A közösség tagja elleni erőszak törvényi tényállását értelmezte a Kúria

A Kúria által felülvizsgálati eljárásban elbírált ügy alapjául fekvő tényállás lényege a következő:

Az autóbuszon utazó sértett a járványügyi intézkedéseknek megfelelően a száját és orrát takaró maszkot viselt, azon jól láthatóan – a Színház- és Filmművészeti Egyetem átalakítása elleni tiltakozást képviselő mozgalomhoz való tartozást jelképező – felirat és szimbólum volt látható. A buszra felszálló terhelt a sértett maszkját meglátva indulatos lett, a sértettet – kifejezetten a maszkja miatt – fenyegette és szidalmazta, majd a táskájában található 8 centiméter pengehosszúságú késsel a sértett arcát megsebezte.

A jogerős ítélet a terheltet közösség tagja elleni erőszak bűntettében [Btk. 216. § (2) bekezdés és (3) bekezdés b) pont] és súlyos testi sértés bűntettének kísérletében [Btk. 164. § (1) és (3) bekezdés] mondta ki bűnösnek és öt évig tartó szabadságvesztésre, továbbá azonos tartamú közügyektől eltiltásra ítélte.

A jogerős ítélet ellen felülvizsgálati indítványt előterjesztő védő a közösség tagja elleni erőszak megállapíthatóságát vitatta. Álláspontja szerint a terhelt nem azért bántalmazta a sértettet, mert megvetette a maszk által kifejezett nézetrendszert, hanem valójában jogellenes cselekmények, vagyis az egyetemfoglalás és az ahhoz kapcsolódó tiltakozás iránt viseltetett elutasító véleménnyel. Hangsúlyozta, hogy a mozgalom, mint egy hatályos törvény végrehajtása elleni jogellenes magatartással történt tiltakozás, egyrészt nem tekinthető csoportképző eszme- vagy nézetrendszernek, másrészt az egy véleményen lévők esetében nem tekinthető az identitásuk lényegi sajátosságát jelentő tulajdonságnak a pusztán egy konkrét dologban képviselt azonos vélemény. A védő hivatkozott a bírósági gyakorlatban követett elvre, amely szerint az eszmerendszer közösségére alapozottan szervezett csoport tagjai csak akkor élvezhetnek kiemelt büntetőjogi védelmet, ha törvényes keretek között fejtik ki a tevékenységet, a törvényi előírásokkal nyilvánvalóan szembehelyezkedő szerveződés tagjait ez nem illeti meg. Álláspontja szerint a sértett által viselt maszk kifejezetten az egyetemfoglalás szimbóluma volt, nem a társadalmi vitáé. Az abban részt vevők a jogellenes magatartásukkal egy hatályos törvény végrehajtását akadályozták. Emiatt nem tekinthető a jogállamiság elveit tiszteletben tartó, ezáltal a jogrendszer által védelemben részesítendő csoportnak (Indokolás [7]-[14]).

A kúriai végzés – a védő érvelését elvetve – a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A határozat alaposan elemzésnek veti alá a közösség tagja elleni erőszak törvényi tényállási elemeit, és helyesen állapítja meg, hogy a bűncselekmény passzív alanya bárki lehet, a bűncselekmény jellegadó ismérve nem – a sok esetben véletlenszerűen kiválasztott – passzív alany minősége, hanem az elkövető előítélettől vezérelt motívuma. A terhelti motívum szempontjából az előítélet által érintett védett társadalmi csoportnak van jelentősége. A Kúria határozata e körben hivatkozik az Alkotmánybíróság 30/1992. (V. 22.) AB határozatára, amely még a közösség elleni izgatás tényállása kapcsán kifejtette, hogy a lakosság egyes csoportjai kitétel mögött az eltérő nézetrendszer (párttagok, egyesületek, mozgalmak stb. résztvevői) vagy egyéb, tulajdonképpen bármely ismérv szerint elkülönülő személyek védelmének szándéka húzódik meg. A jogalkalmazás, a bíróság feladata, hogy a konkrét ügyek kapcsán, esetről-esetre vizsgálja, és tartalommal megtöltse a „lakosság egyes csoportjai” kitételt (Indokolás [71] és [75]). A Kúria által a közösség elleni izgatás tényállása kapcsán felhozott alkotmányos értelmezés analóg alkalmazása mindenképpen helyes, hiszen a védett társadalmi csoport a súlyosabb bűncselekmény – azaz a közösség tagja elleni erőszak – esetén semmiképpen sem értelmezhető szűkebben, mint az enyhébb bűncselekményi tényállás – a közösség elleni izgatás (uszítás) – körében (argumentum a minore ad maius).

Az alapjogi érvelést folytatva a Kúria mind a terhelti, mind a sértetti oldalon vizsgálta a véleménynyilvánítás szabadságának kereteit. Az irányadó kúriai és alkotmánybírósági gyakorlattal egyezően kimondta, hogy terhelt oldaláról nézve a véleménynyilvánítás jogával, alapjoggyakorlásra hivatkozással igazolni a személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetését kizárt, véleménynyilvánítás erőszakos magatartással, erőszakkal nem gyakorolható. A sértett oldalát illetően megállapította, hogy vélemény kifejezése az is, ha valaki olyan ruhadarabot, öltözéket visel, amellyel egyértelműen a külvilág tudtára adja, hogy egy bizonyos kérdésben milyen véleményt képvisel. Ez a vélemény objektíve határozza meg a mozgalom identitását, ami miatt a vádlott a sértetett bántalmazta. A sértett erőszakos, fizikai és verbális megleckéztetése, megbélyegzése és megalázása nem hagy kétséget afelől, hogy a terhelt előítélettel viseltetett a mozgalom iránt. (Indokolás [85] – [116])

A Kúria a csoport védett minőségével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy változatlanul irányadó az a bírósági gyakorlat, amely szerint az eszmerendszer közösségére alapozottan szervezett csoport (amely lehet egyesület, mozgalom stb.) tagjai csak akkor élvezhetnek kiemelt büntetőjogi védelmet, ha a szervezet az alkotmányban rögzített elveket tiszteletben tartva, törvényes keretek között fejti ki a tevékenységét (Legfelsőbb Bíróság Bfv.III.87/2011/5. számú határozat). A FreeSzFE mozgalmat képviselő egyesület törvényes keretek között, bíróság által bejegyezve, oktatáspolitikai célkitűzések, alkotóműhely létrehozása és ezzel kapcsolatos véleménynyilvánítás érdekében működik. Köztudomású tény, hogy az egyetemfoglalás 2020. szeptember 1. napján kezdődött és 2020. november 10. napjáig tartott. A mozgalom azonban sem ez időszak alatt, és ezt követően sem szűkíthető le az egyetemfoglalók mozgalmára, a mozgalom egyesületi formában változatlanul jelenleg is létezik és működik. Jelen ügyben a mozgalom (egyesület) tagjai, támogatói az Egyetem átalakítása kapcsán csoportot alkottak, éspedig olyan csoportot, amely összetartó ereje, a közös vélemény tartalma, a mozgalom (egyesület) elvei, eszméje, értékei alkotmányos alapelveket (ekként védett tulajdonságot) képviseltek, képviselnek. (Indokolás [139] – [140] és [152])

Mindezekre tekintettel a Kúria – a jogerős ítélettel egyetértve – megállapította, hogy a mozgalom a lakosság olyan csoportja, amelynek tagja (vagy vélt tagja) az ellene irányuló előítéletes támadás miatt kiemelt jogi védelemben részesítendő.

A határozatról a Kúria a honlapján tájékoztatót tett közzé, amely itt olvasható: https://kuria-birosag.hu/hu/sajto/tajekoztato-kuria-bfviii36620229-szamu-kozosseg-tagja-elleni-eroszak-buntette-es-mas

A határozat – mivel az ügy érdemében hozott kúriai határozat – elvi tartalmát tekintve precedenshatározatnak minősül. Éppen ezért kiemelten fontos az egyedi döntés precedenst képező elvi tartalmának pontos megragadása. A kúriai tájékoztató szövege a közösség tagja elleni erőszak tényállásának értelmezéséhez a védett csoport meghatározásának absztrakt szempontjait írja körül. Álláspontunk szerint a határozat ratio decidendije ezen felül további, konkrétabb megállapításokban is megragadható. Eszerint:

1) A különböző szakpolitikai kérdéseket zászlajukra tűző mozgalmak, egyesületek a véleményszabadság és az egyesülési szabadság védett körébe tartozásuk alapján egyúttal a közösség tagja elleni erőszak bűncselekményének védett csoportjába tartoznak, mint a „társadalom egyéb csoportjai”.

2) Az a tény, ha a mozgalom egyes tagjai esetlegesen jogellenes cselekményeket is kifejtenek, az egyébként törvényesen működő mozgalom egészét (és így annak individuális tagjait) a fokozott büntetőjogi védelemtől nem fosztja meg.

Ügyszám: Kúria Bfv.366/2022/9.

Szerző: Szomora Zsolt