(Cheltenham, Edward Elgar Publishing, 2021, ISBN: 9781839105227, 272 oldal)
A szerző a két jogrendszer jellemzőinek ismertetésével, valamint egymáshoz való viszonyukat meghatározó elméleti alapok áttekintésével indít, részletesen kitérve például arra, hogy különböző nemzetközi szervezetek és bíróságok miként vélekednek az Európai Unió (EU) jogáról, annak autonómiájáról, így a nemzetközi jogtól való elkülönültségéről. A specifikus elemzés irányába haladva megtudhatjuk, hogy az EU közös migrációs és menekültügyi politikája kialakításában nagy szerepet játszott a már meglévő nemzetközi jogi joganyag. Ez utóbbi területéről kiterjedt vizsgálat alá kerül a nemzetközi migrációs jog, valamint a nemzetközileg védett emberi jogok, így az olvasó láthatja, hogy a nemzetközi jog vonatkozó normái milyen szinten és módokon hatottak vagy épültek be az EU-nak az irreguláris migránsok visszatérésére irányadó joganyagába. Mindemellett a szerző – annak érdekében, hogy az EU migrációs joga és a nemzetközi jog változó dinamikáját érzékeltesse – bemutatja továbbá, hogy az Unió (és az EU- jog) milyen hatást gyakorolt egyes nemzetközi jogi instrumentumok megalkotásának folyamatára és azok tartalmára. Ennek keretében többek között az első univerzális, a nemzetközi migráció valamennyi aspektusát szabályozni célzó, az ENSZ égisze alatt elfogadott Globális Migrációs Egyezsége (Global Compact for Migration), a Nemzetközi Jogi Bizottság külföldiek kiutasításának szabályanyagát összefoglaló tervezete, valamint regionális szinten az Európa Tanács tárgybeli sztenderdjei kerülnek górcső alá. Az EU „visszatérési” joganyagának központi eleme, az ún. Visszatérési Irányelv (2008/115/EK) sem marad ki az alapos vizsgálat alól, így az olvasó komplex képet kap arról, hogy ebben a másodlagos uniós jogforrásban milyen elemek útján mutatkozik meg a nemzetközi emberi jogi szabályozás, továbbá ilyen szempontból az Európai Unió Bíróságának vonatkozó esetjoga is feldolgozásra kerül.
A szerző számos, szemléletes táblázattal és áttekintő ábrával segíti elő a leglényegesebb összefüggések megértését, s ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy nem csupán az elméleti és gyakorlati szakemberek számára válhat különösen hasznossá ez a mű, hanem akár olyan joghallgatók esetében is értékes forrásként szolgálhat, akik a kötelező tananyagon felül szeretnék gyarapítani ismereteiket. A monográfia további kutatások kiindulópontját is jelentheti az EU jog és a nemzetközi jog interakcióinak vizsgálata terén.
Szerző: Takács Nikolett (doktorjelölt, ME-ÁJK Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola)
A bíróság kizárására vonatkozó perjogi kérdéseket értelmező büntető kollégiumi véleményeket publikált a Kúria