Bejegyzések

A gondatlan pénzmosás és az orgazdaság tényállásának viszonyát értelmezte a Kúria

A BH2023. 54. számon közzétett határozat az időbeli hatály vonatkozásában foglalkozik a 2021. január 1-jével hatályon kívül helyezett orgazdaság és az új pénzmosási alakzatok viszonyával.

A járművezetéstől eltiltás törvényi esetköreit embercsempészés miatt folyt büntetőeljárásban értelmezte a Kúria (BH2023. 55.)

A közlekedési szabály megszegése csak akkor alapozza meg e büntetés alkalmazását, ha az az elkövetett bűncselekmény elkövetési magatartásának a része.

A Kúria ismételten a közigazgatási perbeli keresetváltoztatás szabályaival foglalkozott

A Kúria megerősítette, hogy nem valósít meg tiltott keresetváltoztatást, ha a felperes az első tárgyaláson a keresetben feltüntetett jogsértést konkretizálva megjelöli az alperes által megsértett jogszabályi rendelkezést.

A Kúria a hatósági döntések hivatalbóli visszavonására és módosítására nyitva álló egy éves határidő jogi természetével foglalkozott végzésében

A Kúria szerint a hatósági döntés módosítására vonatkozó egy éves határidőn belül a hatóságnak csupán a döntés közlése iránt kell intézkedne, az azonban nem feltétel, hogy a döntés e határidőn belül közlésre is kerüljön.

Megszakítja-e az elévülést a keresetlevelet visszautasító végzés?

A Kúria megállapította, hogy a követelés bírósági úton történő érvényesítése az igény elévülését csak akkor szakítja meg, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi döntést hozott. A keresetlevelet visszautasító végzés nem érdemi határozat, ezért az elévülés megszakítására nem hivatkozhat megalapozottan az, aki a keresetlevél előterjesztéséhez fűződő joghatások fenntartása érdekében nem járt el a Pp. 178. §-a szerint.

A Kúria az objektív felelősségen alapuló közigazgatási szankciók jellemzőivel foglalkozott ítéletében

A Kúria szerint az objektív közigazgatási jogi felelősség lényege, hogy a szabályszegő magatartáshoz fűzi a jogkövetkezményt, függetlenül a szabályszegő vétkességétől vagy felróhatóságától.

Szóbeli végrendelet érvénytelensége

A Kúria ítéletében megállapította, hogy szóbeli végrendelet kivételes lehetőség, amelynek szabályai a korábbiakhoz képest még szigorodtak is. A Ptk. alapján szóbeli végrendelet esetén szükségszerű követelmény, hogy az örökhagyó a nyilatkozatát végintézkedésnek tekintse és a végrendeleti tanúk is tudatában legyenek annak, hogy szóbeli végrendelet tételénél tanúként működnek közre. Ha ezek a feltételek nem állnak fenn, az örökhagyó nyilatkozata nem minősül végintézkedésnek, ebben a vonatkozásban nyilatkozata öröklési jogi szempontból nem létezőnek minősül.

Az elővásárlási jog megsértésének jogkövetkezményei

A Kúria ítéletében kimondta, hogy a Ptk. 6:222. § (1) bekezdése nem írja felül a Ptk. 6:223. §-ának és a Ptk. 5:81. §-ának a rendelkezéseit. A Ptk. 6:222. §-ának, valamint 6:223. § (1) és (2) bekezdésének – az Alaptörvény 28. cikke szerinti – helyes értelmezése alapján az eladót bizonyos körülmények fennállása esetén nem terheli a közlési kötelezettség az elővásárlási jog jogosultja felé, ami jelentős anyagi és időbeli hátrányoktól mentesíti. Ha azonban az elővásárlásra jogosult – a jogvesztő 3 éves határidőn belül – a szerződéskötésről más módon tudomást szerez, az elővásárlási jogát teljesítőképessége igazolásával és az ajánlat teljes terjedelemben való elfogadásával, határidőn belül érvényesítheti.

A Kúria a további ügyfél bevonásának elmaradását mint semmisségi okot értelmezte ítéletében

A Kúria azt vizsgálta, hogy a médiatartalom-szolgáltató vezető tisztségviselője ügyfélnek minősül-e, ha a médiahatóság az ismételt jogsértésre figyelemmel őt is bírsággal sújtja.

A Kúria megállapította, hogy a hatóságnak nincs lehetősége az ügyintézési határidő meghosszabbítására

A Kúria szerint hatósági eljárásban az ügyintézési határidő meghosszabbítására nincs törvényes lehetőség, ezért az arra irányuló kérelem visszautasítása jogszerű.