Az egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódóan egyéb törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXIV. törvény számos jelentős változást léptet életbe a tág értelemben vett büntetőjog területén. A módosító csomag 2022. január 1-jén hatályba lépett rendelkezései közül a büntetőjogi vagyoni igények biztosításával foglalkozunk ebben az írásban. (Az anyagi és további eljárási jogi változásokat külön cikkekben fogjuk szemlézni. Ezek többsége 2022. március 1-jén lép majd hatályba.)
Az állami büntetőjogi vagyoni igények és más hitelezői igények között konfliktus merül fel abban az esetben, ha a felszámolási eljárás alatt álló gazdálkodó szervezet vagyonára rendelnek el büntetőeljárási zár alá vételt, majd pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzást, vagy a jogi személyre a büntetőeljárásban pénzbírságot szabnak ki, illetve a bűnügyi költségre nézve keletkezik helytállási kötelezettsége. Az ilyen büntetőeljárási rendelkezések vagy a felszámolási eljárás felfüggesztését vonták maguk után, vagy a zár alá vett vagyon a vagyonfelosztásba ex lege nem volt bevonható (vö. 1991. évi XLIX. törvény 6/A. § – 2022. január 1. előtt). Ehhez képest a Csődtörvény és a Be. összehangolt módosítása célként határozta meg, hogy a bűncselekménnyel összefüggésben az állami vagyonszerzés más jóhiszemű személyek kárára ne történjen.
E cél elérése érdekében a január 1-től hatályos szabályok a büntetőjogi vagyoni igények abszolút elsőbbségét biztosító szabályok felváltásával ezeket az igényeket a felszámolás során hitelezői igényként kezelik, ezzel biztosítva, hogy a kielégítési sorrendben elfoglalt helyüknek megfelelően nyerjenek kielégítést (a bűnügyi vagyont érintő felszámolásról a Csődtörvény új, IV/A. Fejezete rendelkezik). Ez alól kivétel, ha az adott vagyontárgy maga, és nem a vagyontárgy értéke képezi a büntetőjogi intézkedés (elkobzás, vagyonelkobzás) tárgyát, így egy konkrét tárgynak a biztosítása érdekében történik kényszerintézkedés (zár alá vétel, lefoglalás) [Csődtv. 79/A. § (9) bek.]. Ugyanígy nem vonható be a felszámolásba a Btk. 74/A. § szerinti kiterjesztett vagyonelkobzás vagy az azt biztosító kényszerintézkedés hatálya alá eső eredeti vagyon.
A novella miniszteri indokolása az alábbi táblázattal szemlélteti a különböző típusú vagyoni igények felszámolásba való bevonását:
Annak érdekében, hogy a felszámolásba bevonható, illetve a be nem vonható vagyontárgyak köre a büntetőügyben meghozott határozat alapján egyértelműen – minden zár alá vett vagyonelem vonatkozásában – megítélhető legyen, szükséges volt a Be. 183. §-ának módosítása. Ennek nyomán a zár alá vételt elrendelő határozatnak feltétlenül tartalmaznia kell a releváns jogcímeket és a hitelezői igény megítéléséhez szükséges (azaz a zár alá vétellel biztosított) összeget.
Mivel a módosítások nyomán lehetővé vált a fedezetként zár alá vett vagyon felszámolásban való értékesítése, illetve felosztása, továbbá a felszámolás befejezése is, rendelkezni kellett a felszámolási eljárásba bevont bűnügyi vagyon átalakulásáról a büntetőeljárás során. A vagyonfelosztással, majd a felszámolás befejezésével a zár alá vétel nem szűnik meg, hanem a felszámolás során átalakul: először hitelezői igénnyé, azután pedig a vagyonfelosztásból a hitelezői igényre eső vagyonrésszé, amelyek a zár alá vett vagyon helyébe lépnek, és amelyekre a zár alá vétel külön határozat nélkül kiterjed [Be. 332. § (3)-(5) bek.]. Ettől különbözik az a – tulajdonképpen fordított – esetkör, amikor nem az eredetileg zár alá vett vagyont vonják be a felszámolásba, hanem a büntetőeljárásban magát a (fiktív) hitelezői igényt – mint vagyoni jellegű követelést [Be. 324. § (2) bekezdés e) pontja] – veszik zár alá. Ilyenkor csak egy alkalommal történik meg a zár alá vétel tárgyának cseréje, ha a követelés helyébe a Cstv. új 79/B. § szerinti eljárásban meghatározott vagyon lép.
A novella indokolása hangsúlyozza, hogy a jogalkotó a fenti változásokkal kívánta biztosítani, hogy a kívülálló jóhiszemű hitelezők igényeinek egy része – ahogy az a végrehajtási jogban is érvényesül – megelőzze az állam büntetőjogból eredő vagyoni követelését. Ennek következtében az ismert és igazolt, magasabb prioritást élvező igény fedezetét a büntetőeljárás 2022. január 1-től már ideiglenesen sem tarthatja vissza.
Szerző: Szomora Zsolt
Az Európai Bíróság állásfoglalása a fogyasztói kölcsönszerződésnek a késedelmi és az ügyleti kamatok halmozódását előíró feltételéről