• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések

A végrendeletet részben vagy egészben nyomtatott betűkkel is alá lehet írni

A Kúria szerint az „aláírás” fogalmát a szavak általánosan elfogadott jelentése alapján kell értelmezni: az aláírás az örökhagyó személyének az azonosítására szolgál és közömbös, hogy az örökhagyó a nevét hogyan – akár nyomtatott betűkkel – írja le.

2021-06-30

az aláírás fogalmának értelmezése igazságügyi írásszakértő kirendelése Jogalkalmazás Kúria Magánjog végrendelet alakisága végrendelet érvényessége

Az örökhagyó egy lapból álló, géppel írt és két tanú által aláírt írásbeli végrendeletet tett, amelyen az örökhagyó aláírásaként egy szignó és a teljes nevének részben nyomtatott nagybetűkkel, részben kisbetűkkel való leírása szerepelt. A végrendeletben az örökhagyó úgy rendelkezett, hogy két ingatlanát, valamint minden, a halála időpontjában meglévő ingó- és ingatlanvagyonát az élettársa (az I. rendű alperes) örökölje.

Ezt követően az örökhagyó és a II. rendű alperes több tartási szerződést is kötöttek. A tartási szerződések tartalma szerint az ingatlanok tulajdonjogát az örökhagyó a számára nyújtott tartás fejében átruházta a II. rendű alperesre.

Az örökhagyó halálát követő hagyatéki eljárásban a II. rendű alperes hagyatéki hitelezői igényt terjesztett elő a tartási szerződésekkel összefüggésben. A felperes mint törvényes örökös az örökhagyónak a végrendeleten szereplő aláírása valódiságát vitatta. Az eljáró közjegyző-helyettes szakértői bizonyítást rendelt el és igazságügyi írásszakértőt rendelt ki. A kirendelt szakértő megállapította, hogy a perbeli végrendeleten a végintézkedés alatt látható szignószerű aláírás, valamint a nyomtatott nagy betűkkel írt névleírás nem az örökhagyótól származik. Erre tekintettel a felperes kérte a hagyaték részére történő átadását törvényes öröklés címén. A közjegyző-helyettes az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzéssel az örökhagyó hagyatékát a hagyatéki hitelezői igény kielégítésére irányuló egyezség címén a II. rendű alperesnek adta át, az I. rendű alperes öröklés címén történt közbenső jogszerzésének a megállapítása mellett.

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az örökhagyó végrendelete érvénytelen. Kérte továbbá, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy érvényes végrendelet és más törvényes örökös hiányában ő az örökhagyó törvényes örököse. Kérte, hogy a bíróság a hagyatékot neki adja át, továbbá, hogy keresse meg az illetékes földhivatalt a tulajdonváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése végett.

Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az örökhagyó végrendelete érvénytelen. Új szakértő kirendelése helyett az elsőfokú bíróság a korábban már eljárt szakértőt rendelte ki azzal, hogy a szakértőnek a peres eljárásban több korabeli összehasonlító adat alapján van lehetősége a szakértői vélemény kialakítására.

A kirendelt szakértő a korábban készített szakértői véleményében foglalt megállapításokat módosította és arra a következtetésre jutott, hogy a perbeli végrendeleten szereplő szignószerű aláírás hamisított, az nem az örökhagyótól származott, azonban a nyomtatott nagy betűkkel írt névaláírás kétséget kizáróan az örökhagyótól származik. A perben meghallgatott tanúk is megerősítették, hogy az örökhagyó a végintézkedését előttük írta alá.

Az elsőfokú bíróság okfejtése szerint a szignószerű aláírást és a nyomtatott nagy betűkkel való névleírást mint íráselemet együttesen kell az örökhagyó aláírásának tekinteni. Abban az esetben, ha ezek közül bármelyik elem nem az örökhagyótól származik, akkor az elsőfokú bíróság szerint a teljes aláírás tekintetében levonható az a következtetés, hogy az aláírás hamis. Ezért az elsőfokú bíróság a szakértői vélemény alapján úgy foglalt állást, hogy a szignószerű aláírás hamísított voltára tekintettel az örökhagyó végrendeletén szereplő aláírást nem lehet valódinak tekinteni, így a végrendelet érvénytelen.

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. Kiemelte, hogy az aláírás fogalmának definíciója nem szerepel a törvényben, ebből következően „az aláírás” kifejezés értelmezésének a szavak általánosan elfogadott jelentése alapján kell megtörténnie. A másodfokú bíróság azt is kiemelte, hogy a régi Ptk. az aláíráson kívül egyéb fogalmat nem használ a nyilatkozattevő személy azonosítására, így nem utal a névírásra, a kézjegyre és a szignóra sem, mint az aláírástól különböző fogalmakra. Ennek alapján a másodfokú bíróság szerint abból a tényből, hogy egy idegen szignó szerepelt az okiraton, nem lehet arra következtetni, hogy a végrendelet érvénytelen.

A felülvizsgálati kérelem alapján eljárt Kúria egyetértett a másodfokú bírósággal abban, hogy a nyomtatott betűs kézírás önálló aláírásnak volt értékelhető és ezáltal a végrendelet érvényesnek minősül. Az „aláírás” fogalmát a Kúria szerint is a szavak általánosan elfogadott jelentése alapján kell értelmezni: az aláírás az örökhagyó személyének az azonosítására szolgál és közömbös, hogy az örökhagyó a nevét hogyan – akár nyomtatott betűkkel – írja le.

Jogeset száma: BH 2021. 134.

Szerző: Bodzási Balázs

További híreink

Alkotmányom mondd meg nékem, mi nem lehet titkom mégsem?

Az Alkotmánybíróság határozata alapján módosult a kuruzslás Btk.-beli tényállása

Bállal zárta a jogásznapot a Magyar Jogász Egylet Csongrád-Csanád Vármegyei Szervezete

A Kúria szerint a kisajátított ingatlanon földhasználati joggal rendelkező és kártalanításban részesülő személyt a bíróságnak értesítenie kell az érdekeltként való perbelépés lehetőségéről

A Kúria a hatósági eljárást megindító kérelem visszautasításának szabályait értelmezte ítéletében

Kártérítési igény környezetvédelmi normák megsértéséért? – válogatás az Európai Bíróság 2022 év végi ítéleteiből – Podcast

A kiadatás jogintézményénél különbség tehető a saját állampolgár és a más tagállamból jövő uniós polgár között

Módosultak a tényálláshoz kötöttség szabályai a harmadfokú büntetőeljárásban

Rövid időtartamú ingatlanbérlet Olaszországban: az Airbnb-nek is forrásadót kell fizetnie

Előző bejegyzés « Jogellenes a közlekedési büntetőpontok lettországi nyilvános hozzáférhetősége
Következő bejegyzés A szabad mozgás összefüggése közrendi vagy közbiztonsági okokból hozott kiutasítási határozat végrehajtásával »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet