• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések

A „precedenstől” való eltérésre hivatkozás büntetőeljárásban

A BH2022. 289. számon közzétett kúriai felülvizsgálati végzés a hivatkozás lehetőségének időbeli kereteit és eljárásjogi feltételeit rögzíti.

2022-12-12

BH Bírósági Határozatok Gyűjteménye büntetőeljárás Büntetőjog felülvizsgálati eljárás Jogalkalmazás korlátozott precedens

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLIX. törvény – és ehhez kapcsolódóan a nagy eljárási kódexek – nagy horderejű, 2020 tavaszától hatályos módosítása vezette be a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett egyedi kúriai határozatok jogkérdésben adott döntésének feltételes kötőerejét és a jogegységi panasz intézményét. A szakirodalom e reformokat korlátozott precedensrendszernek is nevezi (lásd pl. Virág Csaba – Völcsey Balázs: A korlátozott precedensrendszer és a polgári perjog kapcsolata. Magyar Jog 2020/3.; Tahin Szabolcs: Korlátozott precedensrendszer – alulnézetből. Magyar Jog 2020/5.).

A feltételes kötőerőre való hivatkozás és a jogegységi panasz eddig büntetőügyekben kevésbé fordult elő, ezért is érdekes a Kúria BH2022. 289. számon publikált végzése, amely az egyedi határozattól való eltérés felülvizsgálati eljárásban hivatkozhatóságának feltételeit rögzíti.

Elöljáróban fontos kiemelni, hogy bár a Be. 648. § d) pontja a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától való eltérést külön felülvizsgálati okként nevesíti, az eltérés valójában mégsem tekinthető sui generis felülvizsgálati oknak, mert a Be. 649. § (6) bekezdése értelmében csak akkor terjeszthető elő a felülvizsgálati indítvány, ha az eltérés a büntető anyagi jog szabályainak vagy az eljárási szabályoknak olyan megsértését eredményezte, amelyek egyébként is nevesített felülvizsgálati okok képeznek [a Be. 649. § (1) és (2) bekezdésében taxált okokat].

A BH2022. 289. alapjául fekvő ügyben a terheltet többszörösen minősített emberölés miatt a Legfelsőbb Bíróság 2003. március 4. napján hozott ítéletével életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte, a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját pedig 30 évben határozta meg. Ezzel az ítélettel szemben terjesztett elő a védő felülvizsgálati indítványt a terhelt javára 2021. november 15-én. Az indítványban – egyebek mellett – a bírói büntetéskiszabási gyakorlat időközben, tehát a terhelt elítélését követően tapasztalható változásaira, az EJEB életfogytig tartó szabadságvesztéssel kapcsolatos döntéseire hivatkozott, és konkrétan megjelölt négy legfelsőbb bírósági határozatot, amelyek álláspontja szerint jelentősen eltérnek a támadott ítélet büntetéskiszabási szempontjaitól.

A felülvizsgálati indítvány első látásra is a jogi nonszensz kategóriájába sorolható, hiszen a „precedensek” logikájához képest éppen fordított időbeli síkon hivatkozik: egy korábbi döntést támad arra hivatkozással, hogy az a későbbi döntések fényében nem tartható fenn. Az nyilvánvalóan értelmezhetetlen, hogy egy korábbi döntés hogyan térhetne el a későbbi döntésektől.

A Kúria a felülvizsgálati indítványt elutasította és végzésében összefoglalta azokat az időbeli meghatározókat, amelyek keretei között a BHGY-ben közzétett büntetőhatározattól való eltérés felülvizsgálati indítvánnyal támadható. Ezek szerint:

– a felülvizsgálati indítvánnyal támadott jogerős ügydöntő határozatot a bíróság 2020. július 1-jén vagy azt követően hozta [Be. 876/A. §],

– a felülvizsgálattal támadott határozattól való eltérést megalapozó határozatot a Kúria hozta és az 2012. január 1. napját követően a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétételre került [Bszi. 32. § (1) bek. b) pont; 41/C. § (6) bekezdés f) pont],

– valamint a felülvizsgálati indítvány tartalmazza annak megjelölését, hogy az állított eltérés a büntető anyagi jog mely szabályának (1) bekezdésében meghatározott megsértését eredményezte, vagy a 649. § (2) bekezdésében meghatározott mely eljárási szabálysértést eredményezett.

Amennyiben e feltételek közül bármelyik hiányzik, a felülvizsgálati indítvány alapján felülvizsgálati eljárás lefolytatása kizárt (Indokolás [47]-[48]).

Érdemes megemlíteni, hogy a második feltételben írt, a BHGY-ben való közzététel 2012. január 1. utáni időpontját a Bszi. hivatkozott rendelkezései a jogegységi panaszeljárásra írják elő. Ezt az időbeli megszorítást büntetőeljárási felülvizsgálatra először a BH2021. 97. számon közzétett eseti döntés alkalmazta, polgári ügyben pedig a Kúria Jpe.I.60.005/2020/3. jogegységi panasz határozat mondta ki. Eszerint a Bszi. 32. § (1) bekezdés b) pontja úgy értelmezendő, hogy a „Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozata” fordulat alatt a 2012. január 1. napját követően közzétett eseti határozatokat kell érteni. Ennek az időbeli megszorításnak a jogegységi panaszeljáráson kívüli, tehát éppen a felülvizsgálati eljárásokra való kiterjesztését egyébként részletes elemzéssel kritizálta Tahin Szabolcs: A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának jogegységi panaszt visszautasító ötödik határozatról. Jogesetek Magyarázata 2021/2-3.

Szerző: Szomora Zsolt

További híreink

Alkotmányom mondd meg nékem, mi nem lehet titkom mégsem?

Az Alkotmánybíróság határozata alapján módosult a kuruzslás Btk.-beli tényállása

Bállal zárta a jogásznapot a Magyar Jogász Egylet Csongrád-Csanád Vármegyei Szervezete

A Kúria szerint a kisajátított ingatlanon földhasználati joggal rendelkező és kártalanításban részesülő személyt a bíróságnak értesítenie kell az érdekeltként való perbelépés lehetőségéről

A Kúria a hatósági eljárást megindító kérelem visszautasításának szabályait értelmezte ítéletében

Kártérítési igény környezetvédelmi normák megsértéséért? – válogatás az Európai Bíróság 2022 év végi ítéleteiből – Podcast

A kiadatás jogintézményénél különbség tehető a saját állampolgár és a más tagállamból jövő uniós polgár között

Módosultak a tényálláshoz kötöttség szabályai a harmadfokú büntetőeljárásban

Rövid időtartamú ingatlanbérlet Olaszországban: az Airbnb-nek is forrásadót kell fizetnie

Előző bejegyzés « 800 éves az Aranybulla
Következő bejegyzés A Magyar Jogász Egylet elnökségi ülése »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet