Erdei Árpád emlékére rendeztek konferenciát az ELTE Jogi Karán

Erdei Árpád 2021 áprilisában hunyt el, munkásságáról – így a Magyar Jogász Egyletben betöltött tisztségeiről is – honlaphírünkben (https://jogaszegylet.hu/jogelet/elhunyt-erdei-arpad-a-magyar-jogasz-egylet-korabbi-fotitkara-1939-2021/) emlékeztünk meg. A 80. születésnapja előtt tisztelgő konferencia alapján készült tanulmányokat tartalmazó kötet még életében megjelenhetett [Holé Katalin – Király Eszter (szerk.): Haladás és ellenállás: Erdei Tanár Úr és más szerzők dolgozatai. ELTE Eötvös Kiadó. Budapest, 2021.].

Erdei professzor halálának egy éves évfordulóján az ELTE Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszéke rendezett emlékülést, 2022. április 8-án. Az ülést Rozsnyai Krisztina, az ELTE ÁJK dékánhelyettesének személyes megemlékezése nyitotta meg. 

A büntetőeljárási szekcióban elhangzó előadások mindegyike az új büntetőeljárási törvényhez kapcsolódott, a tételes jog egyes aktuális kérdésein felül több esetben is felmerültek azok az általános elméleti és alapelvi kérdések és megközelítések, amelyek Erdei Árpádot is sokat foglalkoztatták, és amelyekre mind az oktatásban, mind tudományos munkájában oly’ nagy hangsúlyt fektetett. Az eljárásjogi panel nyitóelőadását Tóth Mihály professzor (KRE) tartotta. A „mértékes indítvány” intézményének diadalútjához fűzött „ünneprontó megjegyzéseiben” – történeti perspektívából is – az ügyészi vádfunkció és a bírói döntési funkció, az anyagi igazság és az eljárási igazság, valamint a funkciómegosztás alapkérdéseiről értekezett. Fantoly Zsanett (NKE, SZTE) a szexuális bűncselekmények áldozatává vált gyermekek kihallgatására létrehozott izlandi intézmény, az ún. Barnahus-modell hazai büntetőeljárásban való megjelenéséről tartott előadást. A Be. különleges bánásmódra vonatkozó rendelkezéseinek módosítása kapcsán szemléltette azt a dilemmát, ami az áldozattá vált gyermekek másodlagos viktimizációjának elkerülése és a büntetőeljárási bizonyítás szükségletei között feszül. Róth Erika (ME) a letartóztatás alternatíváit, az új büntetőeljárási kódex ezzel kapcsolatos módosításait, a joggyakorlat változását elemezte, figyelemmel a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedésekre vonatkozó nemzetközi követelményekre is. Szomora Zsolt (SZTE, ELTE) előadása a „mértékes indítvány” fejében tett terhelti beismerő vallomással kapcsolatban jelentkező alapjogi deficiteket mutatta ki: a jogintézmény jelenlegi szabályozása és gyakorlata alapján a jogorvoslathoz való jog és a tisztességes eljáráshoz való jog is sérül (a témával az Egylet honlapján is foglalkoztunk: https://jogaszegylet.hu/jogelet/a-foglalkozastol-vegleges-hatalyu-kotelezo-eltiltas-alkalmazasahoz-bocsatott-ki-ket-bunteto-kollegiumi-velemenyt-a-kuria/).

Az eljárásjogi előadások sorát Holé Katalin (ELTE) folytatta, aki az opportunitás elvi kérdéseinek rendszerezésével foglalkozott, figyelemmel arra a körülményre is, hogy az új büntetőeljárási kódexben az ún. opportunista jogintézmények szerepe még inkább felértékelődött. Dobrocsi Szilvia (KRE) – az előző témakörökhöz is kapcsolódóan – a büntetőeljárás egyszerűsítésének és gyorsításának elvi kérdéseiről tartotta előadását. Mohácsi Barbara (ELTE) a relatív eljárási hibák perorvoslati eljárásban való korrekciójának elméleti és alkotmányossági kérdéseivel foglalkozott, részletesen tárgyalva az új Be. másodfokú felülbírálat terjedelmére vonatkozó rendelkezéseit és a relatív eljárási szabálysértésekre vonatkozó 19/2021. (V. 27.) AB határozatot. Az eljárásjogi előadások sorát Király Eszter (ELTE) zárta, aki a processzuális igazság és a jogerő intézményének kapcsolatát elemezte, figyelemmel az új Be.-ben a terhelt beismerő vallomására alapított elítélésének jelentőségére is.

Az emlékülésen kriminológiai témájú előadások is elhangzottak. Irk Ferenc (OKRI) az ökológiai kockázatok felelősségi kérdéseivel foglalkozott. Lévay Miklós (ELTE) egy – majdnem elfeledett – magyar származású kriminológus, Schäfer István életútját és munkásságát mutatta be, s mind a tudományos élet, mind a hazai történelem szempontjából tanulságos adalékokkal szolgált. A konferenciát anyagi jogi előadások zárták. Gellér Balázs (ELTE) – szándékoltan „provokatív” – előadásában Ambrus Istvánnal (ELTE) közösen jegyzett elméletüket mutatta be, amely a hazai tudományban és joggyakorlatban meggyökeresedett többelemű bűncselekményfogalom kiiktatásáról és az absztrakt tényállás kategóriájának kidolgozásáról szólt. A konferenciát Ambrus István előadása zárta a bűncselekményi egység 2022. márciusi újraszabályozásának témájával, amely a joggyakorlatot több jelentős kérdésben is lényegesen érinteni fogja már a közeli jövőben is.

A konferencia levezető elnöki feladatait Hack Péter, Kabódi Csaba és Kadlót Erzsébet látták el. Az emlékülésen nagyszámú hallgatóság vett részt, Erdei Árpád volt tanítványainak, kollégáinak és tisztelőinek sorából.

Szerző: Szomora Zsolt

Kép forrása: elte.hu