• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések

Molnár Tamás: The Interplay between the EU’s Return Acquis and International Law

2021 májusában jelent meg Molnár Tamás monográfiája a brit Edward Elgar Kiadó gondozásában, amely az Európai Unió joga és a nemzetközi jog kapcsolatát mutatja be az ún. harmadik országbeli [nem uniós] állampolgárok visszatérésére vonatkozó joganyag példáján keresztül.

2021-07-23

EU EUB Európa Tanács migrációs jog Molnár Tamás nemzetközi jog Nemzetközi Jogi Bizottság Publikációk

(Cheltenham, Edward Elgar Publishing, 2021, ISBN: 9781839105227, 272 oldal)

A szerző a két jogrendszer jellemzőinek ismertetésével, valamint egymáshoz való viszonyukat meghatározó elméleti alapok áttekintésével indít, részletesen kitérve például arra, hogy különböző nemzetközi szervezetek és bíróságok miként vélekednek az Európai Unió (EU) jogáról, annak autonómiájáról, így a nemzetközi jogtól való elkülönültségéről. A specifikus elemzés irányába haladva megtudhatjuk, hogy az EU közös migrációs és menekültügyi politikája kialakításában nagy szerepet játszott a már meglévő nemzetközi jogi joganyag. Ez utóbbi területéről kiterjedt vizsgálat alá kerül a nemzetközi migrációs jog, valamint a nemzetközileg védett emberi jogok, így az olvasó láthatja, hogy a nemzetközi jog vonatkozó normái milyen szinten és módokon hatottak vagy épültek be az EU-nak az irreguláris migránsok visszatérésére irányadó joganyagába. Mindemellett a szerző – annak érdekében, hogy az EU migrációs joga és a nemzetközi jog változó dinamikáját érzékeltesse – bemutatja továbbá, hogy az Unió (és az EU- jog) milyen hatást gyakorolt egyes nemzetközi jogi instrumentumok megalkotásának folyamatára és azok tartalmára. Ennek keretében többek között az első univerzális, a nemzetközi migráció valamennyi aspektusát szabályozni célzó, az ENSZ égisze alatt elfogadott Globális Migrációs Egyezsége (Global Compact for Migration), a Nemzetközi Jogi Bizottság külföldiek kiutasításának szabályanyagát összefoglaló tervezete, valamint regionális szinten az Európa Tanács tárgybeli sztenderdjei kerülnek górcső alá. Az EU „visszatérési” joganyagának központi eleme, az ún. Visszatérési Irányelv (2008/115/EK) sem marad ki az alapos vizsgálat alól, így az olvasó komplex képet kap arról, hogy ebben a másodlagos uniós jogforrásban milyen elemek útján mutatkozik meg a nemzetközi emberi jogi szabályozás, továbbá ilyen szempontból az Európai Unió Bíróságának vonatkozó esetjoga is feldolgozásra kerül.

A szerző számos, szemléletes táblázattal és áttekintő ábrával segíti elő a leglényegesebb összefüggések megértését, s ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy nem csupán az elméleti és gyakorlati szakemberek számára válhat különösen hasznossá ez a mű, hanem akár olyan joghallgatók esetében is értékes forrásként szolgálhat, akik a kötelező tananyagon felül szeretnék gyarapítani ismereteiket. A monográfia további kutatások kiindulópontját is jelentheti az EU jog és a nemzetközi jog interakcióinak vizsgálata terén.

Szerző: Takács Nikolett (doktorjelölt, ME-ÁJK Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola)

További híreink

Az Alkotmánybíróság határozata alapján módosult a kuruzslás Btk.-beli tényállása

Bállal zárta a jogásznapot a Magyar Jogász Egylet Csongrád-Csanád Vármegyei Szervezete

A Kúria szerint a kisajátított ingatlanon földhasználati joggal rendelkező és kártalanításban részesülő személyt a bíróságnak értesítenie kell az érdekeltként való perbelépés lehetőségéről

A Kúria a hatósági eljárást megindító kérelem visszautasításának szabályait értelmezte ítéletében

Kártérítési igény környezetvédelmi normák megsértéséért? – válogatás az Európai Bíróság 2022 év végi ítéleteiből – Podcast

A kiadatás jogintézményénél különbség tehető a saját állampolgár és a más tagállamból jövő uniós polgár között

Módosultak a tényálláshoz kötöttség szabályai a harmadfokú büntetőeljárásban

Rövid időtartamú ingatlanbérlet Olaszországban: az Airbnb-nek is forrásadót kell fizetnie

2023. január 1-től módosultak a pótmagánvádas és a magánvádas eljárás szabályai

Előző bejegyzés « A bíróság kizárására vonatkozó perjogi kérdéseket értelmező büntető kollégiumi véleményeket publikált a Kúria
Következő bejegyzés Az ideiglenesen menekültügyi védelemben részesülő joga a családegyesítéshez az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt – túl hosszú-e a három évnyi várakozási idő? »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet