Bejegyzések

A Kúria év végi határozatában az anyagi jogerő tárgyi terjedelmét vizsgálta a követelésrész érvényesítése során

A Kúria jogegységi határozatában megállapította, ha a fél az anyagi jogból eredő követelésének csak egy részét érvényesíti, az ítélet jogereje nem terjed ki a nem érvényesített követelésrészre. A határozat kimondja azt is, hogy a még nem érvényesített követelésrészre újonnan megindított perben vizsgálhatók a keresettel érvényesített jog érdemben el nem bírált anyagi jogi feltételei.

A Kúria ismételten a közigazgatási perben lefolytatható hivatalbóli bizonyítás szabályait értelmezte

Fogyatékossági támogatásra jogosult személy esetén csak akkor kerülhet sor hivatalbóli bizonyításra, ha van olyan kereseti kérelem, amely az ő érdekeit veszélyeztető jogsérelmet állít.

A Kúria az érdekeltként történő perbelépés lehetőségéről való értesítés közigazgatási perjogi szabályait értelmezte

A tisztességes eljáráshoz való jog megköveteli, hogy a bíróság csak az érdekeltként való perbelépési nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő elteltét követően hozza meg eljárást befejező határozatát.

A Kúria a közigazgatási perben lefolytatható hivatalbóli bizonyítás szabályaival foglalkozott

A Kúria megállapította, hogy a kiskorú érdekeit veszélyeztető jogsértésre való hivatkozás vizsgálata nem mellőzhető azon az alapon, hogy a felek bizonyítási indítványt nem terjesztettek elő.

A Kúria megállapította, hogy a hatóságnak az ügyféli jogállás megtagadásáról önálló jogorvoslattal támadható végzésben kell döntenie

A Kúria azon speciális eljárásjogi helyzetet elemezte, amikor az elsőfokú hatóság nem hoz formális döntést a panaszos ügyféli jogállásáról, aki ugyanakkor fellebbezéssel él az elsőfokú határozattal szemben.

Alkotmányom mondd meg nékem, mi nem lehet titkom mégsem?

A francia Alkotmánytanács két, ügyvédi titoktartást érintő döntése pénzmosást érintő házkutatással és lefoglalással összefüggésben

A Kúria szerint a kisajátított ingatlanon földhasználati joggal rendelkező és kártalanításban részesülő személyt a bíróságnak értesítenie kell az érdekeltként való perbelépés lehetőségéről

A Kúria álláspontja szerint ennek elmaradása lényeges, az ügy érdemi elbírálására kiható jogszabálysértésnek minősül, amely az ítélet hatályon kívül helyezéséhez vezet.

A Kúria a hatósági eljárást megindító kérelem visszautasításának szabályait értelmezte ítéletében

A Kúria megállapította, hogy a hatósági ügy érdemére vonatkozó anyagi jogi feltételek hiánya nem alapozza meg a kérelem Ákr. 46. § (1) bekezdés a) pontja szerinti visszautasítását.

A Kúria a tisztességes eljáráshoz való jog és a közigazgatási perbeli nyilatkozattételi jog kapcsolatát vizsgálta

Lényeges, az ügy érdemére kiható eljárási jogszabálysértésnek minősül, ha a bíróság a fél részére nem biztosít megfelelő nyilatkozattételi határidőt, aki ezáltal lényeges eljárási jogait nem tudja gyakorolni.

A Kúria a hatósági döntések visszavonásának és módosításának elhatárolási kérdéseit vizsgálta

A Kúria szerint a kérelemre induló hatósági eljárásban a határozat visszavonását és ezt követően az eljárás végzéssel való megszüntetését együttesen a határozat módosításának kell tekinteni.