Az AB azért semmisítette meg a büntetőbíróságok ítéleteit, mert azok tévesen vonták ki a közügyek vitatásának alkotmányjogi mércéje alól a választáson mandátumot nem szerzett képviselőjelöltet.
Az Alkotmánybíróság kimondta: iratelvre alapozott döntésével az eljáró bíróság megsértette az indítványozó közérdekű adatokhoz való hozzáféréséhez való jogát
Az Alkotmánybíróság szerint az eljáró bíróság az adatok tartalmának ismerete nélkül, illetve az adatelv helyett az iratelv alkalmazásával határozott, ezzel pedig az igényelt adatokat tartalmi vizsgálat nélkül, egészében helyezte nyilvánosság-korlátozás alá.
Az átláthatóság követelményének értelmezése devizában nyilvántartott fogyasztói kölcsönszerződés esetén
Az EUB az átláthatóság követelményét értelmezte a 93/13-as irányelv rendelkezései alapján, amelynek kapcsán elsődlegesen azt emelte ki, hogy az irányelvnek ezt a követelményét kiterjesztő módon kell értelmezni. Mindez megköveteli többek között azt, hogy a szerződés átláthatóan tüntesse fel azon mechanizmus konkrét működését, amelyre az érintett szerződési feltétel utal, oly módon, hogy a fogyasztó pontos és érthető szempontok alapján felmérhesse a számára ebből eredő gazdasági következményeket.
A megtérítési igény azzal a vezetővel szemben is érvényesíthető, akinek a károkozáskor lejárt a vezetői engedélye
A Kúria szerint a biztosító az általa a károsultnak kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti attól a vezetőtől, akiknek a vezetői engedélye a károkozáskor – az egészségi alkalmassági vizsgálaton megállapított időpont eltelte miatt – nem jogosított vezetésre. A jogszabálynak ez az értelmezése megfelel az Alaptörvény 28. cikke szerinti követelményeknek, mert a kárt olyan személy okozta, aki a közúti közlekedésre vonatkozó szabályok alapján nem volt jogosult a vezetésre.
A végrendelet keltezése
A Kúria szerint a végrendelet keltezésének (a keltezés idejének) a téves megjelölése önmagában nem vonja maga után a végrendelet érvénytelenségét.
A távollévők közötti jognyilatkozatok hatályosulása
A Kúria szerint a felek a szerződésükben megállapodhatnak abban, hogy e-mail-ben tartják egymással a kapcsolatot és ilyen módon küldik meg a számlákat is. Ebben az esetben a fizetésképtelenség megállapítása során az elektronikus úton (e-mailben) megküldött számlákat kézbesítettnek kell tekinteni.
Megkérdőjelezhető-e egy bíró pártatlansága és függetlensége?
Az Európai Unió Bíróságának ebben a kérdésben egy lengyel jogeset kapcsán kellett állást foglalnia, amelynek előzményei egy kölcsönügylethez kötődő jogvitával kapcsolatosak.
Megkérdőjelezhető-e egy bíró pártatlansága és függetlensége?Tovább
A legfelsőbb szintű bíróság nem kötelező erejű állásfoglalása nem elegendő ahhoz, hogy biztosított legyen az érintett személyek teljes körű védelme egy fogyasztói szerződés kapcsán
A EUB a Fővárosi Törvényszék kérelme alapján abban a kérdésben foglalt állást, hogy a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló európai uniós irányelvvel ellentétes-e az a nemzeti gyakorlat, amely abból áll, hogy a legfelsőbb szintű bíróság konzultációs testülete elfogad egy olyan, nem kötelező erejű állásfoglalást, amely arra irányul, hogy iránymutatást adjon az alsóbb fokú bíróságoknak az ilyen, tisztességtelen feltételt tartalmazó szerződés érvénytelensége tárgyában.
A jogi személy által hozott határozat bírósági felülvizsgálatának egyes értelmezési kérdései
A Kúria ítéletében kiemelte, hogy a Ptk.-ban új lehetőségként bevezetett azon rendelkezés alkalmazásának, miszerint a bíróság a jogi személy határozatának hatályon kívül helyezése helyett csak a jogsértés tényét állapítja meg, két feltétele van: egyrészt az, hogy a jogszabálysértés nem jelentős, másrészt, hogy nem veszélyezteti a jogi személy jogszerű működését. Annak megítélése során, hogy a jogsértés veszélyezteti-e a társaság jogszerű működését, a bíróságnak vizsgálnia kell a jogsértő határozat tartalmát, következményét, eredményét, illetve a határozat esetleges hatályon kívül helyezésének eredményét, következményét.