• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések

Jóerkölcsbe ütközik a szerződéskötés elmaradása esetére szokatlanul súlyos jogkövetkezményeket előíró ingatlan-adásvételi előszerződés

A szerződésnek nyilvánvalóan a jóerkölcsbe kell ütköznie ahhoz, hogy semmissége megállapítható legyen. A nyilvánvaló jelleg akkor teljesül, ha a szerződés tartalma, célja egyértelműen és minden kétséget kizáróan ellentétes a társadalmi közfelfogással.
Az üzletszerűen lakásértékesítéssel foglalkozó, vállalkozó felperes és a fogyasztó alperes által kötött ingatlan-adásvételi előszerződés nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik amiatt, hogy a szerződéses gyakorlatban példátlanul rövid határidőn – 5 naptári napon – belül esedékes végleges szerződéskötés elmaradása esetére szokatlanul súlyos jogkövetkezményeket, az ingatlan bruttó vételára 50%-át meghaladó összegű foglalót és meghiúsulási kötbért ír elő.

2021-08-19

előszerződés foglaló fogyasztóval kötött szerződésben alkalmazott tisztességtelen szerződési feltétel érvénytelensége jóerkölcsbe ütköző előszerződés semmissége Jogalkalmazás Kúria Magánjog meghiúsulási kötbér

A peres felek az általuk kötött ingatlan-adásvételi előszerződésben az ingatlan vételárát bruttó 27 millió forintban határozták meg. Az előszerződés szerint a végleges adásvételi szerződés megkötésének határideje 5 naptári nap volt. Kikötöttek 580.000 forint foglalót, amit az alperes (vevő) elveszít, ha a megadott 5 napos határidőn belül nem köti meg a végleges szerződést, azzal, hogy ez nem mentesíti a szerződésszegés következményei alól. Az előszerződés szerint, amennyiben az alperes az előszerződés aláírásától számított 7 naptári napon belül nem írja alá a végleges adásvételi szerződést, úgy az ingatlan bruttó vételára 50%-ának megfelelő összegű meghiúsulási kötbért köteles megfizetni a felperes eladó részére. A felek a végleges adásvételi szerződést nem kötötték meg, a felperes az ingatlant utóbb harmadik személynek értékesítette.

A felperes keresetében az alperes kötelezését kérte 13.500.000 forint meghiúsulási kötbér és késedelmi kamat megfizetésére. Az alperes viszontkeresetében elsődlegesen kérte kötelezni a felperest az adásvételi előszerződés érvénytelensége jogkövetkezményeként – az eredeti állapot helyreállításaként – az 580.000 forint foglaló visszafizetésére, másodlagosan a foglaló kétszeresének a megfizetésére.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 580.000 forintot, valamint a kifizetésig járó késedelmi kamatot. Indokolása szerint hivatalból állapította meg a túlzott mértékű – a vételár fele összegét kitevő – kötbérre vonatkozó tisztességtelen szerződési feltétel semmisségét.

Az elsőfokú bíróság kiemelte: a szerződéskötés elmaradása esetére a vételár felével megegyező összegű kötbér kikötése az általános társadalmi megítélés szerint tisztességtelen, elfogadhatatlan magatartás. Az előszerződésben az egyik szerződő fél mozgásterét megbénító szankciórendszer a szerződő felek előszerződésből fakadó jogainak és kötelezettségeinek gyakorlását és érvényesítését korlátozta, súlyos mértékben sértve a jóhiszeműség és tisztességesség követelményét. A jogügylet, annak jellegadó – a fogyasztó jogait súlyosan csorbító – tisztességtelen szankciórendszere okán társadalmilag elítélendő, az általános társadalmi megítélés szerint egyértelműen tisztességtelen, erkölcsileg elfogadhatatlan. Erre tekintettel az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az adásvételi előszerződés jóerkölcsbe ütközik, semmis.

A másodfokú bíróság a felperes fellebbezése folytán hozott ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem alapján eljáró Kúria megállapította, hogy az első- és másodfokú bíróságok a kötbér tisztességtelen mértéke miatt az előszerződés részleges, kikötésre korlátozott semmisségét állapították meg, az egész előszerződés semmisségét annak nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütköző voltára alapították.

A Kúria rámutatott, hogy a Ptk. 6:96. §-a szubszidiárius, kisegítő törvényi tényállás, amely nem alkalmazható olyan tényállás esetén, amely a Ptk.-ban nevesített más érvénytelenségi ok tényállását valósíthatja meg. A perben eljárt bíróságok azonban az előszerződés jóerkölcsbe ütközés miatti érvénytelenségét nem önmagában olyan körülmények alapján állapították meg, amelyek a tisztességtelen kikötés miatti részleges érvénytelenség alapjául szolgálnak.

A Kúria számára az előszerződés érvénytelensége kapcsán a megválaszolandó kérdés az volt, hogy okozhatja-e az előszerződés egészének érvénytelenségét az előszerződésnek a fogyasztó jogait súlyosan csorbító szankciórendszere.

