• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések

Az írásba foglalás fogalma ingatlan adásvételi szerződés esetén

Az ingatlan adásvételi szerződés, valamint annak módosítása érvényességéhez lényeges tartalmuk írásba foglalása szükséges. E követelményt az egyszerű magánokiratba foglalás is kielégíti, az érvényességnek sem az ügyvédi ellenjegyzés, sem pedig a teljes bizonyító erejű magánokirati forma nem feltétele. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 32. § (3) bekezdése az ellenjegyzést csak a tulajdonjog változásának ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez követeli meg.

2021-08-17

egyszerű magánokiratba foglalás ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés alakszerűsége Jogalkalmazás Kúria Magánjog ügyvédi vagy kamarai jogtanácsosi ellenjegyzés követelménye

A felperes cég a tulajdonában lévő ingatlant adásvételi szerződéssel eladta az alperesnek. Az adásvételi szerződés 2. pontja szerint a felek az ingatlan vételárát 14 millió forintban határozták meg. A 3. pont szerint a vételár megfizetése 10 millió forint beszámításával és 4 millió forint 3 banki napon belüli ügyvédi letétbe történő megfizetésével kerül sor. Az ezt követően benyújtott kérelem alapján az alperes tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre került.

Az adásvételi szerződés 3. pontját a felek utóbb úgy módosították, hogy a vevő nem számítja be a vételárba a felperessel szembeni követelését, hanem a 10 millió forintos vételárrészt készpénzben fizeti meg a felperesnek. A szerződésmódosításban arról is rendelkeztek, hogy a további 4 millió forintot az alperes ügyvédi letéti számlára már megfizette, azt a felperes képviselője átvételi elismervény ellenében át is vette az ügyvédi irodától. A szerződésmódosítást a felek aláírták, annak ügyvédi ellenjegyzésére azonban akkor nem került sor, csak a per során.

Másfél hónappal az adásvételi szerződés megkötését követően a felperes ellen felszámolási eljárás indult.

A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság elsődlegesen a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 40. § (1) bekezdés b) pontja, másodlagosan pedig c) pontja alapján állapítsa meg az adásvételi szerződés – egyben az abban foglalt beszámítás – érvénytelenségét. Az adásvételi szerződéssel ugyanis álláspontja szerint a hitelezők fedezetét elvonták. A Ptk. 6:49. § (2) bekezdése alapján a szerződésmódosítás érvénytelenségének megállapítását is kérte. Mindezekre tekintettel indítványozta, hogy a bíróság intézkedjen az alperes tulajdonjogának törlése és a felperes tulajdonjogának visszajegyzése érdekében.

Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A jogerős ítélet szerint a szerződésmódosítás érvényességének sem az ügyvédi ellenjegyzés, sem pedig a teljes bizonyító erejű magánokirati forma nem volt feltétele. Az Inytv. 32. § (3) bekezdése az ügyvédi ellenjegyzést csak a tulajdonjog változásának ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez követeli meg.

A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Hangsúlyozta, hogy a Ptk. 6:94. § (2) bekezdése szerint a szerződésmódosítás semmis, ha arra a kötelező alakiság mellőzésével került sor. Álláspontja szerint a módosítás alakiságára is az eredeti szerződésre irányadó kötelező alakisági előírások vonatkoznak. Ebből következően a módosítás vonatkozásában is kötelező a közokiratba, vagy az ügyvéd (kamarai jogtanácsos) által ellenjegyzett magánokiratba foglalás. Ha nem így került sor a szerződésmódosításra, akkor az semmis, még ha a felek egyező akaratából jött is létre.

A Kúria álláspontja szerint az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés, valamint a szerződés módosításának érvényességéhez lényeges tartalmuk írásba foglalása szükséges. E követelményt az egyszerű magánokiratba foglalás is kielégíti. Az Inytv. 32. § (3) bekezdése nem a szerződés alaki érvényességi kellékét, hanem az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez szükséges alaki kelléket határozza meg.

A Kúria rámutatott, hogy ezzel ellentétes következtetés a Ptk. 6:94. § (2) bekezdéséből sem vonható le. Ez a jogszabályi rendelkezés egyébként sem az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés alaki érvényességi kellékeit, hanem a szerződés alaki hibája orvoslásának feltételeit szabályozza.

Mindezek alapján a perbeli szerződésmódosítás – a felperes álláspontjával ellentétben – alaki okból nem érvénytelen.

A Kúria arra is felhívta végül a figyelmet, hogy az a tény, hogy a felperes ügyvezetője nem számolt el az általa átvett vételárral, illetve, hogy nem adta át az ügylettel kapcsolatos iratokat a felszámolónak, az adásvételi szerződés és módosítása érvényességét nem érinti.

Jogeset száma: BH 2021. 202.

Szerző: Bodzási Balázs

További híreink

A védelmi fellebbezés tanácsülésen történő elbírálása a Be. szabályainak betartása mellett is eredményezhet tisztességtelen eljárást

A Kúria a további ügyfél bevonásának elmaradását mint semmisségi okot értelmezte ítéletében

A Kúria első, előzetes döntéshozatali indítvány alapján hozott büntető szakági jogegységi határozata a falfirka büntetőjogi minősítésével foglalkozik

Magas állami kitüntetésben részesült dr. Bánáti János

Ítélet a MÁV Start ügyben – az Európai Bíróság ítélete a napi és heti pihenőidő kapcsolatáról – Podcast

HARMATHY ATTILA EMLÉKKONFERENCIA

A Kúria megállapította, hogy a hatóságnak nincs lehetősége az ügyintézési határidő meghosszabbítására

A Kúria év végi határozatában az anyagi jogerő tárgyi terjedelmét vizsgálta a követelésrész érvényesítése során

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

Előző bejegyzés « Fegyelmi tanács – kegyelemdöfés? A lengyel bírósági reform legújabb fordulatai
Következő bejegyzés A kényszertörlési eljárás új szabályai »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet