A felülvizsgálat tárgyat képező ügyben a járásbíróság jogerős ítéletével egyrendbeli embercsempészés bűntettében mondta ki bűnösnek a vádlottat, és szabadságvesztés kiszabása mellett kiutasításra, valamint 3 év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. A megállapított tényállás szerint a terhelt Magyarország területén, Sz. melletti – pontosabban nem meghatározható – erdőben, az általa vezetett, szerb honosságú tehergépkocsi rakterébe felvette a Magyarország területére jogellenesen, érvényes úti okmány, illetve beutazási és tartózkodási engedély nélkül érkező, 18 fő, magukat afgán állampolgárnak valló személyeket, akik Szerbia felől lépték át a határt és illegálisan Ausztriába kívántak eljutni. A terhelt a fent írtak szerint e személyeknek az ausztriai úticéljuk elérése érdekében szándékosan segítséget nyújtott a magyar-osztrák államhatár jogszabályi rendelkezések megszegésével történő átlépéséhez, őket Magyarország területén keresztül Ausztria felé szállította a tehergépkocsijával.
A terhelt az embercsempészés elkövetése során megszegte a KRESZ 46. § (1) és (2) bekezdéseiben írtakat is, miszerint személyt szállítani a járműnek e célra kialakított ülőhely részén szabad, továbbá a járműben a forgalmi engedélyben feltüntetett számú személy szállítható. A bíróság erre tekintettel alkalmazta a járművezetéstől eltiltás büntetést is.
A jogerős ítélet ellen – a büntetés törvénysértő kiszabása miatt – a megyei főügyészség nyújtott be felülvizsgálati indítványt a terhelt javára. A Kúria ítéletében áttekintette Btk. 55. § (1) bekezdésére irányadó értelmezést. A Btk. a járművezetéstől eltiltásnak két esetét szabályozza.
Az 55. § (1) bekezdés a) pontjában írt esetben az elkövető az engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követi el a bűncselekményt. E jogszabályhely alkalmazása során a járművezetési szabályok megszegése alatt a szűk értelemben vett elkövetési magatartást kell érteni, vagyis azokat az eseteket, amikor a bűncselekmény elkövetési magatartása szükségképpen magában foglalja a közlekedési szabályok megszegését is. Ebbe a körbe tartozónak kell tekinteni a közlekedési bűncselekmények (Btk. XXII. Fejezet) mellett a közlekedés körében, közlekedési szabály megsértése útján a járművezető által megvalósított bűncselekményeket (így pl. segítségnyújtás elmulasztása, materiális veszélyeztető szándék helyett materiális sértő szándék megállapítása esetén a veszélyeztető jellegű közlekedési bűncselekmény helyett élet vagy testi épség elleni bűncselekményeket, így például közérdekű üzem működésének megzavarását, jármű hatalomba kerítését stb.) is. Az embercsempészés azonban nem tartozik ezen bűncselekmények közé; megvalósulása során a közlekedési szabály megsértése esetleges és nem áll összefüggésben a terhelt büntetőjogi felelősségével (Indokolás [25]).
Az embercsempészés konkrét helyzetben választott elkövetési módja a személyszállításra vonatkozó közlekedési szabályok megszegése útján valósult meg, kizárólag absztrakt veszélyhelyzetet idézett elő, amely azonban önmagában sem közlekedési, sem közlekedés körében elkövetett bűncselekmény megállapítására nem alkalmas. Ezért a járművezetéstől eltiltás büntetés kiszabására a Btk. idézett szabálya alapján nincs törvényi lehetőség (Indokolás [26]).
A járművezetéstől eltiltás Btk. 55. § (1) bekezdés b) pontjában szabályozott másik esetköre, amikor az elkövető bűncselekmények elkövetéséhez járművet használ. A törvény szövegének nyelvtani értelmezésén alapuló következetes ítélkezési gyakorlat szerint a járművezetéstől eltiltásra ítélésnek ilyen esetben csak akkor van helye, ha az elkövető legalább két, egymástól elkülönülő cselekményt valósított meg (ideértve a több, önállóan is bűncselekménynek minősülő részcselekményt magában foglaló természetes vagy törvényi egységet is), egyetlen cselekmény elkövetése esetén azonban arra nem kerülhet sor [Indokolás (34)].
A Kúria a fentiek alapján a jogerős ítéletet megváltoztatta, a törvényi feltételek hiányában kiszabott közúti járművezetéstől eltiltásra vonatkozó rendelkezést mellőzte (BH2023. 55.).
Az eset jelentőségét az adja, hogy a déli és nyugati határrégióban elszaporodott embercsempész cselekmények tipikus elkövetési módjának értékelését végzi el: eszerint a csempészett személyeknek a gépjármű rakterében való szállítása, vagy az ülőhelyek számánál több utas szállítása önmagában nem alapozza meg a közúti járművezetéstől eltiltás büntetés alkalmazhatóságát. Ha az elkövető esetében az államhatár jogellenes átlépéséhez történő egyetlen segítségnyújtási cselekményt lehet bizonyítani, akkor a járművezetéstől eltiltás nem alkalmazható. Ha az elkövető ugyanannak a határnak az átlépéséhez több alkalommal nyújt segítséget, vagy több határ átlépéshez nyújt ugyanazon személyeknek segítséget, akkor bár cselekményének büntetőjogi értékelése természetes vagy folytatólagos egység, tehát egyrendbeli bűncselekmény, de mivel ez több, önmagában is bűncselekményt megvalósító részcselekményből áll össze, ezért a járművezetéstől eltiltás Btk. 55. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetkör ez esetben már alkalmazható.
Szerző: Szomora Zsolt
A Kúria ismételten a közigazgatási perbeli keresetváltoztatás szabályaival foglalkozott