A Ptk. 6:96. §-a alapján a szerződésnek nyilvánvalóan jóerkölcsbe kell ütköznie ahhoz, hogy semmissége megállapítható legyen. A nyilvánvaló jelleg akkor teljesül, ha a szerződés tartalma, célja egyértelműen és minden kétséget kizáróan ellentétes a társadalmi közfelfogással. A jóerkölcs – polgári jogi értelemben – a társadalom általános értékítéletét, a magánautonómiának, a szerződéses szabadságnak a társadalmi közmegegyezés által meghatározott korlátait, az általánosan elvárható magatartás zsinórmértékét fejezi ki. A jóerkölcsbe ütközés nyitott törvényi tényállás, a részletező normákkal ellentétben nem meghatározott magatartásokat tilt vagy tesz kötelezővé, hanem az absztrakció magas szintjén megfogalmazott, a magánjogi szabadság morális határát kijelölő generálklauzula.

Az Alkotmánybíróság értelmezésében a jóerkölcsbe ütközés tilalma a morális elvárhatóságot emeli jogi követelmény szintjére, a jog által nem nevesített magatartásokra vonatkozó erkölcsi követelmény, a szerződéses szabadsággal való visszaélés tilalma (801/B/2002. AB határozat).

A Kúria azt is kiemelte, hogy az 1959-es Ptk. 200. § (2) bekezdés második mondata alkalmazásában az egységes jogértelmezés és jogalkalmazás érdekében megfogalmazott jogalkalmazási elvek a Ptk. 6:96. § változatlan szabályainak az alkalmazásakor is irányadóak.

A Kúria ennek alapján fenntartotta azt a korábbi gyakorlatát, amely szerint semmis az a szerződés, amelyet jogszabály ugyan nem tilt, de az azzal elérni kívánt cél, a vállalt kötelezettség jellege vagy azért ellenszolgáltatás felajánlása, illetve a szerződés tárgya az általánosan elfogadott erkölcsi normákat, szokásokat nyilvánvalóan sérti, ezért azt az általános társadalmi megítélés is egyértelműen tisztességtelennek minősíti.

A Kúria a perbeli előszerződés kapcsán rámutatott, hogy a végleges szerződés megkötésére meghatározott, a szerződési gyakorlatban példátlanul rövid határidő mellett az előszerződés megkötésének nem volt más racionális indoka, valós célja, mint a lehetőség megteremtése a benne kikötött szankciók alkalmazására és ellenszolgáltatás nélkül szolgáltatás követelésére. Az előszerződés minden ellentételezés nélkül, egyoldalúan, kizárólag a fogyasztó vevőre terhelt kirívóan súlyos szankciókat. A végleges szerződés megkötésének az előszerződésben megszabott 5 naptári napos határideje lényegében a szerződéskötés megtagadása alanyai jogának az érvényesülését is kizárja.

A Kúria végül arra is felhívta a figyelmet, hogy az egyaránt kárátalány jellegű, azonos funkciójú foglaló és kötbér szankció együttes alkalmazása és érvényesítése kizárt, a kötbér összege a foglaló összegével csökken.

A Kúria mindezek alapján úgy foglalt állást, hogy az üzletszerűen lakásértékesítéssel foglalkozó, vállalkozó felperesnek a fogyasztó alperessel kötött adásvételi előszerződése a szerződéskötéskor fennálló semmisségi okban szenvedett, mivel az előszerződést a jóerkölcs nyilvánvaló sérelmével kötötték meg. Az előszerződés teljes érvénytelensége (semmissége) miatt pedig a részleges érvénytelenség kérdése nem merült fel.

Jogeset száma: BH 2021. 171.

Szerző: Bodzási Balázs

További híreink

II. Miskolci Agrárjogi Fórum – beszámoló

A Magyar Ügyvédi Kamara előtt álló feladatok a következő négy évben

Meghívó Emlékkonferenciára

A korrupciós tényállások jelentős kiterjesztését tervezi az osztrák igazságügyi kormányzat

Ukrán államközi kérelmek elfogadhatóságáról döntöttek Strasbourgban – megjelent podcastunk negyedik évadának legújabb adása!

Áprilisban újra KözigKedd

A védelmi fellebbezés tanácsülésen történő elbírálása a Be. szabályainak betartása mellett is eredményezhet tisztességtelen eljárást

A Kúria a további ügyfél bevonásának elmaradását mint semmisségi okot értelmezte ítéletében

A Kúria első, előzetes döntéshozatali indítvány alapján hozott büntető szakági jogegységi határozata a falfirka büntetőjogi minősítésével foglalkozik

Előző bejegyzés « A kényszertörlési eljárás új szabályai
Következő bejegyzés A gazdasági társaság tagja nem érvényesíthet kárigényt harmadik személlyel szemben a társasági vagyon értékvesztése miatt »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet