• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Skip to primary sidebar
  • Skip to footer

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
    • 2022
    • 2023
    • 2024
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
    • 2022
    • 2023
    • 2024
  • Képzések

A Kúria BH2021. 6. számon közzétett határozata a büntetés kiszabását támadó korlátozott fellebbezés, a másodfokú revízió terjedelme és a súlyosítási tilalom összefüggéseit tisztázza

A büntetés kiszabása elleni korlátozott fellebbezés a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét a fellebbezés konkrét tartalmától függetlenül a büntetés kiszabásának egészére nézve megnyitja.

2021-06-14

A 2017. évi büntetőeljárási törvény vezette be az ún. korlátozott fellebbezés intézményét, ami a másodfokú bírósági eljárásban a teljes terjedelmű revízió helyett korlátozott terjedelmű revíziót tesz csak lehetővé. (A korlátozott revízió kérdésével egy másik cikkünkben is foglalkoztunk nemrég.)

A Be. 583. § (3) bekezdés a) pontja szerint ilyen korlátos fellebbezés az, ha a fellebbezés kizárólag a kiszabott büntetést vagy intézkedést támadja. Az így megnyíló korlátozott felülbírálat elsődlegesen a kiszabott büntetésre vagy az alkalmazott intézkedésre terjed ki [Be. 590. § (3) bekezdés], ezen felül azonban kiterjed az eljárás kötelező megszüntetési eseteire, az abszolút eljárási szabálysértésekre, a bűnösség favor defensionis vizsgálatára és a minősítésre is [Be. 590. § (5) bekezdés]. A Kúria BH2021. 6. számon közzétett eseti döntése ebben a szabályrendszerben értelmezte azt a kérdést, hogy a korlátozott felülbírálat körében a másodfokú bíróság kötve van-e magához a büntetéskiszabási fellebbezéshez.

A konkrét ügy vádlottját ittas járművezetés miatt első fokon pénzbüntetésre és járművezetéstől eltiltásra ítélték, „B” járműkategóriára vonatkozóan. Az elsőfokú ítélet ellen az ügyészség a kizárólag a pénzbüntetés napi tételei számának emelésére irányuló, korlátos fellebbezést jelentett be a Be. 583. § (3) bekezdés a) pontja alapján. Ehhez képest a másodfokú bíróság a pénzbüntetés mértékét változatlanul hagyta, míg a járművezetéstől eltiltást két szempontból is súlyosította: egyrészt annak tartamát növelte, másrészt a tilalom hatályát valamennyi járműtípusra kiterjesztette. A védő felülvizsgálati indítványa a súlyosítási tilalom sérelmére hivatkozva állította, hogy a korlátos fellebbezés alapján a fellebbezéssel nem támadott járművezetéstől eltiltás súlyosítására törvénysértően került sor.

A Kúria a védői érveléssel szemben kiemelte, hogy a Be. 583. § (3) bekezdés a) pontja alapján bejelentett fellebbezés esetén a perorvoslat a büntetés kiszabása, illetve az intézkedés alkalmazása – azok neme és/vagy mértéke – ellen irányul; így azt – valamint a Be. 590. § (5) bekezdésében foglaltakat – a másodfokú bíróságnak teljes terjedelmében felül kell bírálnia. A Be. 590. § (3) bekezdése tehát nem értelmezhető akként, hogy a felülbírálati jog csak a büntetésnek vagy az intézkedésnek a fellebbezés indokolásában kifejezetten támadott eleme tekintetében nyitná meg a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét.

A Kúria fenti, helyes megállapítása úgy értelmezhető, hogy a büntetőeljárási törvény alkalmazása szempontjából a „büntetés kiszabása és az intézkedés alkalmazása” fordulat egyetlen, egységes aktusnak tekintendő, a korlátos fellebbezés konkrét tartalma a büntetéskiszabás anyagi jogi értelemben vett egységét, valamint – eljárásjogi szempontból – az arra vonatkozó ítéleti rendelkezés egységét a felülbírálat szempontjából sem bontja meg.

Véleményünk szerint a Kúria álláspontja további két, a felülvizsgálati határozatban nem említett érvvel is alátámasztható. A Be. 590. § (5) bekezdés d) pontja ugyanis a büntetés kiszabásának és az intézkedés alkalmazásának felülbírálatát akkor is kötelezően előírja, ha a korlátos fellebbezés egyébként nem a büntetéskiszabást támadja. Logikailag ilyen esetben a büntetéskiszabás mint egységes egész részekre bontása el sem képzelhető, hiszen a korlátos fellebbezés nem is a büntetéskiszabást (vagy annak egy meghatározott részét) támadja. Ha pedig a büntetéskiszabást annak nem támadása esetén is egészében felül kell bírálni, akkor abszurd az olyan érvelés, amely a büntetéskiszabás felülbírálatát a büntetéskiszabás támadása esetén a kiszabás egy részkérdésére szűkítené.További érvként említhető, hogy főszabály szerint az ügyész büntetéskiszabási indítványai – előkészítő ülésen tett mértékes indítvány, valamint az egyezségre irányuló különeljárás kivételével – a bíróságot nem kötik. Ha a bíróság első fokon az ügyész által nem indítványozott büntetésekről és intézkedésekről is dönthet, akkor a korlátos fellebbezés sem hoz létre ezzel kapcsolatos kötöttséget a másodfokú bíróság számára. Az ilyen típusú általános kötöttséget a Be. nem ismeri, ahhoz explicit rendelkezésre volna szükség, amelyet a Be. nem tartalmaz.

Konklúzióként: ha az ügyész a büntetéskiszabás egy részét támadó fellebbezést jelent be, ez a súlyosítási tilalmat a Be. 595. § (1) és (2) bekezdése szerint teljes egészében feloldja, a másodfokú bíróság számára pedig a büntetéskiszabás egészének felülbírálatát megnyitja.

Szerző: Szomora Zsolt

További híreink

A Kúria a közérthetőség adóigazgatási eljárásokra irányadó alapelvi követelményét vizsgálta végzésében

Szakirányú továbbképzések – Károli Gáspár Református Egyetem Állam és Jogtudományi Kar

A Kúria a tanúvallomás megtagadásának bűncselekmény elkövetésével összefüggő esetét vizsgálta a hatósági eljárások kontextusában

KODIFIKÁCIÓ ÉS HATÁLYOSULÁS – a Polgári Törvénykönyv a gyakorlatban KONFERENCIA (BUDAPEST)

Földforgalmi aktualitások és a gazdaságátadás lehetőségei címmel tartottak agrár-szakjogi konferenciát szerdán Kisújszálláson

Új kommunikációs eszköz a Bíróságon – Podcast

Védelem az önkényes kapcsolatfelvétellel szemben – kényszerintézkedés vagy sem?

Megjelent a Magyar Jog májusi száma

A Kúria a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelmének kérdéseit vizsgálta ítéletében

Previous Post: « Tizenötödik Magyar Jogászgyűlés
Next Post: Kerekasztal beszélgetés az alkotmányos identitásról »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat
  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Copyright © 2025 · Mai Law Pro on Genesis Framework · WordPress · Log in