A jogalkotó a 2021. július 1-én hatályba lépett 2021. évi LXX. törvénnyel újraszabályozta a kényszertörlési eljárást. A kényszertörlés a cég jogutód nélküli megszüntetésére irányuló, a cégbíróság által lefolytatott nemperes eljárás. Ezt az eljárást 2012. március 1-jétől a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 116-118/D. §-ai szabályozzák.
Az alábbiakban a 2021. július 1-től hatályos új szabályozás főbb rendelkezéseit tekintjük át.
Az írásba foglalás fogalma ingatlan adásvételi szerződés esetén
Az ingatlan adásvételi szerződés, valamint annak módosítása érvényességéhez lényeges tartalmuk írásba foglalása szükséges. E követelményt az egyszerű magánokiratba foglalás is kielégíti, az érvényességnek sem az ügyvédi ellenjegyzés, sem pedig a teljes bizonyító erejű magánokirati forma nem feltétele. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 32. § (3) bekezdése az ellenjegyzést csak a tulajdonjog változásának ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez követeli meg.
Az írásba foglalás fogalma ingatlan adásvételi szerződés eseténTovább
A Bv.tv. alkalmazása folytán felmerült ügyekből kiindulva, általános jelleggel elemzi az „önhiba” kategóriáját a Kúria 2/2021. BJE határozata
A konkrét ügyekre vont következtetés szerint az önhiba megítélésénél a világra kiterjedő járvány (pandémia) ténye, az annak következtében kialakult és az azzal összefüggő helyzet sem hagyható figyelmen kívül.
A bíróság kizárására vonatkozó perjogi kérdéseket értelmező büntető kollégiumi véleményeket publikált a Kúria
A 2021 májusában kibocsátott BK vélemények a kizárási ok egész bírósággal szembeni bejelentésével, valamint az eljáró bíróságot kijelölő határozattal szembeni fellebbezés kérdésével foglalkoznak.
A foglalkozástól végleges hatályú, kötelező eltiltás alkalmazásához bocsátott ki két büntető kollégiumi véleményt a Kúria
A 2/2021. (V. 13.) BK véleményben a felülvizsgálati eljárásra adott értelmezés aggályos, felveti a tisztességes eljáráshoz való alkotmányos alapjog sérelmét.
A felülvizsgálati eljárás szempontjából lényeges tény- és jogkérdés elhatárolásában ad iránymutatást a Kúria BH2021. 8. határozata
Ha az irányadó tényállásból nem állapítható meg, hogy a terhelt sértett-e közlekedési szabályt, az a közlekedési bűncselekmény vonatkozásában nem csak tényállási hiányosságot jelent, de anyagi jogi sérelmet is eredményez.
A felsőoktatási hallgatói jogviszonyt és a képzési szerződést érintő egyes kérdések értelmezése a Ptk. rendelkezéseinek tükrében
A Kúria az ítéletében a felsőoktatási hallgatói jogviszony, illetve képzési szerződés jogi jellegének megítélése-, a felsőoktatási intézményt terhelő kártérítési felelősség-, valamint a károsulttól a kárenyhítés körében elvárható kötelezettség kérdéseit érintően foglalt állást.
A vételi ajánlat közlése az elővásárlásra jogosult tulajdonostársakkal
Önmagában a nagyszámú elővásárlásra jogosult tulajdonostárs ténye nem mentesíti a tulajdonost a vételi ajánlat elővásárlásra jogosult tulajdonostársakkal való közlésének kötelezettsége alól. A közlés során úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
A vételi ajánlat közlése az elővásárlásra jogosult tulajdonostársakkalTovább
A végrendeletet részben vagy egészben nyomtatott betűkkel is alá lehet írni
A Kúria szerint az „aláírás” fogalmát a szavak általánosan elfogadott jelentése alapján kell értelmezni: az aláírás az örökhagyó személyének az azonosítására szolgál és közömbös, hogy az örökhagyó a nevét hogyan – akár nyomtatott betűkkel – írja le.
A végrendeletet részben vagy egészben nyomtatott betűkkel is alá lehet írniTovább