Bejegyzések

A jogi személlyel szembeni büntetőjogi intézkedés ügyészségi általi indítványozásának eljárási határidejét értelmezte a Kúria

A BH2022. 204. számon közzétett eseti döntés érdekessége, hogy egyezségen alapuló eljárásban felmerült jogértelmezési kérdést rendez

A „precedenstől” való eltérésre hivatkozás büntetőeljárásban

A BH2022. 289. számon közzétett kúriai felülvizsgálati végzés a hivatkozás lehetőségének időbeli kereteit és eljárásjogi feltételeit rögzíti.

A Kúria ismételten megállapította, hogy a hatóság kiadmányozási jogkörrel kapcsolatos eljárási szabálysértése önmagában nem minősül semmisségi oknak

A Kúria megerősítette, hogy pusztán a hatósági döntés jogsértő kiadmányozása nem tekinthető úgy, hogy a hatóság hatáskör hiányában járt volna el.

A Kúria a közigazgatási bíróságok által gyakorolható megváltoztatási és megsemmisítési jogkör szabályait vizsgálta

A Kúria szerint a megtámadási perben a közigazgatási cselekmény bíróság általi megsemmisítésének – figyelemmel a megváltoztatási jogkör korlátozottságára – vannak lehetséges, de nem kötelező esetei.

A Kúria a jogsérelem megjelölésének közigazgatási perbeli jelentőségéről foglalt állást

A Kúria szerint a bíróság a közigazgatási tevékenység jogszerűségét kizárólag a kereseti kérelem korlátai között vizsgálhatja, amelynek előfeltétele, hogy a keresetlevél tartalmazza az okozott jogsérelem megjelölését.

Újabb fejezet a HÉA-levonási jog gyakorlásából: az Európai Unió Bíróságának C-227/21. számú ítélete

Az Európai Unió Bírósága az UAB „HA.EN.” ügyben újfent…

A közigazgatási perben a védirat előterjesztésének elmaradása nem jelenti azt, hogy az alperes nem vitatja a keresetben foglaltakat

A Kúria megállapította, hogy bár a Kp. az alperes kötelezettségévé teszi a védirat előterjesztését, annak elmaradása nem tekinthető úgy, hogy az alperes elismerné a keresetben foglaltakat.

A személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés indokoltságának speciális szempontjai a fellebbezési eljárás során

A konkrét ügy érdekességét az adja, hogy a fellebbezési jogot tévesen nem biztosították, és az ítélet jogerősítő záradékát csak hosszú idő után, akkor helyezték hatályon kívül, amikor a terhelt már a büntetését töltötte.

A védői jogokat és kötelezettséget érintő kérdéseket értelmezett a Kúria

A két ügyben a védői megbízás felmondását, valamint a vezető védő jogorvoslati nyilatkozatának hatását érintő kérdések tisztázására került sor.

A közigazgatási bíróság az ügy tárgyaláson kívüli elbírálása esetén is köteles a védiratot a felperesnek kézbesíteni, és a felek részére a nyilatkozattétel lehetőségét biztosítani

A Kúria megállapította, hogy a Kp. a kereset tárgyaláson kívüli elbírálása esetén is kötelezővé teszi a védirat felperessel való közlését, és ekként a nyilatkozattétel lehetőségének biztosítását.