Bejegyzések

A Kúria a hatósági eljárásban kibocsátott hiánypótlási felhívás nemteljesítésének következményeit vizsgálta

A Kúria szerint a hatósági eljárás megszüntetésének van helye, ha az ügyfél a jogszabály által előírt tartalmú dokumentumokat hiánypótlási felhívás ellenére nem vagy nem teljeskörűen nyújtja be, és emiatt kérelme nem bírálható el.

A Kúria a hatósági döntés módosításának perjogi következményeivel foglalkozott végzésében

A Kúria szerint az ügy érdemére kiható, lényeges eljárási szabályszegés, ha a bíróság a döntés módosítása esetén elmulaszt dönteni a keresetkiterjesztéssel érintett módosító döntésről.

A Kúria a másodfokú hatósági döntés hatáskörhiány miatti semmisségéről foglalt állást ítéletében

A Kúria szerint ha a közigazgatási szerv másodfokú hatáskörrel nem rendelkezik, akkor a fellebbezést érdemben elbíráló határozata semmis.

A Kúria a hatósági eljárás szünetelésének feltételeit vizsgálta ítéletében

A Kúria megállapította, hogy hatósági eljárás abban az esetben szünetel, ha azt valamennyi ügyfél – vagyis nem csak a kérelmező ügyfél – együttesen kéri.

A megismételt hatósági eljárásra adott iránymutatás terjedelmét értelmezte a Kúria ítéletében

A Kúria szerint a megismételt eljárásra vonatkozó bírói iránymutatásból külön rendelkezés nélkül nem következhet az ügyfél értesítésének mellőzése vagy az ügyintézési határidő lerövidítése.

A Kúria a kisajátítási kártalanítással kapcsolatos kérdésekkel foglalkozott ítéletében

A Kúria megállapította, hogy a kisajátított ingatlan tulajdonosát a tulajdonjoga elvonásáért teljes kártalanítás illeti meg.

A Kúria a hatósági intézkedésekkel szembeni közigazgatási bírói jogvédelem lehetőségével foglalkozott végzésében

A Kúria megállapította, hogy a Kp. rendszerében a hatósági intézkedések az egyedi döntések körébe tartoznak, így azok továbbra is közigazgatási jogvita tárgyát képezhetik.

A Fővárosi Ítélőtábla megerősítette, hogy a támogatói okirattal létrejövő támogatási jogviszonyt a tételes jogban polgári jogi jogviszonynak kell tekinteni

A bíróság szerint a támogatói okirattal létrejövő támogatási jogviszonyban a vis maior kérelem elutasítása tárgyában benyújtott kifogást elbíráló döntés nem lehet közigazgatási jogvita tárgya.

A házastársi közös vagyon egyenlő arányú megosztásától – házassági vagyonjogi szerződés hiányában – a bíróság általi, méltányossági alapon történő eltérés feltételei

A Kúria határozata szerint a házastársi közös vagyon a házastársakat osztatlanul, egyenlő arányban illeti meg, függetlenül attól, hogy a vagyonszaporulat létrehozásában csak az egyik vagy mindkét házastárs vett részt, vagy milyen arányú volt a részvételük. Ettől a bíróság kizárólag a méltányosságra hivatkozással térhet el.

Az ingatlan bérbeadóját megillető törvényes zálogjog jellemzői

Ingatlanra kötött bérleti szerződés alapján a bérlemény birtokbavételével és ott a bérlő ingóságainak elhelyezésével megalapítottnak minősül a bérbeadó törvényes zálogjoga a bérlő ingatlanba bevitt és ott elhelyezett vagyontárgyain a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:377. § (1) bekezdése szerint. Nem a zálogjog megalapításának és létrejöttének, hanem a zálogjogból fakadó kielégítési jog gyakorlásának a feltétele az, hogy az adós elmulassza az esedékessé vált fizetési kötelezettségének teljesítését és hátraléka keletkezzen, ezáltal a biztosított követelés az igény állapotába kerüljön.