alkalmas a szexuális önrendelkezés védelmét olyan enyhébb sérelmekkel szemben biztosítani, amikor a jogi tárgy súlyos sérelmét kifejező bűncselekmények, mint a szexuális kényszerítés és a szexuális erőszak egyébként nem valósulnak meg. A Btk. 205. § (3) bekezdése szerint: ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki mással szemben olyan szeméremsértő magatartást tanúsít, amely a sértett emberi méltóságát sérti. A jogosulatlan intim felvételek készítése – álláspontunk szerint – e törvényi tényállás alapján büntetendő lehet. A szeméremsértésnek ez az esete magindítványra büntetendő.

A magyar büntetőjogban tehát létezik az ilyen képfelvételek készítésére alkalmazható generális tényállás, a kazuisztikus jogalkotás elkerülhető. Az „upskirtinget” büntető, publikált magyar bírói precedens ugyanakkor még nem ismert. Az pedig további kérdés, hogy abban – a szeméremsértés tényállása által nem lefedett – esetben, amikor ezeket a felvételek jogszerűen, tehát az érintett beleegyezésével készítik, vagy azokat maga készíti, akkor ezeknek a jogosulatlan hozzáférhetővé tétele büntetőjogi fellépését igényel-e, vagy a polgári jogi személyiségvédelem eszközei elégségesek.

Szerző: Szomora Zsolt

További híreink

Az Alkotmánybíróság határozata alapján módosult a kuruzslás Btk.-beli tényállása

Bállal zárta a jogásznapot a Magyar Jogász Egylet Csongrád-Csanád Vármegyei Szervezete

A Kúria szerint a kisajátított ingatlanon földhasználati joggal rendelkező és kártalanításban részesülő személyt a bíróságnak értesítenie kell az érdekeltként való perbelépés lehetőségéről

A Kúria a hatósági eljárást megindító kérelem visszautasításának szabályait értelmezte ítéletében

Kártérítési igény környezetvédelmi normák megsértéséért? – válogatás az Európai Bíróság 2022 év végi ítéleteiből – Podcast

A kiadatás jogintézményénél különbség tehető a saját állampolgár és a más tagállamból jövő uniós polgár között

Módosultak a tényálláshoz kötöttség szabályai a harmadfokú büntetőeljárásban

Rövid időtartamú ingatlanbérlet Olaszországban: az Airbnb-nek is forrásadót kell fizetnie

2023. január 1-től módosultak a pótmagánvádas és a magánvádas eljárás szabályai

Előző bejegyzés « Folytatódik a KözigKedd
Következő bejegyzés Az EJEB-hez benyújtott kérelmek elfogadhatatlansági feltételeiről szóló podcast adásunk második epizódjával jelentkezünk »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet